Az elmúlt heti száraz időszak után a
héten délire, délnyugatira fordul fölöttünk az áramlás, és kedden, majd a
hétvégén egy-egy mediterrán ciklon hatására reménykedhetünk
csapadékban. A talajokat szárító, és a permetezést is akadályozó élénk
szél sajnos továbbra is jellemző marad.
Április első két hetének csapadékosabb
időjárása után, amikor a Dunántúlon jellemzően 15-50 mm, az ország
keleti felén pedig általában 5-20 mm közötti
csapadék enyhítette a szárazságot,
a mögöttünk álló héten ismét visszatért a száraz idő, és csak elszórtan esett minimális, jellemzően 1 mm-t sem elérő eső (
1. ábra). Így a
talajok
felső 20 cm-es rétege sokat száradt, az Alföld északi felén többnyire
30% alatt van a nedvességtartalma, de a Kisalföldön és az Alföld déli
részén sem éri el a 40%-ot, ami igen száraznak számít, de a csapadékot
megelőző, március végén jellemző állapotoknál kicsit jobb (
2. ábra).
Ezzel szemben a középső és mélyebb talajrétegek nedvességviszonyai
tovább romlottak, ide nem tudott számottevő mértékben leszivárogni a
csapadék. A fővárostól délre a felső 50 cm-es réteg nedvességtartalma is
nagy területre kiterjedően a kritikus 40% alatt van (
3. ábra).
A telítettséghez képesti vízhiány a felső 1 méteres rétegben jellemzően
70 és 110 mm közötti, a hónap elejéhez képest szintén sokfelé romlott (
4. ábra).
A talaj száradásához a szeles, az átlagosnál egy-két fokkal melegebb
idő is hozzájárult. Bár a hajnali minimumok a fagyzugos tájakon a héten
többször is kevéssel fagypont alá csökkentek, és a hét első felében a
maximumok is 15-17 fok körül alakultak, a hét második felében már 20 fok
fölé melegedett a levegő a legmelegebb órákban. Így a
talajhőmérséklet
a hét eleji 10-13 fokos értékekről a hét végére a legtöbb helyen 13-17
fok közé melegedett, ami már a kukorica vetéséhez is megfelelő, csak a
talajnedvességről kell sokfelé öntözéssel gondoskodni.
Az őszi és a tavaszi vetésű növények egyaránt nagyon igénylik a
csapadékot a megfelelő fejlődésükhöz. Az őszi árpa és búza már a
bokrosodás végén, egyre inkább a szárba szökkenés állapotában van. A
repce, ahol az aszály miatt nem kellett kiszántani, virágzik, de a
nedvesség hiánya miatt sokfelé kevés a virágzó oldalhajtása. A
napraforgó után a kukorica vetése is elkezdődött már, a keléshez igen
nagy szükség lenne számottevő mennyiségű csapadékra. A gyümölcsfák közül
az alma és a körte van még a virágzás teljében.
Részletek:
https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/elemzes/index.php?id=3204&m=2
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése