Az aszálykárról...
Az aszálykár okozta veszteségek a korábbi években sem mondhatók
csekélynek: 2015-ben például csaknem 400 milliárd forintnyi veszteség
keletkezett a szárazság okozta terméskiesés miatt. Az előző száz év
adatait nézve azonban egyértelművé válik, hogy a szárazabb időjárás
gyakoriságának tendenciája nem csak az elmúlt pár évtizedben indult el.
Az OMSZ adatsorai alapján
1901 és 2016 között a klíma megváltozása a meleg hőmérséklettel
kapcsolatos szélsőségek növekedésével és a hideg hőmérséklettel
kapcsolatos csúcsok csökkenésével járt. Ezek az adatok a csökkenő
csapadékmennyiségre vonatkozó adatokkal is korrelálnak: a vizsgált 115
éves periódusban egyértelműen növekvő tendenciát mutatnak azok az
időszakok, ahol 1 mm-nél is kevesebb csapadék hullik. Az eddigi adatok
alapján valószínűsíthető, hogy a továbbiakban is olyan évekre kell
felkészülnie Magyarországnak, ahol aszályos évekkel kell megküzdenie a
gazdaságoknak.
Indul a támogatásigénylés...
Április 9-én nyílik meg az egységes kérelem kitöltési felülete, amely a Magyar Államkincstár (MÁK)
e-ügyintézési felületén
érhető el. A termelők jelentős körét érintő közvetlen támogatásokon –
például az alaptámogatás és zöldítés - túl a kapcsolódó nemzeti
támogatások (például átmeneti anyatehén tartás támogatása), valamint a
Vidékfejlesztési Program intézkedéseinél (például
agrár-környezetgazdálkodás és erdészeti jogcímek) kell ezt a felületet
használni. A kérelmeket 2019. május 15-ét követő további 25 naptári napig, 2019.
június 9-éig (a hétvégére és Pünkösd hétfőre tekintettel június 11-ig)
lehet benyújtani, illetve a már benyújtott kérelmek 2019. június 9. (a
hétvégére és Pünkösd hétfőre tekintettel június 11.) napjáig
módosíthatók.
A módosító jogszabályok itt érhetők el.
Az erőgép vásárlás dilemmái...
Az erőgépgyártók a lehető
legtágabb spektrumban próbálják meg felépíteni kínálatukat, hogy a
különböző felhasználási területek munkavégzési igényeit minél
optimálisabban lefedjék. Ezzel mára olyan széles traktorkínálat alakult
ki, hogy a gazdák sokszor eltévedhetnek a lóerők, a vezérlések, a
különböző felszereltségek, tengelytávok és hasmagasságok tengerében. Így
sokszor a kijelölt munkavégzési feladatokhoz képest nem a
legmegfelelőbb erőgép kerül megvásárlásra. Érdemes szakemberrel együtt
kiválasztani a munkavégzés igényeit leginkább lefedő erőgépet. A világ
növény- és állattenyésztésének legfőbb alapgépe az erőgép vagy
gyakrabban használt nevén traktor, elképesztő fejlődésen ment keresztül
azóta, hogy az 1900-as évek elején megjelentek az első belső égésű
motorral szerelt változatok. Részletek:
https://agronaplo.hu/szakfolyoirat/2019/03/pr/milyen-erogepet-vegyek
III. NAK Szántóföldi Napok
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) – a Mezőgazdasági Eszköz- és
Gépforgalmazók Országos Szövetsége (MEGFOSZ) közreműködésével – idén is
megrendezi az ország legnagyobb szántóföldi kiállítását. A III. NAK
Szántóföldi Napok és AgrárgépShow–Mezőfalva május 23-24-én várja az
agrárszakembereket; az eseményre ingyenes a belépés.
A lópatkó
A lópatkó az a többnyire félhold alakú, vasból, rézből,
alumíniumból vagy más anyagból készült ívelt fémeszköz, mellyel a ló
patáját a kopás ellen védik. A lópatkó alakja megegyezik a pata
hordozószélének alakjával, vagyis az első láb patáira inkább kör alakú, a
hátsókra inkább tojásdad alakú patkókat alkalmaznak. A patkót a ló
patájának méretéhez és formájához, illetve testének tömegéhez kell
igazítani.
A patkónak a patával érintkező lapja sima, beljebb lejtősre
készül, hogy járás közben meg ne zúzza a leereszkedő talpat. A patkó
hegyén, mely alatt középrészét értik, kápa van, melynek rendeltetése a
pata hegyfalát védeni. Alsó, vagyis a földdel érintkező lapján árkolás
készül, mely a patkó felszegelése alkalmával a szegfejeket veszi magába,
s a lekopás ellen védi. A patkó árkában annak súlya szerint 5 vagy 7
szeglyuk látható, melyek a két patkószáron vannak elosztva.
A nomád magyarok a honfoglalás után ismerkedtek meg a patkóval. A honfoglalás kori régészeti leletekben a kengyel és a zabla
megtalálható, de a lópatkó hiányzik. A lópatkó nem a nomád lovasnépek
találmánya, hanem a keltáké. A szláv eredetű magyar patkó szó 1342-től
használatos. A köves utak kiépítése előtt nem terjedt el a lovak
patáinak "vasalása". A vasalatlan (patkó nélküli) ló azonban a kiépített
utakon könnyen ferdére koptatta a patáját.
A patkót a világ minden táján szerencsehozó tárgyként tartják nyilván.
Hazánkban a vályúba teszik, hogy megvédje az állatot a betegségektől. Az
algíri mohamedánok az ajtófélfára patkót szegeznek, de az angol
vitorlások árbócára is kitűzik, hogy a hajót megvédje. A ló régen
varázserejű, bajtól védő állat volt, az emberek lovat áldoztak, házaik
ormára, a kapuk fölé lófejet, lókoponyát, lópatkót szegeztek, hogy
elkerüljék a balszerencsét. A lóáldozatok szerepét a későbbi korokban
átvette a lópatkó, melynek vasa megvéd az ártó szellemektől. Különösen
nagy szerencse éri azt, aki lópatkót talál
.
videó: https://www.youtube.com/watch?v=2CqHMXk0XKM&t=262s
Biztosítási támogatás
Az idei évben is 5 milliárd forint éves agrárbiztosítási díjtámogatás
vehető igénybe a Vidékfejlesztési Program keretében. A Vidékfejlesztési
Program keretében elérhető pályázat a legfontosabb
természeti és időjárási kockázatokra kötött mezőgazdasági biztosítás
díjához nyújt támogatást a növénytermesztéssel foglalkozó termelők
részére. Az „A” típusú csomag kibővült a csonthéjas és héjas
gyümölcskultúrákkal,
a „B” és a „C” jelű konstrukciók pedig elválasztásra kerültek,
előbbiben az ültetvény- és zöldségkultúrák, utóbbiban a szántóföldi
növénykultúrát kaptak helyet. A „B” jelű csomag esetében - a
korábbiaktól eltérően - 5 kockázat helyett mind a 9 kockázat
bármelyikére köthető biztosítás. A pályázati felhívás részleteiről az
érintettek a
www.szechenyi2020.hu oldalon részletesen tájékozódhatnak. (AM)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése