1.) A nedvességet legjobban a porhanyós,
legalább részben szellőző talaj fogadja be. Ha a mélyebb réteg nem
ereszti át a nedvességet, a felesleges víz kiszorítja a levegőt a
talajból, mely ezáltal hideggé, savassá válik.
2.) Jobb ritkábban és alaposan, mint
gyakran gyengén öntözni. A víznek a gyökerekig kell eljutnia. Ha csak
sekélyen hatol be a talajba, a gyökerek nyúlnak utána, s a talaj
felszínének közelében kiszáradhatnak.
3.) Öntözni korán reggel kell, amikor a
talaj még hűvös, vagy estefelé. A víz ilyenkor nem párolog el olyan
gyorsan, hanem beissza a föld, és a növények sem égnek ki. Reggel
permetezhetjük a leveleket is, este azonban csak a gyökerek környékét
locsoljuk. Este a levelek sokáig nedvesek maradnának, s ez kedvező
táptalaja lenne a gombás betegségeknek.
4.) Ne öntözzünk erős vízsugárral, mert
így a talaj felső része sárrá válik, a víz pedig elfolyik anélkül, hogy
leszivárogna a gyökerekhez.
5.) A víz hatékony kihasználását
elősegíti a „kétfázisú öntözés”: a talajt először kissé meglocsoljuk, s
csak néhány perc elteltével öntözzük meg alaposan.
6.) Esőztetés során ügyeljünk rá, hogy
az érzékenyebb növények felülről, finomabbra porlasztva kapják a vizet.
Az oldalról érkező erős vízsugár kifordíthatja helyükből a be nem
gyökerezett, zsenge palántákat.
7.) Az öntözővíznek legalább olyan
hőmérsékletűnek kell lennie, mint a talajnak. A jéghideg zuhany a forró
nyárban tönkreteheti a növényeket. Ezért már reggel töltsünk meg egy
nagyobb tárolóedényt vezetékes vagy kútvízzel, és hagyjuk a napon
felmelegedni; a vezetékes vízből eközben eltávozik a növényekre káros
klór is. A vízáram nagy sebességét egy porlasztópisztoly vagy egy
finomabb szűrővel ellátott fej is csökkentheti, így a növényre hulló
vízcseppeknek van idejük „temperálódni”.
8.) A legjobb öntözővíz az
ereszcsatornából lecsorgó, megfelelő edényekbe felfogott esővíz, hiszen
lágy, és így könnyen feloldódnak benne a talajban található ásványi
anyagok, s mi több, a felfogótartályban megfelelő hőmérsékletűre
melegszik. A mi éghajlati körülményeink között egy családi ház tetejére
hulló esővíz a felére csökkentheti a vezetékes öntözővízzel kapcsolatos
éves kiadásokat. A poros városok tetőiről lecsorgó esővizet azonban csak
azután kezdjük el felfogni, ahogy az első eső lemosta a tetőről a
szennyeződést.
9.) Sok öntözővizet megtakaríthatunk a
talaj szerves anyaggal történő lefedésével, az úgynevezett mulcsozással.
Általában 3...5 cm vastagon ajánlatos letakarni a talajt tőzeg, szalma,
aprított fakéreg és komposzt keverékével. Mulcstakaró mellett nem
szükséges a növények gyökereit veszélyeztető kapálással szellőztetni a
talajt, a szerves anyagok folyamatos jelenléte pedig javítja a talaj
fizikai tulajdonságait, elsősorban a vízelnyelő képességét.
10.) A nedvességet a talajra terített
fekete műanyag fólia, lyuggatott fólia vagy fehér, nem szőtt textil is
segít megtartani. A mulcsfólia megakadályozza a víz elpárolgását, de a
palánták számára vágott nyílásoknak köszönhetően átereszti a talajba az
esővizet és a levegőt. Sötét fólia alatt a talaj jobban felmelegszik,
ezt elsősorban a szamóca, a zöldség és melegkedvelő növények hálálják
meg. F: kapanyél.blog.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése