Az adóalany, aki gazdasági céllal belföldön telepedett le (vagyis tevékenységének székhelye, állandó telephelye van belföldön) vagy ennek hiányában lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye van belföldön, jogosult alanyi adómentességet választani, ha a bejelentést megelőző adóévben az általa teljesített termékértékesítések és szolgáltatásnyújtások összesített ellenértéke, valamint a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható (illetőleg tényleges) bevétele nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt.
Az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatár 5 millió forint.A tevékenységét év közben megkezdő adóalany a belföldi nyilvántartásba vételével egyidejűleg történő bejelentkezésekor is választhatja az alanyi adómentességet. Ekkor elegendő azon feltétel teljesülésének valószínűsítése, hogy a bejelentés adóévében a gazdasági tevékenysége után ésszerűen várható bevétele idő arányosan nem haladja meg az alanyi adómentesség választására jogosító összeghatárt. Azonban, ha a tevékenységét év közben kezdő adóalany bejelentkezéskor nem élt a választás jogával, akkor alanyi adómentességet legkorábban a bejelentkezést követő adóévre választhat.
A következő adóévre vonatkozó választás bejelentését legkésőbb december 31-ig meg kell tenni. A bejelentkezéskor célszerű mérlegelni, hogy a tevékenységgel kapcsolatban lesznek-e nagyobb kiadások – pl. üzlethelyiség kialakítása, nagy értékű eszközök beszerzése vagy egy nagyobb összegű bérleti díj, bérleti jogért fizetendő ellenérték –, mert a beszerzésekhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó alanyi adómentesség választása esetén nem vonható le.
Az alanyi adómentesség előnye az, hogy az azt választó adóalany fő szabályként adófizetésre nem kötelezett, egyes értékesítései és beszerzései kivételével – amelyekre vonatkozóan nem járhat el alanyi mentes minőségében – nem terheli adóbevallási kötelezettség;
hátránya az, hogy adó levonására nem jogosult. Az alanyi adómentességet választó adóalanyt – az általános szabályok szerint adózó adóalanyokhoz hasonlóan – terheli a számla-, illetve a nyugtaadási kötelezettség.
Az alanyi adómentes adóalany által kibocsátott számlában áthárított adómérték nem szerepelhet, és a számlában egyértelműen utalni kell a mentességre, például rávezetni az „alanyi adómentes” szövegrészt, vagy más módon utalni kell az alanyi adómentességre(feltéve, hogy a számla alapjául szolgáló ügyletben alanyi adómentes minőségében jár el az adóalany). Az alanyi adómentességet választó adóalanyt adóbevallási és adófizetési kötelezettség terheli azokban az esetekben, amikor nem járhat el alanyi mentes minőségében. Ilyen például, ha - a vállalkozásában tárgyi eszközként használt terméket értékesít, - vállalkozásában immateriális jószágként használt, hasznosított vagyoni értékű jogot véglegesen átenged, - új közlekedési eszközt értékesít Közösség másik tagállamába, beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlant, építési telket értékesít (még akkor is, ha ezek nem a vállalkozásában használt tárgyi eszközei körébe tartoznak), - adóalanyiságát eredményező tevékenységétől eltérő cél érdekében, más részére ellenérték nélkül szolgáltatást nyújt, ha az ennek végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható; - az adóalanyiságát eredményező tevékenységétől eltérő cél érdekében, más részére ellenérték nélkül, e törvény szerint nem termékértékesítésnek minősülő tevékenységet végez, feltéve, hogy ennek végzéséhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó egészben vagy részben levonható, - külföldön teljesített szolgáltatásnyújtása esetén, - egyes, az ún. „fordított adózás” alá tartozó (nemzetközi) ügyletek esetén, vagyis például, ha az áfatörvény területi hatálya alá tartozó termékértékesítést, szolgáltatást nyújtó adóalany gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye közül a teljesítéssel legközvetlenebbül érintett külföldön van, ezek hiányában, ha a termékértékesítést, szolgáltatást nyújtó állandó lakóhelye, illetve szokásos tartózkodási helye külföldön található (pl. ún. szolgáltatásimport), egyes eseteiben; - a számlában mentessége ellenére adót hárít át; - az ellenérték meg nem fizetése miatt az adó megfizetéséért kezesként felel - 10 000 eurót – 2,5 millió forintot – meghaladó értékű közösségi beszerzés (vagy választása esetében ezen értékhatár alatt is) esetén, továbbá értékhatártól függetlenül jövedéki termék és új közlekedési eszköz közösségi beszerzése esetén, - termékimport esetén. (Az alanyi adómentességet választó adóalanyt a Közösségen belülről történő termékbeszerzése tekintetében megilleti az adózás választásának joga, ha annak értéke a tárgyévben nem éri el a 10 000 eurót, adóelvonási joggal azonban ekkor sem élhet.)
Bizonyos ügyletekhez, mint például a külföldön teljesített szolgáltatásokhoz kapcsolódó vagy az új közlekedési eszköz Közösségen belüli értékesítéshez kapcsolódó beszerzést terhelő adó levonható, abban az esetkörben, amikor az adóalany nem járhat el alanyi mentes minőségében. Fő szabály szerint az alanyi adómentesnek a termékimportot, valamint az új közlekedési eszköz Közösségen belüli beszerzését terhelő adóját a vámhatóság állapítja meg kivetéssel. Az alanyi adómentesség az adóév (tárgy naptári év) végéig választható.
Az adóév elteltét követően ismét lehet élni a választás jogával. Az adóhatósághoz csak változtatás esetén kell ismét bejelentést tenni. Az alanyi adómentesség, a választására jogosító összeghatár túllépésével megszűnik, ezt az adókötelezettséget érintő változást az értékhatár elérését követő 15 napon belül az adóhatósághoz be kell jelenteni.
Az alanyi adómentesség értékhatár túllépés miatti megszűnését követő második adóév végéig alanyi adómentesség nem választható. A hatályos rendelkezések értelmében az adózónak csak abban az esetben kell nyilatkoznia az adóhatóság felé az alanyi adómentességével összefüggésben, ha az általános szabályok szerinti adózásra (vagy esetleg más adózási módra) akar áttérni, illetve, ha alanyi adómentes státusa értékhatár túllépése miatt szűnik meg. (f: Adónet.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése