Élelmiszereinkben megjelennek a mérgező kemikáliák maradványai, és ha bár a szermaradványok mennyisége a megengedett határértékeken belül marad, szervezetünkben felhalmozódhatnak. A feldolgozás során az alapanyagokhoz sok olyan adalékanyagot, tartósítószert stb. adnak, ami még tovább terheli az emberi szervezetet. A zöldségfélék vízkultúrás termesztése során az így előállított növények tápanyagtartalma és energiaszintje messze elmarad a kívánatostól. Napjainkban a genetikailag módosított szervezetek (GMO) megjelenése is nagy gondot jelent.
Az ipari mezőgazdaság problémáira az 1920 évek óta keresnek megoldást. Ekkor jelentek meg a különféle ökológia mozgalmak. Az ökológiai gazdálkodás egyik irányzata a biodinamikus gazdálkodás, melyet Rudolf Steiner filozófus-tudós 1924-ben megtartott előadássorozatát követően kezdtek el alkalmazni. Akkor a mai károk még jóval kevésbé látszottak.
Legfontosabb jellemzője az a szemlélet, amely szerint a gazda a gazdaságot egységes egésznek tekinti. Ennek részét képezik az ott tartott háziállatok, a termesztett növények, a táj elemei (erdőfoltok, rétek, legelők, a vadon élő állatok), sőt még a tágabb környezet is, egészen a csillagokig. Innen a név: bio, bios görögül életet jelent, míg a dinamikus az életben lévő mozgások, életritmus figyelembe vételére utal.
Nem használnak kémiai növényvédő szereket sem műtrágyákat. A talaj termékenységét állatok trágyájából és növényi maradványokból készült oltott komposzttal fokozzák, a növények egészségét pedig gyógynövényekből és az azokat körülvevő állati „burkokból” készült permetező preparátumokkal óvják. Mára már évtizedes tudományos kísérletek igazolják, hogy a biodinamikus preparátumok használata milyen jelentős módon erősíti a humuszképződést és a biológiai egyensúly kialakulását.
A biodinamikus gazdálkodók munkájuk során igyekeznek figyelembe venni a napi ritmusokat és az év körforgásának az emberre és az általa végzett tevékenységre, a mezőgazdálkodásra való hatását is. Az 1984 óta magyar nyelven is megjelenő vetési naptárban hónapról hónapra felsorolják az abban az időszakban vethető növényeket. Az ott említett gyökér-, levél-, virág-, termésnapok arra utalnak, hogy a növény számunkra gazdaságilag legfontosabb szerve bizonyos, rá jellemző napokon vetve jobban fejlődik.
Gyökérnapokon jó vetni a gyökérzet zónájában várt terméseket: retek, répa, zeller, cékla, feketegyökér, hagyma, burgonya. Levélnapokon a termést a levélzettől várjuk: káposzta, saláta, spenót, szálas takarmányok, levélfűszerek, spárga. Amennyiben tárolni is akarunk a betakarítást virág- vagy termésnapokon kell végezni. Virágnapokon vetnek minden virágjáért termesztett növényt és az olajos magvúakat. Ha a vázába szánt virágot ilyen napon vágjuk, sokáig friss marad, erősebben illatozik és a tő sok új, virágzó ágat hajt. A termés-növényeknek kedvez a termésnap. Ebbe a kategóriába tartozik minden növény, amelyet botanikai terméséért vagy magváért termesztünk. Ilyen minden gyümölcsünk, a hüvelyesek, a kukorica, gabonák, a tök, a paprika, a paradicsom.
A biodinamikus gazdálkodási módot ma világszerte ismerik, védjegye a Demeter (a föld termékenységének istennője a görögöknél). Ez a márka minden terméken rajta lehet, ha a termelés megfelelt a biodinamikus gazdálkodás irányelveinek, s ezt megfelelő ellenőrző szervezet tanúsítja. Ma, több mint 3.000 biodinamikusan termesztett, „Demeter” minősítésű élelmiszer és kozmetikum kapható a nemzetközi kereskedelemben. A védjegyezés 1991-ben kezdődött meg hazánkban a Demeter Bund segítségével.
A Demeter előírások nemcsak kizárják a szintetikus szerek és kémiai növényvédő szerek használatát a növénytermesztésben, vagy a mesterséges adalékok használatát a feldolgozásban, hanem megkövetelik a termőtalajban és élelmiszer alapanyagokban zajló életfolyamatok erősítését és támogatását. Ehhez az állattenyésztés, és a nagyon is speciális, biodinamikus eljárások, köztük a trágyakezelés alkalmazása is hozzájárul. A szervezet irányvonala messze felülmúlja az EU által előírt alapszabványt!
A hazai biodinamikus mozgalom közel 40 éve vette kezdetét, évtizedeken keresztül a magyar biomozgalommal (Biokultúra klub, majd Egyesület) szoros együttműködésben. Mára önálló szervezetté nőtte ki magát, 2000-ben alakult meg az országos hatókörrel és mára már önálló szaktanácsadással működő Biodinamikus Közhasznú Egyesület, mely a biodinamikus szemléletű termelőket és fogyasztókat, egészségvédőket tömöríti magában.
E termesztési mód ugyancsak fontos tényezője a „globalizáció” helyett a „lokalizáció” megteremtése – a termesztés, feldolgozás, fogyasztás regionalitásának megteremtése. Jó példa erre az 1998-ban alakult gödöllői Nyitott Kert Alapítvány, mely héthektáros biokertészetet és egy biozöldség-doboz megrendelési rendszert működtet. A vásárlók az interneten is megtalálható hetente változó terméklistájukról zöldséget, szárazárut, pékárut, lekvárt, tojást, vagy akár bort is választhatnak, így maguk állíthatják össze dobozuk tartalmát, amiket legegyszerűbben a közösségi átvevőpontokon vehetenek át.
További információk:
http://www.biodinamikus.hu/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése