3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-06-22
Tartalom
Vállalkozóvá válási támogatás
Gyes melletti munkavégzés
Esettanulmány a fordított adózásról
Alvállalkozás vagy bérmunka
APEH üzemanyagárak júliusra
Vállalkozóvá válási támogatás
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) 17. §-a alapján támogatás nyújtható annak
- az álláskeresőnek, valamint
- rehabilitációs járadékban részesülő személynek,
aki munkaviszonyon kívüli tevékenységgel gondoskodik önmaga foglalkoztatásáról, ideértve azt is, aki vállalkozást indít, vagy vállalkozáshoz csatlakozik.
A foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerőpiaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (továbbiakban: MüM rendelet) 10.§-a rendelkezik a támogatás nyújtásának részletes feltételeiről.
A MüM rendelet 10. §-ában foglaltak szerint az Flt. 17. §-a alapján annak részére, akit a munkaügyi központ legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántart, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság - a társaság tevékenységében személyesen közreműködő - tagjaként, az Szja-törvény 3. §-a 18. pontjában meghatározott mezőgazdasági őstermelőként oldja meg, annak a következő támogatások nyújthatók:
a) 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és
b) legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás,
c) a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségeinek támogatása azzal, hogy az a)-b) pontok szerinti támogatások pályázat alapján nyújthatók.
A MüM rendelet 10. § (7) bekezdésében foglaltak szerint a támogatásban részesülő a vállalkozásának, vagy a mezőgazdasági őstermelői tevékenységének megszűnését köteles öt napon belül a munkaügyi központnak bejelenteni.
A támogatások kezelésével kapcsolatos általános szabályokról az Szja-törvény 19.§-a rendelkezik őstermelők és egyéni vállalkozók esetében is, ami azt jelenti a gyakorlatban, hogy annak összege a cél szerinti felhasználás időpontjában minősül bevételnek, mellyel szemben a felmerült és elismert kiadások költségként elszámolhatók.
Az Szja-törvény 7. § (1) bekezdésének v) pontjában foglaltak szerint nem minősül bevételnek „ a jogszabály vagy nemzetközi szerződés rendelkezése alapján a cél szerinti felhasználás igazolásával egyidejűleg, vagy azt követően a költségek fedezetére vagy fejlesztési célra folyósított támogatást (ideértve azt a támogatást is, amelyet a magánszemély jogszabály vagy nemzetközi szerződés alapján az önálló tevékenységének megkezdésével összefüggésben, a megkezdést megelőzően, továbbá gazdasági társaságba történő belépésével, gazdasági társaság alapításával összefüggésben felmerült költségei fedezetére kap), feltéve, hogy a cél szerinti felhasználás révén teljesített kiadás alapján a magánszemély költséget (ideértve az értékcsökkenési leírást is) egyáltalán nem számolt el.”
A támogatás összege az Szja-törvény 7. § (1) bekezdés v) pontja alapján tekinthető költségek fedezetére, illetve fejlesztési célból folyósított támogatásnak, annak ellenére, hogy annak összegét nem a tevékenység megkezdése előtt, hanem folyamatosan folyósítják. Ebben az esetben ezt az összeget nem kell az egyéni vállalkozói, vagy az őstermelői tevékenység bevételének tekinteni, amennyiben a támogatás célja szerinti költségeit a magánszemély nem érvényesíti (pl. a kötelezően fizetendő járulékok, egyéni vállalkozás indításával kapcsolatos adminisztrációs kiadások, könyvelő munkadíja, stb.).
Amennyiben a támogatást olyan magánszemély kapja, aki gazdasági társasághoz csatlakozik, vagy azt alapít, akkor esetében a támogatás összege a egyéb bevétel lesz, amennyiben az ezzel összefüggő kiadásait a költségei között elszámolja, illetve költségelszámolás hiányában e magánszemély esetében is alkalmazható az Szja-törvény 7. § (1) bekezdésének v) pontja.
Gyes melletti munkavégzés
Gyes melletti munkavégzést megenged a jogszabály, mégpedig a gyermek egy éves korától kezdődően, ebből következően a gyes mellett lehet kérni az egyéni vállalkozói nyilvántartásba történő felvételt. Az egyéni vállalkozó nem köteles társadalombiztosítási járulékot, nyugdíjjárulékot (tagdíjat), egészségbiztosítási járulékot és munkaerő-piaci járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt táppénzben, baleseti táppénzben, terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, az ápolási díj folyósításának tartama alatt vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja. Amennyiben tehát az egyéni vállalkozó a gyes folyósítása mellett a vállalkozói tevékenységét személyesen folytatja, főfoglalkozású egyéni vállalkozóként kötelezett a járulékfizetésre.
(Forrás: www.apeh.hu)
Esettanulmány a fordított adózásról
Az adózó gazdasági társaság – mint vevő a 2008. április 25-án kelt adásvételi szerződéssel egy az ingatlan-nyilvántartásba üzlethelyiség megnevezéssel bejegyzett ingatlant vásárolt 7.500.000,-Ft + 1.500.000,-Ft áfa összegben. Az ingatlan az Áfa törvény szerint nem minősült új ingatlannak. A szerződés szerint a vevő közvetlenül a szerződés aláírását követően lépett az ingatlan birtokába. A vevő tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba 2008. április 28-án került bejegyzésre.
Az eladó társaság az ügyletről áfás számlát állított ki, az ellenérték után felszámított 20%-os mértékű áfát áthárította a vevőre, aki azt az eladónak megfizette. Az adóhatóság a saját nyilvántartása alapján megállapította, hogy az eladó társaság az ingatlanértékesítés tekintetében az általános szabályok szerinti adózást választotta.
A vevő társaság a 2008. I. negyedévre vonatkozó Áfa bevallásában és az azt alátámasztó analitikus nyilvántartásban beszerzései között szerepeltette az eladó társaság által az üzlethelyiség értékesítéséről kiállított számlát, amely alapján 1.500.000,-Ft-ot helyezett levonásba.
A vevőnél az adóhatóság 2008. évre és 2009. I. negyedévre vonatkozóan ÁFA adónem ellenőrzést végzett.
Jogkövetkezmények az adózó terhére
Az adóhatóság előbb a jegyzőkönyvben, majd az I. fokú határozatban megállapította, hogy az üzlethelyiség beszerzési számláján az eladó nem tüntethetett volna fel áthárított adó összeget, továbbá fel kellett volna tüntetnie, hogy az adófizetésre a termék beszerzője kötelezett. Mindezek miatt a revizió a számlát nem fogadta el hiteles bizonylatnak. Így a vevő társaságnak az ingatlan beszerzése után nem adólevonási joga, hanem adófizetési kötelezettsége keletkezett – mert az ügylet a fordított adózás szabályai alá tartozik. A revízió az adózó terhére 1.500.000,-Ft adókülönbözetet, és egyéb megállapításokra is tekintettel 1.579.000,-Ft jogosulatlan visszaigénylést állapított meg, amelyek mint bírságalap után 5%-os mértékkel 154.000,-Ft adóbírságot szabott ki. Megállapítottak még az adózó terhére 296.000,-Ft késedelmi pótlékot is.
Az adózó védekezése
Az adózó (a vevő) észrevételében leírta, hogy az adásvételi szerződés után a számlát átadta a könyvelőjének, aki közölte, hogy a számla nem felel meg az Áfa törvény előírásainak, ezért azt visszaküldték az eladó társaság részére. A számlakibocsátó könyvelője azonban úgy tájékozatta az adózót – írja az észrevételben - hogy „ők egyeztettek az APEH-hel (?) és a számla mindenben jó”, ezért fogadják azt be. Befogadták – de a vevő könyvelője változatlanul húzódozott az Áfa visszaigényléstől. A vevő társaság az adóhatóság előtt még hivatkozott arra is, hogy az Európai Bíróság konkrét ítéletében kifejtette, hogy lehetséges az ÁFA levonása akkor, ha a tartalmi követelmények teljesülnek, míg az alaki követelmények nem. Jelen esetben tehát az adásvétel megtörténte a fő szempont. Az észrevétel leírja, hogy az eladó társaság időközben felszámolás alá került, ezért onnantól kezdve már nem volt lehetőség a számla módosítására.
Mindezen érveket az adóhatóság nem fogadta el. Az adóhatóság álláspontja szerint az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele a hiteles számla. Ha a számlának alaki hibája van, akkor azt az adózó felszólításra javíthatja, és megfelelő bizonylat birtokában élhet adólevonási jogával. Alaki hibának lehet tekinteni például a névelírásokat. Az adó alapja és az adó mértéke azonban tartalmi hiba, amelyek fennállása esetén az adózó nem élhet adólevonási jogával. A 2006/112 EK. Irányelv 226. cikk 8. pontja kimondja, hogy az adó alapja adómértékenként, vagy adómentességenként lényeges eleme a számlának és ezek hiányában a számla nem tekinthető számlának. Mivel a konkrét esetben a számlában nem lehetett volna áthárított adót feltüntetni, ezért erre a bizonylatra az adózó adólevonási jogot nem alapíthat. Ezt a bizonylatot a kibocsátónak módosítania kell és a fordított adózás szabályai szerint a bevallás fizetendő adó és levonható adó sorában is szerepeltetnie kell. Felszámolás időszakában a felszámoló jogosult és köteles a bizonylatok kiállítására. Mivel a fordított adózás szabályai szerint a termék beszerzése után az adózónak keletkezett adófizetési kötelezettsége, ezért a másik társaság által tévesen befizetett adót nem lehet az adózó javára jóváírni. Az adóhatóság az adóbírság mértékét azért állapította meg 5%-os mértékben, mert a jogsértést nem az adóbevételek megrövidítésére irányuló szándékos magatartás, hanem tévedés eredményezte, és az adózó mulasztása miatt első alkalommal merült fel szankció alkalmazásának szükségessége.
Alvállalkozás vagy bérmunka
Szeretném megkérdezni, hogy ha egy cég bizonyos anyagokat beszerel bizonyos helyekre, és ezeket az anyagokat időnként javítani kell, amit nem az adott cég végez, mert ő csak beszereli - akkor az minek minősül? Alvállalkozónak vagy bérmunkadíjnak? Közvetített szolgáltatás nem lehet hiszen nem ugyanaz az anyag kerül beszerelésre, hanem megmunkált kijavított.
Válasz:
Ha garanciális javításokról van szó, akkor igénybe vett szolgáltatásként (52.) kell a kötelezettnél könyvelni. Ha a javítások nem a termékértékesítés részeként történnek (külön szerződés tárgyát képezik), akkor közvetített szolgáltatás (815.) amennyiben változatlan formában kerül továbbszámlázásra.
APEH üzemanyagárak júliusra
Ha a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozó magánszemély az üzemanyagköltséget a közleményben szereplõ árak szerint számolja el, nem szükséges az üzemanyagról számlát beszerezni.
2010. július 1-je és július 31-e között alkalmazható üzemanyagárak:
ESZ-95 ólmozatlan motorbenzin: 340 Ft/l
Gázolaj: 322 Ft/l
Keverék: 366 Ft/l
LPG autógáz:183 Ft/l
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése