Génmódosítás...

A génmódosított növények esetében meglehetősen érdekes az engedélyezési eljárás, amit az USA-ban az Élelmiszer és Gyógyszerellenőrző Hivatal (FDA) végez. Ezzel kapcsolatban született meg az a szabály, amit úgy hívnak, hogy lényegi azonosság elve. Az engedélyezést kibocsátó hivatal úgy határoz, hogy ha alapvető tulajdonságokban (fehérje, szénhidrát, zsír, hamu stb.) nem tér el az eredeti fajtától, akkor lényegében azonos fajtáról van szó, így további vizsgálatokra nincs szükség. Ez elég nagy könnyelműség, mivel több kísérlet is igazolta, hogy voltak felmerülő problémák a kísérletek során. Patkányokon végzett megfigyelések ismertetésénél ezt írják a szerzők: „A májak a boncolás során megfigyelt sötétbarna színen kívül normálisnak tűntek. Úgy ítéltük meg, hogy ez a szín nincs kapcsolatban a génmódosítással.” Semmilyen boncszövettani vizsgálat nem készült ezután. Továbbá leírták a szerzők: „megmérték a máj, a herék, és a vesék tömegét, és több különbséget is észleltek”, de úgy ítélték meg, hogy ez sincs kapcsolatban a génmódosítással.

Elhamarkodott volt a GM növények ilyetén való elterjedése. Az engedélyezési eljárás felületes vizsgálata nem nyugtatja meg az embert, hogy tényleg ártalmatlan-e a GM növény. Egy ilyen szintű technológia elterjedését évekig tartó vizsgálat és ellenőrzés kellett volna, hogy megelőzze. Ezek hiányában ma már hatalmas területeken zajlik GMO termesztés. A dél-amerikai szójatermesztés nagytöbbsége már génmódosított. Akik ragaszkodnak a biotermesztéshez, azok is gyakran válnak a génszennyezés áldozatává. Eddig úgy tűnik, hogy a technológia nem hozta be a hozzá fűzött reményeket a gazdáknak, nem lett szükség kevesebb gyomirtóra, a termésátlagok is rosszabbak, és a biztonsága is bizonytalan. Ezeket a vetőmagokat forgalmazó cégek az egyetlen haszonélvezői az eljárásnak, maga a termék eladása mellett sok egyéb haszonra tesznek szert. Gondolok itt a szabadalomból származó bevételekre, és a bírósági eljárások során a gazdákra kiszabott büntetésekre. Nem oldják meg az élelmiszerellátás problémáit, és még nyitott kérdés, hogy hova fog vezetni az, ha ily módon belenyúlunk a természet adományaiba. De az emberiség sajnos mindig utólag tanul a hibáiból.

Szerencsére Magyarországon tilos a génmódosított növények termesztése, de így is sok olyan termék található a polcokon, ami tartalmaz GMO származékot. A Monsanto erős lobbija sikeres volt abban, hogy ne kelljen megjelölni a termékeken, hogy génmódosított anyagot tartalmaz. Hivatkoztak arra, hogy ez a jelölés hátrányos helyzetbe tenné az adott terméket, miközben semmiféle kockázatot nem jelent az elmondások szerint. Sajnos sok kísérlet nem ezt bizonyítja, ezért óvatosnak kell lenni, hogy mit veszünk meg. Például ha Dél-Amerikából származó szóját vagy Észak-Amerikából származó kukoricát tartalmaz, akkor erős lehet a gyanúnk, hogy GMO származékos termékkel van dolgunk.(f:diverzite.hu)