HÍR...

A HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK (HÍR) program és európai hasznosítási lehetőségei

A HAGYOMÁNYOK-ÍZEK-RÉGIÓK (HÍR) programot a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az Európai Unió Euroterroirs (Európa Vidékei) kezdeményezéséhez csatlakozva 1998-ban indította el. A HÍR program célja az volt, hogy létrejöjjön Magyarország hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági termékeinek gyűjteménye, amely előmozdíthatja gazdasági hasznosításukat. A HÍR program minisztériumi szintű koordinátora az Európai Integrációs Főosztály (jelenlegi Tagállami Működési Főosztály), a program megvalósításáért a Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Kht. (FVM AMC Kht.) felelős.

A HÍR program eredményei (1998-2002)

• A gyűjtőmunka kezdetén (1998 őszén) a program Tudományos Bizottsága határozta meg a gyűjteménybe kerülés kritériumrendszerét, figyelembe véve az Európai Gyűjtemény követelményrendszerét és a hazai sajátosságokat. A Tudományos Bizottság által kidolgozott részletes követelményrendszer értelmében a listára kerülhetett minden olyan mezőgazdasági termék és élelmiszer (borokat és ételrecepteket kivéve), amelyet hagyományos módon állítanak elő, egy adott tájegységhez köthető módon, történelmi múltja van, ugyanakkor ma is létező, az adott térségben ismert és forgalmazott termék. A kritériumoknak való megfelelés alapján a gyűjteménybe kerülhettek például a jól ismert szegedi fűszerpaprika, makói hagyma, kecskeméti barackpálinka, szatmári szilvalekvár, orosházi libamáj mellett olyan kevésbé ismert termékek, mint a mézes pálinka (Őrség), teasajt (Csermajor), csúcsos túró (Somogy megye), paprikás kalács (Kalocsa).
• Az országos gyűjtés eredményeként beérkező ezernél is több (1148) termékjavaslatból a program Tudományos Bizottsága előzetes szűrés után végül 500 termékjavaslatot talált alkalmasnak arra, hogy róluk a felkért szakértők bevonásával termékleírások készüljenek. A termékleírások elkészítése PHARE pályázati forrásból, francia szakértők bevonásával történt. A gyűjtőmunkában és a termékleírások elkészítésében a hazai szakemberek széles köre vett részt: iparági szakemberek, kutatók, egyetemi-, főiskolai-, szakközépiskolai oktatók, agártörténészek, néprajzosok és muzeológusok. Az elkészült termékleírásokat a Tudományos Bizottság ágazati és történeti szempontból értékelte, melynek során a részletes kritériumrendszernek való megfeleltetést hajtott végre. Végül a 2 éves gyűjtőmunka (1999-2000) eredményeként elkészült termékleírások közül a Tudományos Bizottság 300 termék szakmai-történeti leírását hagyta jóvá, és javasolta a program döntéshozó szervének, a Nemzeti Tanácsnak elfogadásra. A program Nemzeti Tanácsának döntése értelmében ez a gyűjtemény további 9, nemzeti kincsnek tekintendő hagyományos ásványvízzel egészült ki (az Európai Gyűjtemény elvi okokból nem tartalmaz ásványvizeket).
• A termékleírások gyűjteménye kétkötetes, színes fényképekkel gazdagon illusztrált könyvvé szerkesztve 2002 tavaszán 2000  példányban jelent meg. A könyv 300 hagyományos és tájjellegű termék szakmai-történeti leírását tartalmazza: régiónként és azon belül ágazati bontásban. A termékek besorolása az EU által elfogadott és a területfejlesztési törvény által meghatározott 7 tervezési-statisztikai régióba történt. Kiemelendő, hogy többi európai ország listájához képest a magyar gyűjtemény kiemelkedően gazdag tájjellegű zöldségekben és gyümölcsökben (300 termékből 110). A könyv függelékében szerepelnek hagyományokkal rendelkező ásványvizeink leírásai. A könyv hozzáférhető a megyei FM hivataloknál, regionális vidékfejlesztési irodáknál (REVI-k), Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH, korábban SAPARD) regionális irodáknál, szakirányú közép- és felsőoktatási intézményeknél, valamint kutatóintézeteknél, továbbá a közkönyvtáraknál, közgyűjteményeknél, múzeumoknál, külképviseleteknél, nagykövetségeknél. A könyv CD változata 4000 példányban, 2002. év végén jelent meg.