Lovastéka...

Ami a lovasműveltséghez tartozik

IDŐKERÉK
i.e. 4000 körüli a vadló háziasítása.
i.e. 1600 körüli lovas harckocsi már tökéletesen kiforrott harci eszköz.
i.e. 1500 körüli lovat – hátasállatként – már kiterjedtebben használják.
i.e. 776-ban jegyzik föl először az olimpiai győztes nevét. Ez az olimpiászok kezdetének időpontja.
i.e. 750-371-ben Spárta görög városállamban a lovas harcikocsiból sporttá alakult kocsiversenyek rendkívül népszerűek.
i.e.700-tól a lótenyésztési kultúrával rendelkező szkíták megtelepednek a Kárpát-medencében. Lovaik a spártai kocsiversenyek legjobbjai.
i.e. 680: a XXV. olimpiai játékokon megjelenik a négyesfogatok kocsiversenye.
i.e. 648: a XXXIII. olimpiai játékokon rendeznek először lóversenyt.
i.e. 430-354. Xenophon Athénből származó görög író műveiben leírja a lovak idomításának alapelemeit.
i.e. 365. Ekkor jelenik meg Xenophon: Peri Hippikesz (A lovaglás művészetéről) című, az idomítás mai napig érvényes alapelveit rögzítő műve.
i.e. 300 körül feltehetően első alkalommal ábrázolják a kengyelt.
i.sz. 180. Rómában elkészül Marcus Aurelius lovasszobra.
434-453. Attila, a hunok királya az Uráltól a Rajnáig terjedő birodalmat hoz létre; központja a Kárpát-medence; védelmét és hódításait lovas hadseregre alapozza.
896. A magyarok megtelepednek a Kárpát-medencében.
997-1038. Szent István uralkodása, a magyar állam megalapítása.
1373. Kolozsvári Márton és György meglakotják – a magyar ló hiteles ábrázolásának tekinthető – a sárkányölő Szent György lovasszobrát.
1377. Ebben az évben írják le hitelesen Angliában a lóversenyt.
1458-1490. Mátyás király Bécs és Budapest között gyorskocsi-postavonalat épít ki. A könnyű, magyar kocsi terjed Európában.
1525. május 1-én II. Lajos magyar király a kelenföldi mezőn lóversenyt rendez.
1532. Frederico Griso Nápolyban lovas akadémiát alapít.
1552. Megjelenik Frederico Griso „Ordini di Cavalcare” (Lovaglási rendtartás) című műve.
1580. Károly főherceg Trieszt mellet a Karszt hegységben, Lipizzán spanyol lovakkal ménest alapít.
1689. Byerley Turk az angol telivérek egyik ősapja Angliába érkezik.
1727. Megjelenik az első versenynaptár.
1735. II. György angol király, Hannover választófejedelme, 13 holsteini ménnel megalapítja a Cellei méntelepet.
1735. Johann Bernhard Fischer von Erlach tervei alapján elkészült a Bécsi Spanyoliskola mai épülete.
1750. New-market-ben megalakul az angol Jockey Club.
1764. Megszületik az angol telivértenyésztés egyik legnagyobb alakja Eclipse.
1780. Epsomban május 4-én lefutják az első Derbyt.
1789. Mezőhegyes fiókintézeteként megalakula a Bábolnai ménes.
1798. Megalapítják a Piber-i ménest.
1816. Gróf Széchenyi István megvásárolja az első telivéreket Angliában.
1816. Bábolnán császári rendeletre csak keleti arab mének fedeznek.
1816. Nonius Senior Mezőhegyesre kerül.
1816. Fechtig báró Triesztben megvásárolja Gidran Seniort, amely Bábolnán törzsmén lesz.
1827. Gróf Széchenyi István kedeményezésére az üllői mezőn június 6-án megrendezik az első pesti lóversenyt.
1828. Megjelenik gróf Széchenyi István „Lovakrul” című könyve.
1829. Megjelenik báró Wesselényi Miklós „A régi híres ménesek egyike megszűnésének okaíról” című műve.
1832. Gróf Nádasdy Tamás szerkesztésében megjelenik az első magyar telivér Méneskönyv.
1836. Eduard v. Herbert őrnagy vezetésével elindul az első bábolnai expedíció Szíriába arab mének vásárlására. Ekkor jön Shagya eredeti arab mén Bábolnára.
1842. Megalakul a Pesti Lovaregylet.
1853. Az elkobzott Batthyány-birtokon megalakul a Kisbéri ménes.
1857. Bérczy Károly szerkesztésében megjelenik az első magyar lovas szaklap Lapok a Lovászat és Vadászat köréből. Később Vadász- és Versenylap címmel.
1868. Bécsben lefutják az első Osztrák Derbyt.
1869. Hamburgban futják az első Német Derbyt.
1869. A kiegyezést követően a magyar kormány veszi át a korábbi K. u. K. ménesek irányítását.
1873. Gróf Széchenyi Dénes javaslatára Pozsonyban megrendezik az első nyilvános díjlovaglóversenyt. A modern lovassport születésének egyik pillanata ez.
1874. Tápiószentmártonban megszületik a „magyar csoda”, Kincsem, az 54 versenyben veretlen versenyló.
1875. Fogarason a Mezőhegyesről elszállított lipicai lovakkal ménes alakul.
1876. Kisbér, Buccaneer fia megnyeri az Epsom Derbyt.
1880. Megnyílik a városligeti Új Lóversenytér (a mai Népstadion helyén).
1882. Pest és Buda egyesül, így a Pesti Lovaregylet neve Magyar Lovaregylet lesz.
1885. Elkészül Carl Benz első benzinmotoros gépkocsija, amely később a lóhasználat csökkenéséhez vezet.
1890. A Magyar Lovaregylet megveszi Alag-pusztát, és korszerű idomítótelepet épít ki.
1902. Federico Caprilli az általa kialakított új üléssel Torinóban Meloppo nevű lován 208 cm-es ugrásával először ugrat 2 m-nél magasabb akadályt.
1912. Stockholmban megrendezik az első újkori lovas olimpiai játékokat.
1921. Megalakul a Nemzetközi Lovas Szövetség, a F.E.I.
1922. Létrejön a Magyar Királyi Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola.
1924. Megalakul a Magyar Lovassport Egyesületek Országos Szövetsége, és ugyanebben az évben csatlakozik a Nemzetközi Lovas Szövetséghez.
1936. A berlini olimpián Platthy József díjugratásban elért III. helyével a magyar lovasok első és egyetlen olimpiai érmét nyeri.
1947. Bergstettenből hazaérkezik állami méneseink és méntelepeink állományának egy része.
1958. A háború utáni legnagyobb lólétszám: 747000 lóval tetőzik az ország lóállománya. Ezután fokozatosan csökken.
1971. Fogathajtásban először rendeznek Európa-bajnokságot. A rendező Magyarország. Egyéni győztes Abonyi Imre. Csapat Európa-bajnok Magyarország (Abonyi, Fülöp Sándor, Papp József).
1972. Münster: megrendezik az I. Négyesfogathajtó Világbajnokságot. A győztes Auguste Dubey (Svájc). Abonyi Imre 4-ik.
1974. Freuenfeld: A II. Négyesfogathajtó Világbajnokságon megszületik az első nagy magyar siker: világbajnok Fülöp Sándor. A magyar csapat 5-ik.
1978. Kecskemét: az első Négyesfogathajtó Világbajnokságot rendezzük Magyarországon. Világbajnok Bárdos György és a magyar csapat (Bárdos, Fülöp, Papp József). Az első hat között öt magyar hajtó.
1984. Szilvásvárad: VII. Négyesfogathajtó Világbajnokság. Világbajnok Juhász László és a magyar csapat (Juhász, Bárdos, Fülöp). Az első öt helyen magyar hajtó.
1985. Sandrigham: megrendezik az I. Kettesfogathajtó Világbajnokságot. Világbajnok Ekkert Meinecke (NSZK) és a svájci csapat.
1987. Riesenbeck: II. Kettesfogathajtó Világbajnokság. Első kettesfogathajtó világbajnokunk Kecskeméti László. Csapatvilágbajnok NSZK. Magyarország csapata a 2-ik.
1989. Balatonfenyves: III. Kettesfogathajtó Világbajnokság. Ebben a szakágban első csapat Vb aranyérmünket nyerjük (Fehér Mihály, Lázár Vilmos, Szegedi Gábor).
1999. Kecskemét: Lázár Vilmos első egyéni kettesfogathajtó világbajnoki érmét nyeri.
2004. Kecskemét: XVII. Négyesfogathajtó Világbajnokság. Egyéni győztes Lázár Zoltán és világbajnok a magyar csapat (Lázár Zoltán, Kecskeméti László, Dobrovitz József).
2007. Lázár Vilmos Warkaban a világon egyedülállóan hetedik Vb-aranyérmét nyeri.
2007. A Papp László Budapest Sportarénában az első Lovas Világkupát rendeztük.
2008. II. magyarországi Lovas Világkupa
2008, III. magyarországi Lovas Világkupa
2009. XIII. Kettesfogathajtó Világbajnokság, Kecskemét
(f:Dr.Fehér K.)