3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-06-29
Osztalékelőleg és a társasági szerződés
Az osztalék-előleg fizetésének megvannak az adózási, számviteli és társasági jogi szabályai. Az előbbiekről már volt szó - most a társasági jogi feltételeket emeljük ki.
A kérdésről a Gt. 133. §-a következőképpen rendelkezik:
„Két, egymást követő számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása közötti időszakban - ha a társasági szerződés azt megengedi - a taggyűlés osztalékelőleg fizetéséről akkor határozhat, ha
a) a számviteli törvény szerinti - e célból készített - közbenső mérleg alapján megállapítható, hogy a társaság rendelkezik az osztalék fizetéséhez szükséges fedezettel; azzal, hogy a kifizetés nem haladhatja meg az utolsó számviteli törvény szerinti beszámoló szerinti üzleti év könyveinek lezárása óta keletkezett eredménynek a számviteli törvényben foglaltak alapján megállapított, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített összegét és a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje a kifizetés folytán nem csökkenhet a törzstőke összege alá, továbbá
b) a tagok vállalják az osztalékelőleg visszafizetését, amennyiben utóbb a számviteli törvény szerinti beszámoló alapján - a 131. § (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel - az osztalékfizetésre nem lenne jogszabályi lehetőség.
Tehát társasági jogi szempontból az osztalék-előleg fizetés fizetésének az egyik feltétele, hogy a társasági szerződésben kifejezetten, beleírva szerepeljen ez a jogi lehetőség. Ez lényeges kérdés – mert pl. a szerződés-mintával alapított társaságoknál a minta ezt a kitételt nem tartalmazza. Utólagos társasági szerződés-módosítással ez pótolható, - a jövőre nézve. A második társasági jogi feltétel, hogy az osztalék-előleg fizetésére a taggyűlés döntsön, ugyanis értelemszerűen az ő hatásköre. A további feltételeket a 133.§ tartalmazza.
Kérdésként merült fel, hogy mi a helyzet akkor, ha a társaság úgy fizetett osztalékelőleget, hogy erről a társasági szerződés nem rendelkezik? Nem tudunk beszámolni még e körben adóhatósági, vagy bírósági gyakorlatról – a liberálisabb felfogás szerint ez a társasági jogi jogsértés nem érinti az osztalékelőleg adójogi minősítését. Egy szigorúbb megítélés esetén a társasági jogi feltételek megléte hiányában nem beszélhetünk osztalékelőlegről. Ez súlyos adójogi következményekkel járhat – ezért indokolt a társasági szerződések felülvizsgálata, és az osztalékelőlegről való rendelkezése beépítése.
Helyi iparűzési adó változások újra
Az Országgyűlés által 2010. június 21-i ülésnapon elfogadott, a helyi iparűzési adóval kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2010. évi LVII. törvény rendelkezései szerint a helyi iparűzési adóval kapcsolatos feladatok 2010. június 29-ével az önkormányzati adóhatósághoz kerülnek. Így az állandó és az ideiglenes iparűzési tevékenységgel kapcsolatos valamennyi adókötelezettséget 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatóság(ok)hoz kell teljesíteni.
1. Bejelentési, bevallási kötelezettség, adófizetés
Az állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adóköteles tevékenységre vonatkozó bejelentési kötelezettséget 2010. június 29-től már ahhoz az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, amelynek területén az adózó székhelyet vagy telephelyet létesített, illetve amelynek területén az ideiglenes (alkalmi) jellegű iparűzési tevékenységet folytatni kívánja. Amennyiben adózó a 2010. évben akár állandó, akár ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységének megkezdését az állami adóhatósághoz már bejelentette, azonban a tevékenység befejezésének időpontja 2010. június 29-ére vagy ezt követő időpontra esik, akkor a tevékenység befejezésére vonatkozó változásbejelentést már az illetékes önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni. Az állami adóhatóság tehát a június 28-án, éjfélig benyújtott (elektronikus úton továbbított, ügyfélszolgálatokon átvett, illetve postára adott) adatlapok feldolgozását végzi el, az ezt követően benyújtott adatlapokat az adózó részére küldött levéllel átteszi az illetékes önkormányzati adóhatósághoz.
Amennyiben adózó a tevékenység megkezdésére vagy befejezésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét kívánja teljesíteni - akár állandó, akár ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységről van szó -, akkor azt szintén az illetékes önkormányzati adóhatóság(ok)nál teheti meg.
Adózó állandó és ideiglenes jellegű iparűzési adóval kapcsolatos bevallását szintén 2010. június 28-ig tudja az állami adóhatósághoz benyújtani, azaz, ha a bevallást 2010. június 28-án személyesen benyújtja, postára adja vagy elektronikus úton előterjeszti, akkor az állami adóhatóság ezen bevallásokat még feldolgozza. Azokat a bevallásokat azonban, amelyeket 2010. június 29-én, vagy ezt követően terjeszt elő az adózó (akár elektronikus úton, akár papíralapon) az állami adóhatóság elutasítja. Ezeknek a bevallásoknak a feldolgozása már az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozik. A bevallásokra teljesített befizetést 2010. június 29-én, vagy azt követően az önkormányzati adóhatósághoz kell teljesíteni, abban az esetben is, ha az adózó a befizetéseihez kapcsolódó bevallást 2010. június 29-ét megelőzően adta postára, nyújtotta be személyesen vagy terjesztette elő elektronikus úton.
Ha adózó 2010. június 29-én vagy ezt követően kívánja egy esetleg elmulasztott vagy olyan bevallási kötelezettségét teljesíteni, amely 2010. június 29. napjánál korábbi (azt megelőző) bevallási időszakra vonatkozik, akkor is az önkormányzati adóhatósághoz kell ezeket a bevallásokat teljesíteni. Ugyanez értendő a bevallás önellenőrzésére is, akkor is, ha az önellenőrzés olyan bevallásra vonatkozik, amely korábban az állami adóhatósághoz került benyújtásra. Kivételt képez ez alól, ha az adózónak 2010. június 29-ét megelőzően az adóhivatalhoz benyújtott hibás bevallására – az adóhivatal értesítése alapján – úgynevezett „javítóbevallást” kell benyújtania. Ebben az esetben a javítóbevallást még az állami adóhatóság dolgozza fel. Az állami adóhatóság azonban csak akkor tudja ezeket a javítóbevallásokat feldolgozni, ha „Az adóhatóság által hibásnak minősített bevallás vonalkódja” mező a „javítóbevalláson” kitöltött.
Az állami adóhatóság a törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokat még befejezi. Tehát a hatályba lépést megelőzően benyújtott bejelentéseket (változásbejelentéseket) és bevallásokat feldolgozza, sőt a hibás bizonylatok javításáról is intézkedik, akkor is, ha a javítás áthúzódna a törvény hatályba lépése utáni időpontra (is).
Ugyanígy jár el az állami adóhatóság az iparűzési adóval összefüggésben teljesített befizetések tekintetében is: a helyi iparűzési adóval kapcsolatos adószámlára joghatályosan a 2010. június 28-i legkésőbbi terhelési dátummal teljesített befizetéseket fogad(hat)ja el. A postai készpénzátutalási megbízások közül azok számolhatóak el (könyvelhetőek fel) az állami adóhatóságnál befizetésként, amelyeket az adózó legkésőbb június 28-án postára ad. Az állami adóhatóság ügyfélszolgálatain, POS terminálon keresztül szintén a jelzett időpontig lehet helyi iparűzési adóra és jogkövetkezményeire fizetni, illetve a fenti időponttól az állami adóhatóság ügyfélszolgálatai már nem biztosítanak készpénzátutalási megbízást a HIPA-kötelezettségek teljesítéséhez.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a 2010. június 29-én és ezt követően átutalt, postára adott megbízások alapján beérkező befizetéseket az állami adóhatóság haladéktalanul „visszafordítja”, visszautalja az adózó számára. Ugyanez vonatkozik a helyi iparűzési adónemen fennálló valós túlfizetésekre is.
Ideiglenes és/vagy állandó jellegű iparűzési adót fizetni 2010. június 29-től már az önkormányzati adóhatósághoz kell. Az esetleges későbbi adóhiány, illetve az önkormányzati adóhatóság által a késedelmes fizetés miatti késedelmi pótlék felszámításának elkerülése érdekében kérjük, vegyék a leírtakat figyelembe. A fizetési kötelezettségre vonatkozó adatokat az állami adóhatóság átadja az önkormányzati adóhatóságnak, így, ha adózó 2010. június 29-től nem fizeti meg adóját vagy egyéb iparűzési adóval kapcsolatos kötelezettségét, akkor az önkormányzati adóhatóság késedelmi pótlékot számít(hat) fel rá, sőt ellenőrzési eljárás során adóhiányt is megállapít(hat).
Felhívjuk a figyelmet, hogy az állami adóhatóság az önkormányzati adóhatóság(ok)nak az adózó azon adatait is átadja, hogy mely iparűzési adóval kapcsolatos fizetési kötelezettségének mióta nem tett eleget.
A hivatkozott törvény szerint az állami adóhatóság 2010. június 29-től már nemcsak befizetést, hanem iparűzési adóval összefüggésben kiutalási és/vagy átvezetési kérelmet sem tud befogadni és teljesíteni. Természetesen amennyiben az adózó adókötelezettségének teljesítéseként nagyobb összeget fizetett be adószámlájára és hibás bizonylata nincs, valamint valamennyi adókötelezettségét (bevallási) teljesítette és ezt követően (valós) túlfizetése áll fenn, akkor azt az állami adóhatóság az adózónak törvényi rendelkezés alapján hivatalból kiutalja.
2. Ellenőrzési eljárások
Amennyiben adózónál a hatálybalépéskor olyan ellenőrzési eljárás van folyamatban, amely helyi iparűzési adóra (is) vonatkozik, akkor az állami adóhatóság ezen eljárást az iparűzési adó vonatkozásában is még lefolytatja, az adatokat azonban az eljárás befejezését követően átadja az illetékes önkormányzati adóhatóságnak, amely ha szükséges az eljárást továbbfolytatja, pl. a hatósági eljárásban a határozatot meghozza. Abban az esetben azonban, ha az állami adóhatóság az adóügyet 2010. június 29-ig lezárta, azaz a határozatát meghozta, úgy az adóüggyel kapcsolatos jogorvoslati eljárásokat is az állami adóhatóság folytatja le.
3. Fizetési kedvezmények, végrehajtás
2010. június 29-től a helyi iparűzési adó kötelezettségre irányuló fizetési kedvezményi (részletfizetés, fizetési halasztás, adómérséklés) kérelmet is az önkormányzati adóhatósághoz kell benyújtani. Az állami adóhatóság, a korábban hozzá benyújtott olyan fizetési kedvezményi kérelmeket, amelyekben határozathozatalra még nem került sor, átadja az önkormányzati adóhatóságnak.
2010. június 29-ével, mint határnappal az állami adóhatóság a helyi iparűzési adótartozásokra vonatkozó adóvégrehajtási eljárás megindítására illetve folytatására sem rendelkezik önálló hatáskörrel. A végrehajtás foganatosítására az állami adóhatóságnak a folyamatban lévő ingó illetve ingatlan végrehajtással érintett ügyekben illetve a június 29-étől indítandó eljárások esetében kizárólag az önkormányzati adóhatóság ezirányú nyilatkozata, megkeresése alapján van hatásköre.
4. Előlegfizetés
A 2010. szeptember 15-én esedékes iparűzési adóelőleg már szintén az önkormányzati adóhatósághoz fizetendő.
Forrás: www.apeh.hu
Egyéni cég alapítása az EVA hatálya alatt
Amennyiben az eva hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó alapít egyéni céget, az egyéni vállalkozó eva szerinti adóalanyisága az egyéni vállalkozó jogállás megszűnése napjával ugyancsak megszűnik, az egyéni cég pedig a társasági adó alanyává válik ebben az esetben is. Figyelemmel kell lennie arra a 2010. évtől bevezetett új rendelkezésre is, mely szerint az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetése esetén a kintlévőségek is bevételnek minősülnek, tehát itt nem a 30 napos szabály érvényesül.
Amennyiben az adózó az eva hatálya alatt alakul egyéni céggé, akkor az Szja-törvény hatálya alatt érvényesített feltételtől függő kedvezmények (kisvállalkozói, fejlesztési tartalék) tekintetében nem kell a tevékenység megszüntetésére vonatkozó szabályokat alkalmazni. Természetesen a kisvállalkozói kedvezménnyel érintett tárgyi eszközöket ilyen esetben is az egyéni cég rendelkezésére kell bocsátani.
Az általános szabálytól eltérően ebben az esetben az egyéni cég négy adóév eltelte előtt - jellemzően két adóév után - adóalany lehet, azaz bejelentkezhet ismételten a feltételek meglétre esetén az eva hatálya alá. Az egyéni cég legkorábban a feltételek megléte esetén 2012-ben jelentkezhet be az eva hatálya alá, amennyiben a 2010. évben alakult.
Az újonnan alakult egyéni cég új adószámot is kap. A volt egyéni vállalkozói tevékenységre tekintettel a bevallásadási kötelezettségnek - a saját személyét terhelő adók kivételével - soron kívül kell eleget tennie. A tárgyévről a személyi jövedelemadó bevallást az adóévet követően május 20-áig kell benyújtani, kivéve, ha áfa kötelezettsége miatt annak benyújtására február 25-éig kötelezett.
A korábbi egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel az önellenőrzési jog nem az egyéni céget illetik meg, hanem a magánszemélyt, mivel a korábbi időszak kötelezettségei is a magánszemélyt, és nem a tőle elkülönült jogalanyisággal rendelkező új egyéni céget terhelik.
Mikor nem szüntethető meg a munkaviszony?
A Munka Törvénykönyve szabályai szerint (90.§) a munkáltató nem szüntetheti meg rendes felmondással a munkaviszonyt az alábbiakban meghatározott időtartam alatt:
a) a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb azonban a betegszabadság lejártát követő egy év, továbbá az üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenség alatt a táppénzre való jogosultság,
b) a beteg gyermek ápolására táppénzes állományba helyezés,
c) a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott fizetés nélküli szabadság (139. §),
d) a külön törvény szerinti emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelés, a terhesség, a szülést követő három hónap, illetve a szülési szabadság [138. § (1) bekezdés],
e) a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságnak [138. § (5) bekezdés], illetve - a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is - a gyermek hároméves koráig terjedő,
f) a sor- vagy tartalékos katonai szolgálatnak a behívóparancs, a polgári szolgálatnak a teljesítésre vonatkozó felhívás kézhezvételétől számított,
g) a külön törvény szerinti rehabilitációs járadékban részesülő személy esetén a keresőképtelenség teljes,
h) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az örökbe fogadni szándékozó munkavállalót - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás
időtartama.
A felmondási idő, ha az előbbi felmondási védelem időtartama
a) a tizenöt napot meghaladja, ezt követően csak tizenöt nap,
b) a harminc napot meghaladja, ezt követően csak harminc nap
elteltével kezdődhet el.
A felmondási védelem nem vonatkozik a munkavállaló munkaviszonyának felmondására, ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül [87/A. § (1) bekezdés].
A védelem fennállása szempontjából a felmondás közlésének időpontja az irányadó.
Tájékoztató a munkába járás költségtérítéséről
A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 25. § (2) bekezdése szerint – megfelelő elszámolás mellett –nem minősül bevételnek a munkába járásról szóló kormányrendelet szerinti munkába járás esetén a munkavállalónak adott azon összeg, amely nem haladja meg
a) az utazási bérlet, az utazási jegy árát, vagy
b) munkába járás költségtérítése címén, a közforgalmi úton mért oda-vissza távolság figyelembevételével kilométerenként a 9 forintot (napi munkába járás vagy hétvégi hazautazás esetén).
2010. május 1-jén hatályba lépett a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről szóló 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet, így ettől az időponttól az szja-törvény ismertetett előírása erre a jogszabályra hivatkozik. Az új jogszabály – a korábbi szabályozáshoz hasonlóan – azokat a feltételeket rögzíti, amelyek fennállása esetén a munkáltató a Munka Törvénykönyvének előírásaiból eredő kötelezettsége alapján köteles a meghatározott formában és mértékben megtéríteni a munkába járással kapcsolatban felmerült kiadásokat, az szja-törvény hivatkozott rendelkezése pedig az ezen a jogcímen kifizetett térítés adókötelezettségéről rendelkezik. Ez a rendelkezés a Korm. rendeletben kötelezően előírt mértéknél nagyobb mértékű, illetve attól eltérő formában megvalósuló térítés jövedelemnek nem minősülő kifizetését is lehetővé teszi.
A Korm. rendelet 2. § a) pontja szerint munkába járásnak minősül:
„aa) a közigazgatási határon kívülről a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő helyközi (távolsági) utazással, illetve átutazás céljából helyi közösségi közlekedéssel megvalósuló napi munkába járás és hazautazás, továbbá
ab) a közigazgatási határon belül, a lakóhely vagy tartózkodási hely, valamint a munkavégzés helye között munkavégzési célból történő napi munkába járás és hazautazás is, amennyiben a munkavállaló a munkavégzés helyét - annak földrajzi elhelyezkedése miatt - sem helyi, sem helyközi közösségi közlekedéssel nem tudja elérni”.
A helyközi, távolsági utazás, azaz a munkába járás megvalósítható akár közösségi közlekedéssel, akár saját gépjárművel (illetve bármilyen más módon). Ezért az szja törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja alapján 2010. május 1 jétől is lehetőség van arra, hogy a munkavállaló a munkába járás költségtérítése címén kilométerenként 9 forint bevételnek nem minősülő (adómentes) költségtérítésben részesüljön akkor is, ha egyébként a munkába járás tömegközlekedés igénybevételével is megoldható lenne, de azt a magánszemély nem veszi igénybe.
A Korm. rendelet 4. §-a azokat az eseteket sorolja fel, amikor a munkáltató köteles a munkába járás költségtérítéseként a kilométerenkénti 9 forint fizetésére. (Ilyen eset például az, ha a munkavállaló lakóhelye vagy tartózkodási helye, valamint a munkavégzés helye között nincsen közösségi közlekedés.) A rendelkezés azonban nem zárja ki, hogy a munkáltató más – munkába járásnak minősülő – esetekben is alkalmazza az szja-törvény 25. § (2) bekezdés b) pontjának rendelkezését anélkül, hogy vizsgálná a munkahelyre való eljutás konkrét körülményeit. (A rendelkezés alkalmazása azonban semmiképpen sem jelentheti azt, hogy a munkáltató teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettségét, illetve a munkavállaló közlekedési szokásait, azaz például annak ellenére, hogy a munkavállaló leadja a bérletét, csak a 9 forint/km-es térítést biztosít számára.)
Mivel a munkába járás fogalma kibővült az átutazás céljából igénybe vett helyi közösségi közlekedéssel történő utazással is, így az ilyen utazásra jogosító jegy, bérlet (például BKV bérlet) is minősülhet adóalapba nem tartozó bevételnek (és nem a kedvezményes, 25 százalékos mértékkel adózó természetbeni juttatásnak) feltéve, hogy a helyi bérletet a magánszemély az adott településen keresztül történő átutazás keretében munkába járásra (is) használja. (Ilyen eset például az, ha a magánszemély Budaörsről Gödöllőre jár dolgozni, és a munkába járáshoz budapesti helyi bérletet is igénybe vesz.)
A kedvezménnyel megvásárolt jegyek kezelése
A Korm. rendelet 3. §-ának (1) bekezdése szerint a munkáltató nemcsak a teljes áron megvásárolt menetjegy vagy bérlet árának 86 százalékát köteles megtéríteni, hanem az elszámolás alapjául elfogadhatja a közlekedési szolgáltató által üzletpolitikai célból biztosított kedvezmény vagy a fogyasztói árkiegészítés érvényesítése miatt kedvezményes áron megvásárolható menetjegyeket, bérleteket is. Így például, ha a munkavállaló életkora miatt jogosult valamilyen – fogyasztói árkiegészítéssel érintett – utazási kedvezményre (pl. tanuló/nyugdíjas bérletre), a bérlet, jegy leadása ellenében a munkáltató köteles megtéríteni az ár 86 százalékát.
Az említett kötelezettség azonban nem korlátlan, nem terjed ki a kedvezmény igénybevételére jogosító kártya árának megtérítésére, csak a kártya birtokában megvásárolt jegy (bérlet) árára.
Az ilyen üzletpolitikai kedvezményre jogosító kártyák árának megtérítésére nem alkalmazható az szja-törvény 25. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezés sem. Ez a szabály ugyanis kifejezetten a munkába járással összefüggésben felmerülő kiadások megtérítését célozza, a jelenleg forgalomban lévő különböző kedvezményre jogosító kártyákkal azonban – a kártya típusától függően – korlátlan számú és viszonylatú utazásra nyílik lehetősége a kártya birtokosának, vagyis egyáltalán nem biztosítható, hogy a kártya döntően csak munkába járási célra kerüljön felhasználásra. Ha a munkáltató mégis vásárol a munkavállaló számára ilyen kártyát vagy annak árát megtéríti számára, az szja-törvény 69. §-a (1) bekezdésének i) pontja szerint adóköteles természetbeni juttatást nyújt.
A munkavállaló fogalma
A Korm. rendelet 2. §-ának f) pontja meghatározza a munkavállaló fogalmát. E szerint a rendelet alkalmazásában munkavállalónak minősül a magyar állampolgár és az EGT állam polgára. Ez azt jelenti, hogy a munkáltató Korm. rendelet szerinti térítési kötelezettsége csak ezen magánszemélyek vonatkozásában áll fenn. Tekintettel azonban arra, hogy a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) előírásaiból következően az Mt. hatálya minden olyan munkaviszonyra kiterjed, amely alapján a munkavégzés a Magyar Köztársaság területén történik, a Korm. rendelet pedig az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozóan fogalmaz meg előírásokat, nem zárható ki, hogy a munkáltató más állampolgárságú munkavállalókkal létesített munkaviszony alapján is megtérítse a munkába járás költségeit. Az ezen a jogcímen fizetett térítést az szja-törvény hivatkozott szabálya alapján ugyancsak nem kell figyelembe venni a magánszemély nem önálló tevékenységből származó jövedelmének megállapításánál.
[Nemzetgazdasági Minisztérium, Jövedelemadó Főosztálya 6348/3/2010.; APEH Központi Hivatal, Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 5227360593]
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése