A géntechnológiai módosítás (molekuláris klónozás vagy in vitro rekombináns géntechnika) az a módszer, amellyel egy élő sejtbe új tulajdonságért felelős idegen gént juttatunk be mesterségesen. Ezt a sejt a szaporodása során a saját génjeinek megsokszorozása alkalmával szintén megsokszorozza és továbbörökíti az utódsejtekbe. A géntechnológiai módosítás alkalmazásával lehetőség nyílt nem rokon fajok génjeinek átültetésére is. A köznapi beszédben, sajtóban használják a génmódosított, génmanipulált, génpiszkált és egyéb kifejezéseket, melyek a közvéleményt gyakran negatív irányba befolyásolják.
A mezőgazdasági célú géntechnológiai módosítás szorosan kapcsolódik az élelmiszer- és takarmányiparhoz, mivel az így létrehozott új növények élelmiszereink vagy takarmányaink alapanyagaként szolgálhatnak.
Az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételeként hazánk a közép-kelet európai országok közül elsőként alkotta meg a géntechnológiai tevékenységről szóló törvényt (1998. évi XXVII. tv.), amely a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára meghatározta a GMO-k, a géntechnológiával módosított szervezetek hivatalos elnevezését. A törvény és a végrehajtására kiadott rendeletek szabályozták a géntechnológiával módosított mikroorganizmusok zárt rendszerű (tehát a környezettel nem érintkező) felhasználását, a GMO-k szabad környezetbe való kibocsátását, valamint a GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatalát takarmány, élelmiszer vagy egyéb célra. Meghatározásra került az engedélyezés, eljárás rendje, kijelölték az illetékes engedélyező és ellenőrző hatóságokat, a jelölési kötelezettséget.
A géntörvény megalkotásával szükségessé vált a Géntechnológiai Eljárásokat Véleményező Bizottság létrehozása is, amely a géntechnológiával módosított (GM) termékek engedélyezésére benyújtott kérelmeket véleményezi az engedélyező hatóságok (Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium; Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium; Egészségügyi Szociális és Családügyi Minisztérium) részére, illetve javaslatot ad annak elfogadására vagy elutasítására. A Bizottság tagjai között nemzetközileg is elismert kutatók, egyetemi tanárok, a környezet és egészségvédelmi, valamint fogyasztóvédelmi szervezetek képviselői is helyet kaptak. Mivel minden kérelmet véleményeztetni kell a Bizottsággal, hazánkban olyan GM termék vagy GM növényfajta nem kerülhet forgalomba, amely káros az emberi egészségre, vagy a környezetre.
A törvény 1999. évi hatályba lépése óta Magyarországon kizárólag kísérleti vagy kutatási célra kerültek engedélyezésre GM növényfajták, rendkívül szigorú biztonsági feltételekkel, helyenként maximum néhány száz négyzetméteres területen. Ez mintegy 30 engedély kiadását jelentette. Ezeket a Géntechnológiai Bizottság minden alkalommal engedélyezésre javasolta. A kísérleti parcellák termését és a növényzetet ellenőrzés mellett meg kell semmisíteni, azok nem kerülhetnek kereskedelmi forgalomba. Élelmiszer vagy takarmány forgalomba hozatalára nem került sor, így hazánk az Uniós csatlakozásig teljesen mentes volt a GM termékek forgalmazásától.
Géntechnológiai tevékenység esetén a leglényegesebb feladatok:
- környezeti hatástanulmány készítése,
- biztonsági előírások és veszélyhelyzet esetén teendő intézkedések,
- kockázat-becslési eljárás, amely az emberi egészségre, környezetre való kockázatokat tartalmazza,
- a nyilvánosság tájékoztatása,
- a termékek nyomonkövethetőségének biztosítása (a felhasználás egyes szakaszaiban történő ellenőrzéshez),
- a GM termékek jelölése,
- a jelölési tűréshatár megállapítása, amely alatt nem tekinthető a termék GMO-nak,
- a géntechnológiai bírság mértékének megállapítása,
- az Európai Bizottsággal való kapcsolattartás megvalósítása.
Az Európai Unióhoz való csatlakozással tovább változtak a szabályok a GMO-k területén.
A GM élelmiszerekről és takarmányokról szóló 1829/2003/EK Rendelet a GM élelmiszerekkel szemben támasztott követelményei (4. cikk (1)-(4)):
4. cikk
Követelmények
(1) A 3. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszer:
a) nem gyakorolhat kedvezőtlen hatást az emberi egészségre, az állati egészségre vagy a környezetre;
b) nem tévesztheti meg a fogyasztót;
c) nem különbözhet a helyettesíteni kívánt élelmiszertől olyan mértékben, hogy szokásos elfogyasztása táplálkozási szempontból hátrányos legyen a fogyasztóra nézve.
(2) Élelmiszerként történő felhasználásra szánt GMO-t vagy a 3. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszert csak akkor lehet forgalomba hozni, ha az rendelkezik az e szakasznak megfelelően megadott engedéllyel, és az engedélyezés vonatkozó feltételei teljesülnek.
(3) Élelmiszerként történő felhasználásra szánt GMO-t vagy a 3. cikk (1) bekezdésében említett élelmiszert csak akkor lehet engedélyezni, ha az ilyen engedély kérelmezője megfelelő és kielégítő mértékben bizonyította, hogy a termék megfelel az e cikk (1) bekezdésében szereplő feltételeknek.
(4) A (2) bekezdésben említett engedély vonatkozhat:
a) egy GMO-ra és az azt tartalmazó vagy abból álló élelmiszerekre, valamint az abból a GMO-ból előállított összetevőket tartalmazó vagy azokból előállított élelmiszerekre;
vagy
b) GMO-ból előállított élelmiszerre, valamint az abból az élelmiszerből előállított vagy azokat tartalmazó élelmiszerekre;
c) GMO-ból előállított összetevőre, valamint az ezen összetevőt tartalmazó élelmiszerre.
A GMO-k élelmiszer és takarmány célú engedélyezési folyamata:
A GMO-k élelmiszerként vagy takarmányként történő felhasználásának engedélyezését, GMO-kat tartalmazó vagy azokból előállított élelmiszerek vagy takarmányok, GMO-kból előállított élelmiszerek, takarmányok vagy GMO-kból előállított összetevőket tartalmazó élelmiszerek, takarmányok engedélyezését a 1829/2003/EK rendelet szabályozza.
A GM vetőmagvakra is szigorú szabályozás van az EU-ban. Az egyes tagországoknak van Nemzeti Fajtalistájuk, amelyre felveszik azokat a fajtákat, amelyek az adott országban forgalomba kerülhetnek. Az EU Közös Katalógusába (Common Catalogue of Varieties of Agricultural Plant Species) azok a fajták kerülnek, amelyek vetőmagja az EU összes tagállamában forgalmazható. A Közös Fajtajegyzékre a nemzeti hatóságok által lefolytatott eljárást, illetve az adott tagállam Nemzeti Fajtajegyzékre kerülést követően vehető fel egy GM fajta. Az eljárás azonos a hagyományos fajtákéval, és az Európai Bizottság egy adminisztratív eljárást követően veszi fel a fajtát a Közös Fajtajegyzékre. Hazánkban pillanatnyilag nincs GM fajta a Nemzeti Fajtajegyzéken.
Igen erős vita van az EU-n belül arról, hogy a GM fajták vetőmagja milyen feltételekkel állítható elő, hozható forgalomba. A vita elsősorban a vetőmag-előállítás feltételein és a GM vetőmagvakban jelen lévő genetikai módosítás tűréshatárán van, melyre az EU még nem alkotott rendeletet.
Magyarország jelentős vetőmag exportőr, így számunkra különösen fontos a vetőmagvak genetikai tisztasága, ezért a vetőmag hatóság évek óta ellenőrzi a hazánkba beérkező és export célját szolgáló vetőmag alapanyagok genetikai tisztaságát. Több szabálytalanság is előfordult, amely a "szennyezett" vetőmagvak megsemmisítését, a már esetleg előállított vetőmagvak piacról való kivonását eredményezte a szabálytalanságot elkövető cég terhére.
A hagyományos, a bio (öko) és GM termesztés ún. egymás mellett történő termesztési feltételeinek (co-existence) kidolgozása még fontos előttünk álló feladat. Ebben óriásiak az érdekellentétek, ezért a tagállamok többsége egységes EU szintű szabályozást javasol. Eddig Dánia alkotott erről törvényt. Hazánkban is megkezdődött az erről szóló szabályozás feltételeinek, szabályainak egyeztetése, de várjuk az EU állásfoglalását.
A jelenleg hatályos géntechnológiai tevékenységről szóló 1998. évi XXVII. törvény 3.§ c) pontja alapján, engedély szükséges a géntechnológiával módosított szervezetek és az azokból előállított termékek zárt rendszerben (laboratóriumban végzett, kísérleti tevékenység) való felhasználásához, kibocsátásához, forgalomba hozatalához, behozatalához, kiviteléhez, valamint ártalmatlanításához.
A Bizottság döntése valamennyi tagország számára kötelező. Az EU-ban a GM termékek környezetbe történő kibocsátására meghirdetett moratóriumot alkalmazhatjuk, a Pannon ökorégióra hivatkozva, ha ott az adott GMO-ra vonatkozóan nem végeztek környezeti hatásvizsgálatot. Ugyanakkor a GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatalára kiadott EU engedélyeket el kell fogadnunk (pl. a Bt-11 csemegekukorica).
Jelenleg a világon mintegy 70 millió hektáron termesztenek GM fajtákat, elsősorban szóját, kukoricát, gyapotot, repcét. A legnagyobb termelők az Egyesült Államok, Kanada, Argentína, Kína, India, Dél-Afrikai Köztársaság. A környezetünkben Romániában, Ukrajnában, Bulgáriában engedélyezett GM fajták termesztése. Ennek a világméretű nyomásnak várhatóan az Európai Unió sem tud a végtelenségig ellenállni.
Bár még nem bizonyosodott be, hogy a génmódosított élelmiszerek károsak lennének az emberi egészségre, ennek ellenére olyan szabályozásra van szükség, amely biztosítja a fogyasztók szabad választását. Ezért szükség van a GM termékek külön jelölésére.
A GMO-k felhasználása az EU-ban (és Magyarországon is) szigorú engedélyezési folyamat lefolytatását követően lehetséges. Az engedélyezés során vizsgálják a GMO-k emberi egészségre gyakorolt hatását is. Minden GMO esetében vizsgálják, hogy van-e bármilyen allergén, esetleg toxikus hatás. A kockázatelemzési eljárást az EU Tudományos Bizottsága által meghatározott irányelvek szerint végzik.
Az 1829/2003 EK rendelet 12. cikke alapján azokat az élelmiszereket, amelyek
A.) GMO-kat tartalmaznak, vagy azokból állnak; vagy
B.) azokat GMO-kból állították elő, vagy GMO-kból előállított összetevőket tartalmaznak
jelölni kell.
A nyomonkövethetőség alapja a jelölés, azaz az eladó köteles informálni a vevőt, hogy a terméke GMO, azt tartalmaz, vagy abból állították elő. Ilyen anyag felhasználása esetén az ezekből készülő élelmiszereken is jelölést kell alkalmazni. A jelölésnek jól láthatónak, érthetőnek, egyértelműnek és valós tartalmúnak kell lennie, azon géntechnológiai jelölés alkalmazásával, amelyet a jogszabály pontosan előír.
Amennyiben az egyes összetevőkbe vagy magába az élelmiszerbe bizonyíthatóan véletlenül, technikailag elkerülhetetlenül került GMO és mennyisége nem haladja meg a 0,9%-ot, nem kell a jelölést alkalmazni. Ez azokra a GMO-kra vonatkozik, amelyek forgalmazását a Közösségben engedélyezték.
Olyan GMO-k előfordulása esetén, amelyek nem engedélyezettek és nem tartoznak a 47. cikk alá sem, a termék nem hozható forgalomba.
Jelölés:
A 1830/2003 Rendelet 4. cikk B rész, 6. A), B) pont alapján a GM terméken a következő szöveget kell feltűntetni:
"Ez a termék géntechnológiával módosított szervezetet tartalmaz" vagy
"Ez a termék géntechnológiával módosított [szervezet(ek) neve]-t tartalmaz".
Hazánkban ilyen termékek előállítására és forgalmazására vonatkozó engedélyezési kérelmeket még nem nyújtottak be az illetékes hatóságokhoz.
A Gtv. hatályos végrehajtási rendelete (111/2003. FVM rendelet) szerint a géntechnológiai tevékenység ellenőrzésére jogosult intézmények a következők:
A.) a mezőgazdaság és élelmiszeripar területén: Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet, Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat, a megyei állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrzési állomások, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Országos Tisztifőorvosi Hivatala, a kereskedelem területén a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, valamint a megyei (fővárosi) felügyelőségek,
B.) az egyéb ipari (pl. kozmetika), kereskedelmi és vendéglátás területen: Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek
C.) a környezet és természetvédelem területén: a Országos Környezet és-Vízügyi Főfelügyelőség
A géntechnológiai eredet megállapítására jogosult akkreditált laboratóriumok az alábbiak:
A.) mikroorganizmus, vetőmag növényi vegetatív szaporítóanyag, nyers takarmány esetén a Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont,
B.) mikroorganizmus, húsipari termék, állat esetén az Országos Állategészségügyi Intézet,
C.) húsipari termékek, növényi eredetű termékek esetén a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ, Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet.
A GM termékek kereskedelmi forgalomba hozatala esetén nagy a kereskedők, importőrök felelőssége. A harmadik piacról (tehát nem EU egységes piacáról) származó termékekre az ún. Cartagena Jegyzőkönyv (Biológiai Biztonsági Egyezmény) van érvényben, amelyet hazánk is ratifikált, illetve az EU rendeletet alkotott a végrehajtására. Ezek előírják az exportőr országok számára azt, hogy jelezni kell, ha a termék genetikai módosítást tartalmaz.
Az EU-n belüli kereskedelemben a hazai forgalmazó kérheti a beszállítót arra, hogy nyilatkozzék, hogy a termék GM-e, vagy attól mentes. A jelölés a gyártók és a forgalmazók kötelessége. Ugyanez vonatkozhat arra, ha termeltetési szerződést kötnek, mert ez esetben is kiköthető az, hogy GM mentes fajtát használjon a termelő. Ez a felhasznált vetőmag-bizonyítvány alapján ellenőrizhető. (f:fvm.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése