Az Európai Unió jelképei
1. Az Európai Unió zászlója
Az Európa Tanács - amelyet 1949-ben hoztak létre azzal a feladattal, hogy küzdjön az emberi jogokért és támogassa az európai kultúrát - viták sorozata után fogadta el a ma is használatos, kék alapon kör alakban elhelyezkedő 12 aranysárga csillagos zászló tervét. Számos nép hagyományvilágában a 12-es szám a tökéletesség szimbolizálása mellett utal az év hónapjaira és az óralap számaira is, míg a kör egyebek mellett az egység szimbóluma. Nincs összefüggés a tagállamok és a csillagok száma között, így az Európai Unió bővülésével a csillagok száma nem változik.
A zászló az európai népek közötti ideális egység jelképévé vált.
Az Európa Tanács a későbbiekben szorgalmazta, hogy az Európai Közösségek intézményei is fogadják el a zászlót saját jelképüknek, majd 1983-ban az Európai Parlament megszavazta a zászló jelképpé emelését. Végül 1985-ben a zászlót valamennyi uniós tagország állam- és kormányfője az Európai Unió - akkoriban Európai Közösségek - hivatalos emblémájaként fogadta el.
A tizenkét csillagos zászló 1986. május 26-ától az Európai Unió hivatalos zászlaja.
A kiadóhivatal részletes ismertetője a zászlóról ezen az oldalon olvasható, a zászló pontos grafikai jellemzőiről pedig itt található bővebb információ.
2. Az Európai Himnusz
Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának negyedik tételéből az Örömódát fogadták el európai himnusznak. Emellett minden tagország megőrzi saját himnuszát, hiszen az európai himnusz célja nem az, hogy átvegye a tagországok nemzeti himnuszának helyét, hanem az, hogy ünnepelje a tagországok közös értékeit és egységét.
A szimfónia utolsó tételében Friedrich von Schiller 1785-ös versét, az Örömódát zenésítette meg Beethoven. A vers Schiller idealista látomását fejezi ki az emberek között kialakuló testvériségről - s e látomást Beethoven is osztotta.
Az unió himusza ezen oldalon keresztül meghallgatható.
3. Jelmondat
2000. május 4-e óta Európa jelmondata: „Egyesülve a sokféleségben” (angolul: „United in diversity”, néha „Egység a sokféleségben” magyar fordítással használják). A jelmondatot egy verseny alapján hirdették ki, amelyen nyolcvanezer 10 és 20 év közötti európai fiatal vett részt az Európai Unió valamennyi tagállamából. A tagállamok egy-egy jelentős személyiségét magában foglaló európai zsűri a beérkezett javaslatok közül választotta ki a jelmondatot.
4. Európa Nap
Robert Schuman, francia külügyminiszter 1950. május 9-én tette közé azt a javaslatot, amely egy közös európai béke megteremtését és egy közös Európa létrehozását tűzte ki célul. A javaslat, közismert nevén a Schuman Nyilatkozat (Schuman Declaration) hívta életre az Európai Közösségeket. Mára május 9. európai szimbólummá vált, és az Európai Unió politikai egységét jelképezi. Az Európa Nap alkalmat ad olyan fesztiválokra, rendezvényekre, melyek az Unió népeit egymáshoz, Európát a polgárokhoz hozzák közelebb.
5. Euró, az egységes valuta
2002. január 1-je óta, több mint 300 millió európai polgár használja az eurót napi rendszerességgel. Csupán 10 év kellett ahhoz, hogy a közös európai valuta elvét rögzítő Maastrichti Szerződéstől (1992. február) az EU eljusson az euró bankjegyek és pénzérmék 12 EU-országban való használatához.
1999. január 1-jén az euró lett az egységes európai valuta. Az euró bankjegyek és érmék 2002. január 1-jétől kerültek forgalomba. Az euró logót a görög epszilon (a kultúra az európai civilizáció közös bölcsője) és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi.
6. Az uniós szimbólumok használata
Bár az alapszerződésekben a jelképek nem szerepelnek, és az EU működését várhatóan új alapokra helyező Lisszaboni Szerződés életbe lépésével – néhány tagállam tiltakozása miatt – sem kaphatnak jogi megerősítést, minden tagországban elfogadják és használják ezeket a szimbólumokat.
A Lisszaboni Szerződéshez csatolt 51. Nyilatkozatban „Belgium, Bulgária, Németország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia kijelenti, hogy a kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből álló zászlót, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniája Örömódájának részletét mint himnuszt, az „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatot, az eurót mint az Európai Unió pénznemét, valamint a május 9-i Európa-napot továbbra is a polgárok Európai Unióhoz való közös kötődése és az Európai Unióval való kapcsolata jelképeinek tekinti”.
Az Európai Parlament 2008. október 8-i határozata alapján elfogadja saját szimbólumaiként az unió jelképeit. Az Európai Parlament eljárási szabályzatát úgy módosították, hogy abba bekerült egy, az unió jelképeivel foglalkozó rész. Eszerint „a parlament elismeri, és sajátjaként fogadja el az unió alábbi jelképeit:
Az EP május 9-én ünnepli meg az Európa-napot. Az uniós zászlót el kell helyezni minden parlamenti épületen és minden ülésteremben. A himnuszt minden alakuló és egyéb ünnepélyes ülés megnyitásakor le kell játszani, különösen az állam- és kormányfők üdvözlésére. A jelmondatot pedig fel kell tüntetni a parlament hivatalos dokumentumain - áll az elfogadott szövegben.
Az egyes uniós intézmények szimbólumairól itt olvasható bővebb információ.
Az Európa Tanács - amelyet 1949-ben hoztak létre azzal a feladattal, hogy küzdjön az emberi jogokért és támogassa az európai kultúrát - viták sorozata után fogadta el a ma is használatos, kék alapon kör alakban elhelyezkedő 12 aranysárga csillagos zászló tervét. Számos nép hagyományvilágában a 12-es szám a tökéletesség szimbolizálása mellett utal az év hónapjaira és az óralap számaira is, míg a kör egyebek mellett az egység szimbóluma. Nincs összefüggés a tagállamok és a csillagok száma között, így az Európai Unió bővülésével a csillagok száma nem változik. A zászló az európai népek közötti ideális egység jelképévé vált.
Az Európa Tanács a későbbiekben szorgalmazta, hogy az Európai Közösségek intézményei is fogadják el a zászlót saját jelképüknek, majd 1983-ban az Európai Parlament megszavazta a zászló jelképpé emelését. Végül 1985-ben a zászlót valamennyi uniós tagország állam- és kormányfője az Európai Unió - akkoriban Európai Közösségek - hivatalos emblémájaként fogadta el.
A tizenkét csillagos zászló 1986. május 26-ától az Európai Unió hivatalos zászlaja.
A kiadóhivatal részletes ismertetője a zászlóról ezen az oldalon olvasható, a zászló pontos grafikai jellemzőiről pedig itt található bővebb információ.
2. Az Európai Himnusz
Az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Tanács 1985-ös milánói ülésén Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának negyedik tételéből az Örömódát fogadták el európai himnusznak. Emellett minden tagország megőrzi saját himnuszát, hiszen az európai himnusz célja nem az, hogy átvegye a tagországok nemzeti himnuszának helyét, hanem az, hogy ünnepelje a tagországok közös értékeit és egységét.
A szimfónia utolsó tételében Friedrich von Schiller 1785-ös versét, az Örömódát zenésítette meg Beethoven. A vers Schiller idealista látomását fejezi ki az emberek között kialakuló testvériségről - s e látomást Beethoven is osztotta.
Az unió himusza ezen oldalon keresztül meghallgatható.
3. Jelmondat
2000. május 4-e óta Európa jelmondata: „Egyesülve a sokféleségben” (angolul: „United in diversity”, néha „Egység a sokféleségben” magyar fordítással használják). A jelmondatot egy verseny alapján hirdették ki, amelyen nyolcvanezer 10 és 20 év közötti európai fiatal vett részt az Európai Unió valamennyi tagállamából. A tagállamok egy-egy jelentős személyiségét magában foglaló európai zsűri a beérkezett javaslatok közül választotta ki a jelmondatot.
4. Európa Nap
Robert Schuman, francia külügyminiszter 1950. május 9-én tette közé azt a javaslatot, amely egy közös európai béke megteremtését és egy közös Európa létrehozását tűzte ki célul. A javaslat, közismert nevén a Schuman Nyilatkozat (Schuman Declaration) hívta életre az Európai Közösségeket. Mára május 9. európai szimbólummá vált, és az Európai Unió politikai egységét jelképezi. Az Európa Nap alkalmat ad olyan fesztiválokra, rendezvényekre, melyek az Unió népeit egymáshoz, Európát a polgárokhoz hozzák közelebb.
5. Euró, az egységes valuta
2002. január 1-je óta, több mint 300 millió európai polgár használja az eurót napi rendszerességgel. Csupán 10 év kellett ahhoz, hogy a közös európai valuta elvét rögzítő Maastrichti Szerződéstől (1992. február) az EU eljusson az euró bankjegyek és pénzérmék 12 EU-országban való használatához.
1999. január 1-jén az euró lett az egységes európai valuta. Az euró bankjegyek és érmék 2002. január 1-jétől kerültek forgalomba. Az euró logót a görög epszilon (a kultúra az európai civilizáció közös bölcsője) és az Európa szó első betűje nyomán alkották meg. A két párhuzamos vonal az euró stabilitását jelképezi.
6. Az uniós szimbólumok használata
Bár az alapszerződésekben a jelképek nem szerepelnek, és az EU működését várhatóan új alapokra helyező Lisszaboni Szerződés életbe lépésével – néhány tagállam tiltakozása miatt – sem kaphatnak jogi megerősítést, minden tagországban elfogadják és használják ezeket a szimbólumokat.
A Lisszaboni Szerződéshez csatolt 51. Nyilatkozatban „Belgium, Bulgária, Németország, Görögország, Spanyolország, Olaszország, Ciprus, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Ausztria, Portugália, Románia, Szlovénia és Szlovákia kijelenti, hogy a kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből álló zászlót, Ludwig van Beethoven IX. szimfóniája Örömódájának részletét mint himnuszt, az „Egyesülve a sokféleségben” jelmondatot, az eurót mint az Európai Unió pénznemét, valamint a május 9-i Európa-napot továbbra is a polgárok Európai Unióhoz való közös kötődése és az Európai Unióval való kapcsolata jelképeinek tekinti”.
Az Európai Parlament 2008. október 8-i határozata alapján elfogadja saját szimbólumaiként az unió jelképeit. Az Európai Parlament eljárási szabályzatát úgy módosították, hogy abba bekerült egy, az unió jelképeivel foglalkozó rész. Eszerint „a parlament elismeri, és sajátjaként fogadja el az unió alábbi jelképeit:
- a zászlót, amely kék alapon tizenkét arany csillag alkotta körből áll;
- a himnuszt, amely Ludwig van Beethoven IX. szimfóniájának Örömódáján alapul;
- a jelmondatot: „Egyesülve a sokféleségben”.
Az EP május 9-én ünnepli meg az Európa-napot. Az uniós zászlót el kell helyezni minden parlamenti épületen és minden ülésteremben. A himnuszt minden alakuló és egyéb ünnepélyes ülés megnyitásakor le kell játszani, különösen az állam- és kormányfők üdvözlésére. A jelmondatot pedig fel kell tüntetni a parlament hivatalos dokumentumain - áll az elfogadott szövegben.
Az egyes uniós intézmények szimbólumairól itt olvasható bővebb információ.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése