A rendszert azóta sem újították meg, így az még mindig a Trianon előtti Magyarország területi viszonyait tükrözi - nyilatkozta Raskó György agrárszakértő. Egy most elkészítendő AK-értékelés lényegesen különbözne az érvényben lévő régitől. Az időközben az ország szélére került Békés megyei termőföldek AK-értéke nyilvánvalóan csökkenne, ellenben a nyugat-magyarországi területeké lényegesen növekedne. Ennek apropóján az 1970-es években szerették volna megreformálni a rendszert. Egy 100 pontos skálán értékelték volna a parcellákat, ám a mezőgazdasági területeknek akkor szinte nem volt értékük, s ezért a próbálkozás megbukott. Raskó úgy véli, hogy nyilvánvaló elavultságával együtt még mindig az AK-érték jelenti a legjobb viszonyítási alapot a földvásárláskor. Így például 15 AK alatt jelenleg már szinte senki nem vásárol földet, legfeljebb juhászatok adnak pénzt ilyen területekért.
Ezzel együtt az aranykorona jelentősége folyamatosan csökken, s ezzel magyarázható az is, hogy már nincs olyan törekvés, amely a rendszer megújítását szeretné elérni. A földalapú támogatások ugyanis már a terület nagyságától függenek, és az Európai Unióban is hektáralapú a támogatási rendszer. Ezen túlmenően a mai agronómiai eszközökkel jelentősen javítható egy-egy földterület termőképessége.
Az AK ma már elsősorban a földbérlők számára bír jelentőséggel, a bérleti díjakat ugyanis még mindig aranykoronához kötik, amennyiben azonban itt is hektáralapú számítás lesz a gyakorlat, az AK közgazdasági jelentősége minimálisra csökken.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése