3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
Tartalom
Cégtulajdonos alkalmazásban
Segédlet a vállalkozások méret szerinti besorolásához
Módosítják az egyszerűsített foglalkoztatást
Termőföld értékesítés adózása
A Start-program kártyái
Cégtulajdonos alkalmazásban
Sokszor felmerül a kérdés, hogy a tulajdonos lehet-e munkaviszonyban ügyvezető a saját cégében. Az egyszemélyes társaság problémaköre látszólag még bonyolultabbá teszi a kérdést, hogy a betéti társaságokról már ne is beszéljünk.
A korábban években sok adóellenőrzésben volt ez vitás – jelenleg a gazdasági társaságokról szóló törvény a társasági szerződésre bízza, hogy lehet-e az ügyvezető munkaviszonyban. Ez mindenféle cégformára- - kft-re, bt-re, kkt-re igaz. Az, hogy az ügyvezető közben tulajdonos, szinte másodlagos is.
A munkaviszonyhoz kötődik, hogy a bérével szemben az ügyvezető is adójóváírást tud elszámolni. Munkajogi megközelítésben a vezető állású dolgozókra irányadó szabályok vonatkoznak rá – tehát pl. egy ügyvezető a munkaviszonyban is a munkaidő-beosztását maga állapítja meg.
A Gt. szabályai az ügyvezetés ellátására a következők:
22. § (1) Vezető tisztségviselő - a közkereseti és a betéti társaság kivételével - csak természetes személy lehet. A vezető tisztségviselő a társaság belső működése körében a társasággal, illetve annak testületeivel, valamint más tisztségviselőivel kapcsolatos feladatait csak személyesen láthatja el, képviseletnek nincs helye.
(2) A vezető tisztségviselőt e minőségében megillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre - a törvényben meghatározott eltérésekkel -
a) a Ptk. megbízásra vonatkozó szabályait (társasági jogi jogviszony) vagy
b) a munkaviszonyra irányadó szabályokat
kell alkalmazni.
(3) A vezető tisztséget - ha a társasági szerződés eltérően nem rendelkezik - nem láthatja el munkaviszonyban az egyszemélyes gazdasági társaság tagja, illetve a közkereseti és a betéti társaság üzletvezetésre egyedül jogosult tagja.
(4) A vezető tisztségviselő feladatát önállóan látja el. E minőségében csak a jogszabályoknak, a társasági szerződésnek, valamint a társaság legfőbb szerve határozatainak van alávetve, és - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a gazdasági társaság tagjai (részvényesei) által nem utasítható.
(5) Egyszemélyes gazdasági társaságnál az egyedüli tag (részvényes) a vezető tisztségviselő részére írásban utasítást adhat, amelyet a vezető tisztségviselő végrehajtani köteles, de ez esetben mentesül a 30. §-ban foglalt felelősség alól.
(6) A társaság legfőbb szerve csak abban az esetben és körben vonhatja el a vezető tisztségviselőknek, illetve az ügyvezető testületnek a társaság ügyvezetése körébe tartozó hatáskörét, amennyiben ezt e törvény vagy a társasági szerződés lehetővé teszi.
Segédlet a vállalkozások méret szerinti besorolásához
A társas vállalkozások méret szerinti besorolásától számos adózási szabály alkalmazása függ, így a helyes besorolás meghatározása a legtöbb vállalkozás számára elkerülhetetlen. A besorolás alapja mindössze két mutató a vállalkozás beszámolójából: egy a létszámot illetően, egy másik pedig az értékesítés nettó árbevételét/mérlegfőösszeget illetően határoz meg felső korlátot. A besorolást minden évben a beszámolók elkészítését követően lehet elvégezni, így az adóév első és utolsó napjára két különböző besorolás adódhat (az egyes adójogszabályok mindig meghatározzák, hogy az adott szabály alkalmazása szempontjából melyik állapot az irányadó).
Magát a besorolást az ún. „kétéves szabály” nehezíti meg. A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény a „kétéves szabályt” 2005. január 1-el léptette hatályba, amely évben a 2005-ben kezdődő üzleti éve első napjára valamennyi vállalkozásnak a legutolsó rendelkezésre álló, azaz rendszerint a 2003. évi beszámoló alapján újra el kellett végeznie önmaga besorolását (ez a besorolás a teljes 2005. évre irányadó volt). A kétéves szabály értelmében a vállalkozás besorolása ezt követően mindaddig nem változik meg, amíg az említett mutatók két egymást követő év beszámolója alapján azonos irányban el nem mozdulnak a fennálló besoroláshoz képest. A változás eredményét a második év beszámolója szerinti állapot fogja megadni. A 2005. évi beszámoló elfogadásával, azaz a 2006. évi besoroláskor már rendelkezésre állt két beszámoló (a 2004-es és a 2005-ös), amellyel elkezdődhetett a kétéves szabály alkalmazása. Könnyű belátni, hogy ezt követően a későbbi évek besorolásának helyessége attól függött, hogy 2005. óta helyesen alkalmaztuk-e a kétéves szabályt.
Lényeges, hogy a besorolás meghatározásakor határozottan elkülönítsünk két fogalmat: a vállalkozás állapotát, és a besorolását. Az előbbi mindig a megelőző évi beszámoló adatai szerinti tényleges állapotot jelenti, azaz azt, hogy a rendelkezésünkre álló adatok szerint a vállalkozásunk ténylegesen mekkora. Ehhez képest adott évi besorolás eltérhet a tényleges állapottól, mivel ennek az alapja a megelőző év besorolása, amely a kétéves szabály alkalmazásával vagy megváltozik, vagy megmarad.
Ajánlatos ennek megfelelően két táblázatot készíteni, és folyamatosan vezetni. Az egyikben az egymást követő évek beszámolói szerinti állapotokat vesszük sorra, a másikban a besorolás változásait vezetjük. Az így rendelkezésünkre álló adatok alapján a besorolást 3. lépésben végezzük:
1. megállapítjuk, hogy mi a vállalkozásunk legutóbbi besorolása;
2. leolvassuk a megelőző két év beszámoló szerinti állapotát.
3/a Ha a legutóbbi besorolásunkhoz képest mindkét megelőző év állapota azonos irányban tér el, a besorolást a második év állapotának megfelelő besorolásra változtatjuk. (Hangsúlyozandó, hogy a megelőző két év állapotát a meglévő besoroláshoz viszonyítjuk, és nem a megelőző 3. év beszámolójához!)
3./b Ha nincs mindkét évben eltérés (pl. az első évben van eltérés, de a második évben nincs), vagy az eltérés nem azonos irányú (pl. az egyik évben felfelé, másik évben lefelé tér el), a besorolást nem változtatjuk meg.
A besorolás meghatározását a két táblázat alapján az alábbi példa szemlélteti:
Beszámoló éve
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
állapot
mikro
kis
közép
mikro
kis
nagy
mikro
-
-
Besorolás éve
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
besorolás
-
-
mikro
közép
közép
kis
kis
kis
-
2006. évi besorolás (a 2005. évi beszámoló elfogadását követően):
1. a meglévő besorolás: mikrovállalkozás,
2. a megelőző két év beszámolói szerinti állapot: 2004-kis, 2005-közép,
3. változás a meglevő besoroláshoz képest: mindkét évben van, azonos irányú, ezért a besorolás a második (2005.) évi állapot szerint változik középvállalkozásra.
2007. évi besorolás (a 2006. évi beszámoló elfogadását követően):
1. a meglévő besorolás: középvállalkozás,
2. a megelőző két év beszámolói szerinti állapot: 2005-közép, 2006-mikro,
3. változás a meglevő besoroláshoz képest: nincs mindkét évben, ezért a besorolás nem változik (középvállalkozás).
2008. évi besorolás (a 2007. évi beszámoló elfogadását követően):
1. a meglévő besorolás: középvállalkozás,
2. a megelőző két év beszámolói szerinti állapot: 2006-mikro, 2007-kis,
3. változás a meglevő besoroláshoz képest: mindkét évben van, azonos irányú, ezért a besorolás a második (2007.) évi állapot szerint változik kisvállalkozásra.
2009. évi besorolás (a 2008. évi beszámoló elfogadását követően):
1. a meglévő besorolás: kisvállalkozás,
2. a megelőző két év beszámolói szerinti állapot: 2007-kis, 2008-nagy,
3. változás a meglevő besoroláshoz képest: nincs mindkét évben, ezért a besorolás nem változik (kisvállalkozás)
2010. évi besorolás (a 2009. évi beszámoló elfogadását követően):
1. a meglévő besorolás: kisvállalkozás
2. a megelőző két év beszámolói szerinti állapot: 2008-nagy, 2009-mikro
3. változás a meglevő besoroláshoz képest: mindkét évben van, de nem azonos irányú, ezért a besorolás nem változik (kisvállalkozás).
Forrás:APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatóság
www.apeh.hu
Módosítják az egyszerűsített foglalkoztatást
A munkaadók által korábban kifogásolt naponkénti elektronikus bejelentési kötelezettség nem változik, viszont a munkavállalóknak és a munkaadóknak is több ponton előnyösek az egyszerűsített foglalkoztatásról benyújtott törvényjavaslat szabályai. A törvényjavaslatot Czomba Sándor és Font Sándor (Fidesz) képviselők jegyzik.
Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályait a mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunkára, továbbá az alkalmi munkára lehet alkalmazni. A megelőző 6 havi átlagos statisztikai létszámot alapul véve az így foglalkoztatottak létszáma nem haladhatja meg 1-5 fő között a 2 főt, 2-20 fő között a 4 főt, 20 fő átlagos statisztikai létszám felett pedig a munkavállalók 20 százalékát. Ha a munkaadó főállású munkavállalót nem foglalkoztat, akkor jogosult az éves munkaidőkeret 20 százalékát meg nem haladó időtartamban alkalmi munkásokat, egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazni.
Az alkalmi munka összesen legfeljebb 5 egymást követő napig, egy hónapon belül 15 napig, egy éven belül pedig legfeljebb 90 napig tarthat.
A közteher mezőgazdasági-, valamint az idegenforgalmi idénymunka esetén napi 500, míg alkalmi munka esetén napi 1.000 forint. Ezt a munkaadó fizeti, a munkavállalónak kifizettet bérnek viszont az egésze jövedelem, és a munkavállalónak bevallást sem kell tennie arról. A közterhet a következő hónap 12. napjáig kell átutalni.
Az egyszerűsített módon foglalkoztatott nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelem összege.
Az adóhatóság a befizetett közteher összegéből a magán-nyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállaló esetén 91,8 százalékot, (magán-nyugdíjpénztári tag esetén 69,9 százalékot) a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, 21,9 százalékot a munkavállaló magán-nyugdíjpénztárának, 1,4 százalékot az Egészségbiztosítási Alapnak és végül 6,8 százalékot a Munkaerőpiaci Alapnak utal át.
A munkavégzés megkezdése előtt kell a foglalkoztatottat bejelentenie a munkaadónak. Az APEH-hez való bejelentés történhet az ügyfél kapun keresztül elektronikusan (interneten), telefonon, sms-ben, továbbá írásban is. Ez utóbbi esetben a törvényjavaslat mellékletében szereplő munkaszerződést kell - kitöltve - eljuttatni az adóhatósághoz.
Az új törvény várhatóan július 15-én lép hatályba.
Termőföld értékesítés adózása
Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő vagy mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó termőföldet kizárólag üzleti célú tárgyi eszközként hasznosított, akkor a termőföld átruházásából származó ellenérték őstermelői, illetve egyéni vállalkozói bevételének minősül [szja-törvény. 2. sz. melléklet I./2. pont; 10. sz. melléklet I./2. pont]. Ilyen esetben - mivel az értékcsökkenési leírásból kizárt tárgyi eszközről van szó – a nyilvántartásba vett beruházási költség egy összegben elszámolható az értékesítéskor [szja-törvény 3. sz. melléklet I./20. pont; 11.sz. melléklet I./22. pont].
A beruházási költség a törvény szerinti költségként elismert, igazolt, a tárgyi eszköz üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezés napjáig felmerült, az előírt nyilvántartásban feltüntetett beszerzési árból és egyéb kiadásokból áll [szja-törvény. 11. sz. melléklet II/2./c. pont].
Termőföld esetében a beszerzési ár a megszerzésre fordított összeg, amely örökölt termőföld esetében az illeték megállapításánál figyelembe vett, a hagyatéki teherrel (pl. hiteltartozással) nem csökkentett értéket jelenti [szja-törvény 62. § (2) bekezdés]. Felmerült egyéb kiadás lehet különösen az üzembe helyezés napjáig (a hasznosítás kezdetéig) felmerült, a termőföld megszerzésével összefüggő hitel kamata, a megszerzéssel összefüggő ügyvédi költség, öröklés esetén a hagyatéki eljárási költség, az illeték. (Az üzembe helyezés után megfizetett, költségként egyébként is elszámolt kamat nem része a beszerzési árnak.)
Amennyiben a termőföld vásárlására támogatás igénybevételével kerül sor és azt bevételének tekintette a fiatal mezőgazdasági termelőnek tekinthető egyéni vállalkozó, akkor - a célszerinti felhasználási kötelezettségre tekintettel - a beszerzési ár csökkenthető a támogatás összegével és a tárgyi eszköz nyilvántartásban termőföld beszerzési árának a támogatás összege nélküli nettó értéke szerepelhet azzal, hogy ilyen esetben a támogatás összege a költségek között is megjelenik. Abban az esetben, ha a támogatás összegét nem tekintette bevételének az egyéni vállalkozó, akkor a támogatás összege nélküli beszerzési árat kell a tárgyi eszköz nyilvántartásban nettó értéken szerepeltetni azzal, hogy ilyen esetben a támogatás összege a költségek között nem jelenik meg.
(PM. Jövedelemadók Főosztálya 4826/2009 - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 2279697132)
Forrás: www.apeh.hu
A Start-program kártyái
A pályakezdők munkába állásának, valamint a munkaerőpiacon egyéb okok miatt hátrányban levők foglalkoztatásának elősegítése érdekében jött létre a már több éves múltra visszatekintő START–program. A program, a munkaadókat szándékozik ösztönözni oly’ módon, hogy járulékkedvezményt vehetnek igénybe, ha START, START PLUSSZ, START EXTRA-kártyával rendelkező munkavállalót foglalkoztatnak. A foglalkoztatottak az egyéni járulékot az általános szabályok szerint fizetik meg. A következőkben az egyes kártyák kiváltásának főbb szabályait foglaljuk össze.
A pályakezdő fiatalok foglalkoztatását segíti a START-kártya, amelyet (2005.októbere óta) az a pályakezdő igényelhet, aki a 25. – ha felsőfokú végezettséggel rendelkezik a 30. - életévét még nem töltötte be, és tanulmányait befejezte vagy megszakította. A kártya igénylésének további feltétele, hogy a pályakezdő a tanulmányainak befejezését követően első ízben létesítsen foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt.
Nem igényelhet ugyanakkor START-kártyát az, aki korábban megbízási-, vállalkozási szerződés alapján végzett munkát. Nem kizáró ok a tanulói, hallgatói jogviszony mellett illetve az iskolai szünet időtartama alatt fenn állt foglalkoztatásra irányuló jogviszony.
Nem jogosult START-kártyára, aki korábban egyéni vállalkozó volt.
A START-kártya érvényessége főszabály szerint két év, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén 1 év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő huszonötödik életévének, felsőfokú végzettséggel rendelkező igénylő esetén a 30. életév betöltéséig terjedhet.
Fontos, hogy a 2010. január 1-je előtt felsőfokú végzettségűként kiváltott START-kártya érvényességi időtartama két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő harmincadik életévének betöltéséig tart.
A járulékkedvezményt a munkáltató veheti igénybe.
Alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő foglalkoztatásakor a 27% társadalombiztosítási járulék helyett a foglalkoztatás első évében a havi bruttó kereset 10%-ának, második évében 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli. Felsőfokú végzettségű START-kártyás foglalkoztatásakor a tb-járulék összege helyett a foglalkoztatás első kilenc hónapjában a bruttó munkabér 10%-ának, azt követő három hónapjában 20%-ának megfelelő közterhet köteles a munkáltató megfizetni.
A munkaadó a kedvezményt az alap- és középfokú végzettséggel rendelkező vagy végzettséggel nem rendelkező pályakezdő esetében legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér másfélszeres, felsőfokú végzettségű pályakezdő esetében a minimálbér kétszeres összegének megfelelő járulékalap után érvényesítheti. Az ezen felüli kereset után a munkáltató az általános szabályok szerint köteles a járulékot megfizetni.
A START-program nem csak a pályakezdő fiatalok, hanem a munkaerőpiacon más okból hátrányos helyzetben levők munkába állását is segíti.
START PLUSZ-kártyát igényelhet (2007. júliusától) a tartósan álláskeresőkként nyilvántartott személy, akit a kártya igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapja
(pályakezdő álláskereső esetében 8 hónapon belül legalább 6 hónapja) az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként tart nyilván. START PLUSZ-kártyára jogosult továbbá az, aki a GYES, GYET, ápolási díj, GYED megszűnést követő egy éven belül (365 nap) kíván munkába állni. Ugyancsak jogosult kártyára az is, akinek gyermeke az egy éves kort betöltötte, és e gyermek után igénybe vett GYES folyósítása mellett kíván munkát vállalni. A START PLUSZ-kártya igénylésének azonban feltétele, hogy az igénylő nem állhat az igénylés időpontjában foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban.
A START PLUSZ-kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak. GYES folyósítása mellett igénybe vett kártya esetén az érvényesség legfeljebb a gyes megszűnéséig terjedhet.
Az utóbbi esetben fontos megjegyezni, hogy a gyermekgondozási segély folyósítása alatt igénybe vett START PLUSZ-kártya érvényességi idejének lejáratát követően újabb START PLUSZ-kártya a gyermekgondozási segély megszűnését követő foglalkoztatáshoz már nem váltható ki. Azonban, amennyiben a START PLUSZ-kártya érvényességi ideje alatt újabb gyermek születik, akkor a legfiatalabb gyermekre tekintettel újra lesz lehetőség a kártya kiváltására.
Az érvényes START PLUSZ-kártyával rendelkező személy foglalkoztatása után a munkaadót a 27% társadalombiztosítási járulék helyett a foglalkoztatás első évében a bruttó munkabér 10%-ának, a foglalkoztatás második évében a bruttó munkabér 20%-ának megfelelő fizetési kötelezettség terheli.
A kedvezmény legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesíthető, az azt meghaladó összeg után az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.
A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
További lehetőségként START EXTRA-kártyát igényelhet (2007.júliusától) az a tartósan álláskereső, aki az igénylés időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként volt nyilvántartva és az 50. életévét betöltötte, vagy életkorra tekintet nélkül, legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik. Ugyancsak jogosult START EXTRA-kártyára az a személy, akit az igénylés időpontjában, az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart, és rendelkezésre állási támogatásban részesül.
A kártya érvényességének időtartama a kiállítás keltétől számított két év, de legfeljebb a kiállítás keltétől az igénylő öregségi nyugdíjjogosultságának eléréséig terjedő időszak.
START EXTRA-kártya esetén a foglalkoztatás első évében a munkaadó mentesül a társadalombiztosítási járulék megfizetése alól. A foglalkoztatás második évében a járulékkötelezettség a tb-járulék helyett, a bruttó munkabér 10%-ának megfelelő összeg.
A munkaadó a kedvezményt legfeljebb a kötelező minimálbér kétszeresének megfelelő járulékalap erejéig érvényesítheti, a felettes részre az általános járulékfizetési szabályokat kell alkalmazni.
A munkaadó a kedvezményre abban az esetben jogosult, ha a foglalkoztatás időtartama a 30 napot meghaladja és a munkaidő legalább a napi négy órát eléri.
A munkaadót a fentieken túlmenően további járulékkedvezmény illeti meg, ha az érvényes START EXTRA-kártyával rendelkező, rendelkezésre állási támogatásra jogosult álláskereső személy lakóhelye gazdasági, infrastrukturális, társadalmi, szociális, foglalkoztatási szempontból legkedvezőtlenebb helyzetű kistérségben vagy településen van, és megfelel a jogszabályban előírt egyéb feltételeknek is.
Ebben az esetben a munkaadó három évig mentesül a társadalombiztosítási árulék megfizetése alól.
Nagyon fontos, hogy mindhárom START-kártya esetében, az igénylés időpontjában, az igénylő nem állhat foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban, azaz a kártya igénylés időpontjának meg kell előznie a foglalkoztatásra irányuló jogviszony kezdő napját. A munkáltató a kártyával igénybe vehető kedvezményt abban az esetben érvényesítheti, ha a kártyaigénylő a munkába lépést megelőző napon már rendelkezik a START-kártya valamelyikével.
A START-kártya a START PLUSZ-kártya és a START EXTRA-kártya kiadása a 10T34START nyomtatványon igényelhető, amely az adóhatóság honlapjáról letölthető (www.apeh.hu) illetve az ügyfélszolgálatokon beszerezhető.
A Start-programról, START-kártyáról, az igénylés részletes szabályairól további információk találhatók a www.apeh.hu oldalon, valamint általános tájékoztatás kérhető az adóhatóság telefonos tájékoztatási vonalán (40/42-42-42) kék számon.
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése