- ló: vadló (tarpán-ázsiai, erdei, prewalski)
pici állatok, fakó szőrű, vastag sörény
- szm: őstulok: nagy testű, hosszú szarvú (kipusztult)
- juh: muflon (őshonos)
Ázsia, hóhatár feletti területeken, Kárpátokban nem őshonos
szarva csiga alakban hajlott (kos szarvas, jerke szarvatlan)
nem túl gyapjas szőrzete van
- sertés: vaddisznó
szőrzete viszonylag hosszú
- kacsa: tőkés réce (gácsér: hím – nálunk telel és költ)
- házinyúl: üregi nyúl: Pireneusi félszigetről
- kecske: bezoár kecske, D-N Ázsia
- tyúk: bankiva tyúk: India
Monofiletikus eredetű: egy közös őstől: szm, juh, sertés, kecske
Polifiletikus: több őstől: ló, tyúk
2. A szm. elnevezései ivar, kor és hasznosítási irány szerint
Hasznosítás szerint:
- tejhasznú
- húshasznú
Ivar szerint:
- nő: üsző, kifejlett: tehén
- hím: bika
- herélt: tinó, szegletfog kiváltása után: ökör
Kor szerint:
a) tejhasznúaknál
- szopós borjú: 3-10 napig kolosztrum-tejen
- majd itatásos borjú 50-60 napig
- választott borjú: fél éves korig
- éven aluli növendék (üsző v. bika):
1 éves korig
-éven felüli növendék (tenyésztésbevételig v. hízlalásba állításig)
korai: Jersey (t.), Hereford (h.)
közép: tarkák
későérésű: Sorton, Limuzin (h.)
- vemhes üsző: első vemhesség alatt
- első borjas tehén
- hízó üsző: tenyésztésre alkalmatlan
- hízó bika: tenyésztésre alkalmatlan
b) húshasznúaknál
- szopós borjú elválasztása 6 hónaposan
- tehén: anyatehén (nem fejjük, a borjú szopja ki az összes tejet)
- dajka tehén: másik borjút is szoptat
c) spec. elnevezés:
- előhasznált üsző: tenyészérettség előtti tenyésztésbevétel: elletés, 10 nappal ellés után leapasztják a tehenet
3. Juhok elnevezései ivar, kor és hasznosítási irány szerint
Ivar szerint:
- hím: kos
- nőstény: fiatal: jerke
kifejlett: anya
- semleges: ürü
Életkor szerint:
- szopós bárány: 4-5 kg, 50-60 napos korig szoptatjuk, majd leválasztjuk
- választott bárány v. növendék: 1 éves korig
5-7 napos korig: fogadtatóban
10 napig még az anyjával, majd nyájba kerülés
- 1-2 éves korban: tokjó (kos és jerke)
- vemhes anya v. előhasi: a megtermékenyített tokjó
- anyajuh: az első ellés után
- apáca: két évnél idősebb, még nem ellett növendék
- kifejlett hímivarú juh: kos, tenyészkos
(fél éves korban ivarérett, ¾ évesen tenyészérett)
- kereső v. kötényes kos: csendes ivarzás kiszűrése
- ivartalanított kos: ürü
- tejes bárány. 18-22 kg vágják
- expressz v. pecsenyebárány: 30-35 kg-mal vágják
- éves pecsenyebárány: 45-50 kg
4. A sertések elnevezései ivar, kor és hasznosítási irány szerint
Ivar szerint:
- nő: koca
- hím: kan
Kor szerint:
- újszülött malac: születéskor, ált1-5 kg - szopós malac (koca és kan): 4-6 hétig
- választott malac: 90 napos korig, 7 kg
Ezután szelektálás:
- kocasüldő
- kansüldő
- tenyészkocasüldő (120 kg)
- tenyészkansüldő (8-10 hónapos korban, 125-130 kg)
- előhasi koca: első vemhesítéskor
Hízásba állított:
- hízósüldő (hízókant kiherélik)
- ártány: fiatal korban ivartalanított kan
- kanlott: idős korban ivartalanított kan
- emse: fiatal koca
- göbe: öreg koca
5. Baromfi elnevezései ivar, kor és hasznosítási irány szerint
Ivar szerint:
- hím: kakas
- nőstény: fiatal: jérce
kifejlett: tyúk
- ivartalanított: kappan
Kacsa: gácsér és tojó
Lúd: gúnár és tojó
Pulyka: fiatal: pipe
Csirke: napos csibe: felszáradásig, majd csirke, tyúk v. kakas
Hasznosítási irány szerint:
- tojástermelő
- hústermelő
Tyúk:
- naposcsibe: felszáradásig: 32-33 g
- csirke: 8-10 hetes korig
- broiler (pecsenye) csirke: 37-42 napos, 1,5-2 kg-os fehér állat
- növendék: 8-10 hetes kor utáni jércék és kakasok
- tyúk v. tojó: tojástermelő, kettős hasznosítású és hústermelő
- kakas: kifejlett hímivarú
Pulyka:
- napospipe: felszáradt, 2 napnál fiatalabb, 42 g-os
- kispulyka: 2 nap – 3 hetes kor
- növendék pulyka: 3-28 hét, nem tenyészérett növendék kakas v. jérce
pecsenyenövendék: 3 hétnél idősebb, nem vágóérett
- broilerpulyka: 12-16 hetes vágás céljára nevelt, 2,5-6 kg, fehér
- pulyka: 28 hétnél idősebb, kifejlett, tenyészérett kakas és tojó
- gigantpulyka: hústermelésre, 2-5 kg csont és bőr nélküli mellhús
giganttojó: 16 hetes, 9,5 kg
gigantkakas: 24 hetes, 19,3 kg
Lúd
- naposliba: 2 napnál fiatalabb, felszáradt, 80 g
- kisliba: 1-4 hetes előnevelőben lévő v. utónevelésre áttelepített 6-8 hetes
- növendék lúd: 8 hetes kortól továbbtenyésztésre
- növendékselejt: nevelés alatt kiselejtezett
- pecsenyeliba: broiler, 8-9 hetes, első vedlés előtt, 4-4,5 kg, fehér, zsíros már
- húsliba: legalább egyszer tépett (max 4 tépés) (tépések 6-7 hetente)
15-16 v30-37 hetesek
- zabos liba: zabbal takarmányozott húsliba, 5-6 kg
- hízott liba v. máj liba: töméssel hizlalt (tömés: 16-22 nap)
- májalapanyag lúd: 9-10 hetes v. idősebb
- törzslúd: továbbtenyésztésre
- törzsselejt lúd: kiselejtezett
- csíragúnár: tenyésztésre alkalmatlan hímivarú selejt állat
- toll-liba: tollra hasznosított (80-180 g toll)
Kacsa:
- naposkacsa: felszáradt, még nem etetett, 40 g-os állat
- kiskacsa: 2-3 hetes kacsa, előnevelt
- pecsenyekacsa: 45-51 napig nevelt, 2,5-3,2 kg-os, sütésre alkalmas, első toll
- növendék kacsa: 8 hetes kor után, első vedlő, tenyész-utánpótlásra szánt tojó v. gácsér
- kacsa: kifejlett tojó: 1,5-3,5 kg, v. gácsér: 2-4,5 kg
- hízott kacsa: 3 hétig töméssel hízlat
Gyöngytyúk:
- naposgyöngyös: 3 napnál fiatalabb, nem etetett, nem itatott, 21 g
- gyöngyöspipe, göyngyöscsibe: 4 nap – 6 hetes kor (500 g)
- növendék gyöngyös: kifejlődésig
- növendék kakas
- gyöngytyúk tojó: kifejlett nő, 1,8-2 kg
- gyöngytyúk kakas: 1,7-1-8 kg
- pecsenyegyöngyös: 12-13 hetes, 1,2-1,4 kg
6. A szarvasmarha ivar és tenyészérettsége, ivarzás gyakorisága és tartama, vemhesség és újraivarzás
Hízóüsző: 450 kg-ig
Bikákat: 600 kg-ig
Tinó: 8-900 kg-ig
Fehérhúsú borjú: 180-220 kg-ig
Baby beef: 350 kg-ig
Ivarérettség: fél éves
Tenyészérettség:
nő: 1 és ¼ - 1 és ½ év
hím: 1 – 1 és ¾ év
Ellés utáni első ivarzás: 42 nap
Ivarzás időtartama: 6-36 óra
Ivarzás gyakorisága: 21 nap
Vemhesség ideje: 9,5 hónap
Ivarzás: folyatás, üzekedés
7. A juh ivar és tenyészérettsége, ivarzás gyakorisága és tartama, vemhesség és újraivarzás
Ivarérettség: fél éves
Tenyészérettség:
hím: fél – 1 éves
nő: ¾-1 éves
Ellés utáni első ivarzás: 21-42 nap
Ivarzás időtartama: ½ - 2 nap
Ivarzás gyakorisága: 16-17 nap
Vemhesség ideje: 5 hónap
8. A sertések ivar és tenyészérettsége, ivarzás gyakorisága és tartama, vemhesség és újraivarzás
Ivarérettség: 4-5 hónap
Tenyészérettség:
hím és nőstény: ¾-1 év
Ellés utáni első ivarzás: 5-9 nap a választástól
Ivarzás időtartama: 1-3 nap
Ivarzás gyakorisága: 21 nap
Vemhesség ideje: 114 nap
9. Baromfi ivar és tenyészérettsége, a tojás keletkezése, keltetési idők
Ivari érettség:
házityúk:
hús: 22-24 hét, tojó: 21-23 hét
kacsa: 25-29 hét
lúd: 30-50 hét
pulyka: 24-33 hét
Kelési idők:
házityúk: 21 nap
kacsa: 28 nap
lúd: 30 nap
pulyka: 28 nap
Tenyészérettség:
tyúk:
hús: 23-25 hét, toó: 22-24 hét
pulyka: 28-30 hét
lúd: 42-44 hét
kacsa: 30 hét
gyöngytyúk: 22-25 hét
10. Szarvasmarha testtájai és testméretei
Testtájak:
fényszáj v szutyak, orr
szem, fül, fültő szarv
homlok, fejél
tarkó, halánték
járomél
mar, lapocka, hát
mellkas
ágyék, horpasz, hasoldal
far, faroktő, ülőgumó, tompor
konc
farok, faroktő, farok bojt
térd, comb, csánk, hátulsó szár, boka a fűkörmökkel
csűd, csülkök, párta
tőgy, hasmorc, tejerek, alsóhasitáj
szegycsonttáj
alkar, elülső lábtő
lábszár, könyök, felkar
szügy
torok, torokbél a lebernyegekkel
váll, nyakoldal
nagy rágóizom tája, pofa
Testméretek:
- far magasság, mar magasság
- törzs hossz (válltól ülőgumóig)
- farhossz (csípőtől az ülőgumóig)
- mellkas szélesség v. dongásság (könyöktájék mögött mérve)
- két csípő távolsága (far szél. 1.)
- két tompor táv (far szél. 2.)
- két ülőgumó táv (farszél 3.)
- mellkas mélység (könyöktájék mögött mérve)
- mellkas övméret
- szárkörméret: első szár alsó harmada
- fejméretek
11. Juh testtájai, testméretei
Testtájak:
felkar
alkar
fejtetőtájék
Testméretek:
marmagasság
törzsmagasság
törzshosszúság (válltól ülőgumóig)
csípő-tompor-ülőgumó távolságok egymástól (farszél 1-3.)
bal mellső lábszár körmérete
mellkasmélység
mellkasszélesség
12. Sertés testtájai, testméretei
Testtájai:
orrkorong, orrhát, túrókarima
homlok tájék
toka, alsó állkapocs
szem, halántéktájék, fül, fültő
nyak, lapocka
mar, hát, ágyék, far
faroktájék, farokbojt, faroktő
ülőgumó
sonka
térd, sarkok, csánk, hátsó lábszár, fűköröm
lágyék, has, oldal
csecsek
könyök, felkar, alkar, lábtő, lábszár, köröm, csüd
váll
Testméretek:
magassági: mar és far
hossz: törzs: válltól ülőgumóig
szélesség:
mellkas (könyöktájék mögött)
far sz: két csípő között
mélységi: mellkas (könyöktájék mögött)
övméret: mellkas
körméret: bal melső lábszár körmérete, ahol az a legkisebb
sonka szélessége: csípőtől ülőgumóig
sonkahosszúság
13. Baromfi testtájai, testméretei
áll-lebeny
torok, csőr, orrnyílás
fejtető, tarak, tarkó, gallértollak
fülnyílás, füllebeny
arc, szem
hát, nyereg, farok felső tollak
kormány tollak
nagy sarlótollak
kloáka
kis sarlótollak
nyeregtollak
szárnyív, szárny, szárnyfedő
elsőrendű evezőtollak
másodrendű evezőtollak
has
sarkantyú, ujjak közti hártya, köröm
lábszár, lábtő, felcomb
mell
begytájék
váll
Testméretek:
szemrevételezéssel
14. Egyes gazdasági állataink legértékesebb húsrészeket adó testtájai
Szm:
háttájéki izmok, comb, tarja, felcomb, lapocka, hátszín
Sertés:
háttájék (hosszúkaraj – martól első csigolyáig, rövidkaraj – ágyékcsigolyákon)
combhús,
mellsővégtag - lapocka,
nyaktájék – tarja
Juh:
- pecsenyerészek: I. osztályú: lapocka, gerinc(rövidkaraj, hosszúkaraj), combok
- nem pecsenyerészek: II.osztályú
nyak és oldalas
1. Az állattenyésztés gazdasági jelentősége
Gazdasági állatok tenyésztésével foglalkozik, állati termékek és szolgáltatások előállításával.
- állattartás, elhelyezés
- takarmányozás
- szaporítás
- nemesítés
- ápolás, gondozás, állatvédelem
- egészségvédelem
- gépesítés
- munkaszervezés
- gazdálkodás
Jelentősége:
- gazdasági haszon, megélés biztosítása
ë belső ellátás miatt
ë külkereskedelem
ë üzemi előny
(folyamatos bevétel)
ë háztartás
ë állat = érték
(mobilizálható vagyon)
- élelmiszertermelés
- ipari nyersanyagtermelés
- sport, kedvtelés
- régen igaerő
- trágya
- területhasznosítás, környezetvédelem
- melléktermék hasznosítás
- géntartalékok megőrzése
Az állattenyésztési termékek az ország mg-i termelésének 44,7%-át adják.
Egyes ágazatok részesedése (%)
(2000-1996-1992-1980):
- sertéstenyésztés: 33,3% 35,4% 33,9% 36,7%
- baromfi: 29,3% 33,4% 29% 25,3%
- szarvasmarha: 31% 24,3% 28,4% 30,4%
- juh, egyéb: 6,4% 4,9% 5,1% 3,3%
Állatállomány alakulása (e db)
(2000-1997-1992-1986-90):
- szarvasmarha: 850, 871,1159,1650
- sertés: 5041, 4931, 5364, 8178
- juh: 1287, 858, 1752, 2165
- tyúk: 29100, 30983, 36419, 55093
1 km2-re jutó állatlétszám (db) (1999):
Magyarországon:
szarvasmarha: 9, sertés: 57, juh: 10, tyúk: 278
Állati eredetű élelmiszerfogyasztás (kg/év)
(2000-1995-1986-90 és EU orsz átlaga):
Összesen: -, 63,1 77,2 88,2
- sertés: 28 27,4 42,1 41,1
- szarvasmarha borjú: 4 6,9 7,8 20,6
- belsőségek: -, 3,4 3,8 -
- baromfihús: -, 24,4 22,4 19,6
- hal: 2,5 2,7 2,4 -
- tej- és tejtermék: 165 133,4 138 200
- vaj: -, 1,5 2,4 4,8
- tojás: -, 16,4 19,6 14
2. Az állattenyésztés története
ie. 8000 domesztikáció
ie. 4000 Egyiptom: kutya, ló
ie. 2700 sertéstenyésztés Kínában
1454 első állattenyésztési tankönyv
1791 első törzskönyv (angol telivér)
1892 tejellenőrzés, szelekció
állattenyésztési világkiállítás
1952 birkasperma mélyhűtés
1950-es évek: DNS, baromfihibridek, számítástechnika lak.
1966 BLUP ivadékvizsgálat
1997: Dolly
Magyarország:
896 ló, szarvasmarha, juh, sertés
1773 törzsjuhászat, öltözködés, nyírás
1785 Mezőhegyesi ménes
1789 Bábolnai ménes
1836 arab mének importja
1870 szarvasmarha import Svájcból
1910 szarvasmarha ellenőrző egyesület: Georgikon tenyészet
1920 Fejér Megyei Tejellenőrző Egyes.
1923 Hústenyésztők Orsz Egy.
1927-37 Mangalica és Juhtenyésztők O.Egyesülete.
1947 Mesterséges Termékenyítő Főállomás
1970-es évek: szakosodás a szarvasmarha tenyésztésben
1990-es:tenyésztő egyesületek
1992 ICAR tenyésztés harmonizáció
1993 állattenyésztésii törvény
1997 Nemzeti agrárprogram
1998 állatvédelmi tv (minőségbiztosítás, nyomon-követhetőség)
Kiemelkedő tenyésztők:
Nagyváthy J, Festetics I, Tormay Béla, Széchenyi I, Thege Sándor, Kertész F, Guba Sándor, Czakó József
3. A domesztikáció folyamata és hatása az állati szervezetre
Vadon élő állatok háziállattá válása, ivari izoláció, alkalmazkodás, alaki, élettani átalakulás, új tulajdonságok kialakulása és annak átörökítése. Fokozatosan megy végbe a domesztikáció, min 50 nemzedéken át.
Jóval a történelmi idők előtt óta, de jelenleg is.
Oka:
- élő hústartalék képzés
- földművelés
- vallási kultusz
- emberi kedvtelés
- gazdasági szükségszerűség
Több kultúrcentrumban (főleg Eurázsia)
Eu és KNy- Ázsia: szarvasmarha, ló, juh, sertés
Amerika: pulyka, láma, angolna, tengerimalac
India: tyúk
Kína: sertés
Afrika: szamár, gyöngytyúk, strucc
Ausztrália: itt nem volt háziasítás
Háziállatok ősei:
- ló: vadló (tarpán-ázsiai, erdei, prewalski)
pici állatok, fakó szőrű, vastag sörény
- szarvasmarha: őstulok: nagy testű, hosszú szarvú (kipusztult)
- juh: muflon (őshonos)
Ázsia, hóhatár feletti területeken, Kárpátokban nem őshonos
szarva csiga alakban hajlott (kos szarvas, jerke szarvatlan)
nem túl gyapjas szőrzete van
- sertés: vaddisznó
szőrzete viszonylag hosszú
- kacsa: tőkés réce (gácsér: hím – nálunk telel és költ)
- házinyúl: üregi nyúl: Pireneusi félszigetről
- kecske: bezoár kecske, D-Ny Ázsia
- tyúk: bankiva tyúk: India
Állatok eredete:
Monofiletikus eredetű: egy közös őstől: szarvasmarha, juh, sertés, kecske
Polifiletikus: több őstől: ló, tyúk
Háziasítás módszerei:
izolálás
foglyul ejtés, befogás
éheztetés
fiatal állatok felnevelése
Állatok változása a háziasítás során:
- testnagyság: hím nagyobb, tojó kisebb
- kültakaró: bőr és szőrzet
- csontváz: rövidebbek, szivacsos, koponya kisebbedett
- idegrendszer (agyvelő kisebb lett),
érzékszervek változása (hallás, látás, szaglás fejletlenebb, védekezési, menekülési és táplálékszerzési ösztönök hiányoznak, de evési ösztön és párzási hajlam intenzívebb)
- emésztőszervek: emésztőcsatorna hosszabb lett, takarmányértékesítés jobb
- légzőszervek: tüdő kisebb lett
- vér összetétele más: g-globulin szint csökkent, ehhez kötődtek az ellenanyagok
- ivarérés: jobb körülmények között rövidebb idő alatt
- vemhességi idő is lecsökkent
- anyai ösztön: háziasított más ivadékot is felnevel
- nincs szezonalitás
- monogámia
- ivadékok száma megnőtt
- termelőképesség (hús, tej, tojás) javult
4. Háziállatok rendszertana
Faj: változó, egymástól több-kevésbé elhatárolható, egyöntetű jellegű saját körükön belül szaporodó életformák
Megkülönböztetés: faji bélyegek alapján
Fajta: álltenyésztésii szempontból a legnagyobb rendszertani egység
Fajon belül egységes jellegű állatok csoportja, melyeket meghatározott alaki, színbeli, szervműködési tulajdonságok és bélyegek határolnak el a faj többi fajtájától és ezeket a tulajdonságokat átörökítik ivadékaikra.
(fajták száma nagy, származás közös, céltudatos tenyésztői munka)
- fajta jelleg: tulajdonságok és bélyegek
- fajtastandard: ideális fajta
- fajtavédjegy: fajtára legjellemzőbb tulajdonságok.
- fajtatiszta: idegen fajta génjeit nem hordozza
- telivér: nagyfokú fajtatisztaság
- félvér: valamelyik fajta génjeit fele arányban hordozza
- magasvérű: valamelyik fajta génjeit nagy arányban hordozza
- fajtátlan: korcs
- genetikai hasonlóság: géntérkép alapján való különbség
Fajták csoportosítása:
- származás szerint:
ë 1 őstől v. több őstől
ë Amerika, Ázsia
ë földrajzi környezet
mikroklíma szerint
- tenyésztettség foka szerint:
ë őshonos v. primitív
formák
ë kultúrfajták
hasznosítás szerint
ë tejhasznú
ë húshasznú
- termelés jellege, színvonala szerint
ë extenzív
ë intenzív
- testalakulás szerint
- kontinensek, országok szerint
Fajtán belüli kategóriák:
- alfajta, válfajta, fajtaváltozat: legalább egy tulajdonságban a fajta többi tagjától eltérő csoport
- tájfajta: ha az alfaj eltérő ökológiai adottságok között alakul ki
- tenyészet: fajtánál kisebb egység, hosszabb tenyésztési múlt, 2-3 nemzedék. Homogénebb, mint a fajta
- törzstenyészet: elittenyészet
kiegyenlítettebb és jobb teljesítményűek, mint a tenyészet. Ezek a fajta legjobb tenyészetei, ezekből lesznek a tenyészállatok (célpárosítás)
- zárt tenyészet: huzamosabb ideig nem vesz igénybe idegen tenyészállatot, a rokontenyésztést kerülik (pl. Jersey)
- törzs: neves apaállattól származó csoport
- család: egy-egy nőivarú állattól származó állatcsoport.
- vonal: genetikailag többé-kevésbé homogén, zárt körben tenyésztett állomány, a vonal rendszerint törzs(ek)ből áll.
ë vérvonal: bizonyos őssel
közelebbi rokonságban
lévő csoport
ë genaológiai (genetikai)
vonal: leszármazási vonal
ë tenyészvonal: sajátos
tulajdonságokkal
rendelkező állatok
csoportja
- populáció (állomány): genetikaiilag nem egyöntetű, nagyobb létszámú csoport, más csoportoktól különböző állatokat foglalja magában
- típus: biz. ismérvek alapján hasonlóságot mutató állatok csoport.
Lehet fajtán belüli (hús) és fajtán felüli (gyapjú) kategória is:
· alkati típus (konstitúciós)
ë lélegző (respiratorius)
élénk anyagcsere
ë emésztő
(digesztivus)nyugodt, jó
takarmányértesítők
ë izomépítő típus
(muskulris) erőtermelő
ë celebralis: intelignsebb
fajtáknál
· növekedési (fejlődési típus)
ë gyors
ë lassú
ë korán érő
ë későn érő
· hasznosítási típus
ë spec. típusok
ë kombinált típusok
5. Gazd-i állataink külső testalakulása, küllemi bírálat, testméret felvétel
Küllem utal:
- egészségi állapot
- összbenyomás
- arányosság (homogén, heterogén)
- szervezeti szilárdság (konstitúció, alkat)
· szivacsos szervezet
· durva szervezet
· finom szervezet
· nemes állat
- termelési tulajdonságok
- fajtajelleg, típus
Részletes küllemi bírálat:
- fej: csukafej, ékfej, élkos fej, kosfej, juh fej
- nyak: szarvasnyak (ívelt), terhelt nyak (domború)
- martájék: ahol a lapocka ízesül (éles mar izomszegény)
- hát: hajlott, pontyhát
- far: szarvasmarha: egyenes, tornyos, csapott
ló: csapott, barázdált, kecsketípus.
- mellkas: sekély, mély, fűzött, kakasszügy (ló)
- láb: szabályos, földön szűk, földön tág, térdben szűk, térdben tág, franciás, hegyfal tipró, előre hajlott (térdes), hátrahajlott
- pata: szabályos, puha csűd, meredek csűd
oldalról: kardos lábállás, nyitott csánk
hátulról: dongaállás, gacsos (tehenes)
- járás: szabályos, kaszáló, hadonászó, keresztező
Küllemi bírálat:
- összbenyomás alapján
- pontozásos rendszer
- leíró rendszer
- összetett rendszerek
Testméret felvételezés:
- magassági méret:
far, mar, hátközépmagasság
- hosszúsági méretek: törzs-, far- vagy medencehossz
- szélességi méretek:
mellszélesség (dongásság)
I.II.III. farszélesség
(külső csípőszögletek, a
tompor és az ülőgumók
közti táv)
körméretek:
ë lábszár (elülső szár alsó
harmadának alján) és
ë övkörméret (mar mögött a
közvetlen lapocka mögött)
- belső méretek: medence
- fejméret (hossz, szélesség, orrhossz:homlokhossz)
Mértékegység.: cm, mm, %, index
6. Makró- és mikro-klímatikus tényezők szerepe az állati termékelőállításban
Legfontosabb tényezők: higiénia (takarítás fertőtlenítés, takarmányhigiénia)
Környezet: mindazon objektumok és feltételek összessége, amelyek az élőlényeket körülveszik:
- mesterséges és természetes
Természetes: éghajlat, ivóvíz, szezonalitás, ökológiai adottság.
Mesterséges: ember alakítja és szabályozza.
- élő vagy biotikus
- élettelen vagy abiotikus
- gazdasági, társadalmi (kereslet, hitelpolitika, környvédelem, állatvédelem)
- külső és belső
Külső környezeti tényezők: ezek hatása az állatot a külvilág felől éri:
· takarmányozás, a ktg-ek 60-75 %-a. Az adott takarmány meghat a térség állattenyésztési tevékenységét.
Tápanyag ellátás hat szervezet differenciálódására, a fejlődésre, növekedésre, az állati termékek minőségére
· éghajlat (hőm, fény, nedvesség, időjárás)
Hőmérséklet: melegben kisebb a tápanyag felvét, romlik a termelés, gyarapodás
Nedvesség, páratartalom: 70% az optimális
Fény: baktériumölő hatás (napfény), anyagcsereélénkítés, a növekedést stimulálja, ivari életet is befolyásolja, pigmentképződés
Ezekhez az állat alkalmazkodik, honosul v. akklimatizálódik. (Ha nem megy: degeneráció, korcsosulás)
Makroklíma: földrajzi tulajdonságok, tengerszint feletti magasság
Mikroklíma: hőmérséklet (komfortzóna, ahol az állat a genetikai kód szerinti termelést tudja biztosítani)
tehén: 4-12°C, borjú 12-27, ló 5-17, koca 12-20, malac 22-28, juh 10-20, tyúk 14-18, naposcsibe 30-35°C
Meleg: nincs súlynövekedés, termelés csökken, takarmány felvétel csökken, tojások vékonyabb héjúak, sperma minőség romlik, csökken az alomszám
Hideg: depózsírok beépítése nő, takarmány-fogyasztás nő, élénkíti az anyagcserét
Istállóhőmérséklet szabályozása:
- természetes szellőzés
- túlnyomásos rendszer (szivattyú)
- kombinált szellőztetés
Tehénistálló: 8-15°C, 65-85% pára
Sertés hízlalda: 16-18°C, 60-82%
Borjúnevelő: 15-20°C, 60-85%
7. Az alkalmazkodás feltételei, a populáció genetika struktúráját befolyásoló tényezők
Populáció-genetika alkalmazása:
- az öröklődést nagy létszámú állományon vizsgálja
- minőségi és mennyiségi tulajdonságok
A populáció genetika szerkezete:
normál eloszlás
géngyakoriság
geno-típus gyakoriság
genetikai egyensúly
genetikai struktúra változása
Ivadékpop genetikai struktúrájára hat:
- véletlenszerű
- mutáció
- drift (génsodródás)
- migráció
- természetes és mesterséges szelekció
- szisztematikus párosítás
8. Az állati szervezetre ható belső tényezők
Belső tényezők:
A szervezet szöveteinek, szerveinek fizikai és kémiai állapota, meghat az állalt alkatát, vérmérsékletét, szokásait, reakcióit.
Az állat neuro-hormonális szabályozásának működése. Minden betegség idegi hatás, stresszhatáskor fogékonyabbak vagyunk.
Ezért felelős: az idegrendszer, a hormonok (elsődleges és másodlagos ivarjelleget meghat hormonok)
Másodlagos: szín, csecsek száma, bőrvastagság, szőrözöttség, testsúly stb.
Idegrendszeri. szabályozás: a hormonokat belső elválasztású mirigyek termeli, vérbe és nyirokba jut, a szervezet különböző részein aktivizálódnak.
FSH: peteérést elősegítő hormonok
Oxytocin hormon: tejleadás
Ivartalanítás (vazektonizálás)
Kasztrálás (herék eltávolítása)
Kappanolás (herélés – baromfi)
Miskárolás, ovariotomia: nőivarú állatok ivartalanítása
(Így csöves csontjaik hosszabbak, ivarszervek és másodlagos ivarjelleggel összefüggő tulajdonságok nem fejlődnek ki, vérmérsékletük nyugodt, kisebb növekedési erély, több zsír, omlós hús, felhizlalhatóbb és nem büdös a hím húsa)
Mindig a hormontermelő tájakat távolítják el (here, petefészek)
Ivarzás szinkronizálás:
a) szuperovuláció (petesejt leválás elősegítése)
b) petesejt érés visszafogása
c) szomatotropionok: növekedési hormonok
9. Genetikai törvényszerűségek érvényesülése az állattenyésztésben
Az átöröklés
A mendeli genetika foglalkozik az allélok és gének kölcsönhatásaival és azok kombinációs viszonyaival.
Mendeli tv-ek:
- a gaméta tisztaság elve
egy-egy tulajdonságnak genetikai alapja van ( egy ivarsejtben egy adott allélpárnak csak egy tagja lehet jelen, A vagy a)
- uniformitás törvénye
első generációs homozigóta szülőktől származó ivadékok fenotípusosan egyformák, geno-típususosan heterozigóták
- szegregáció szabálya:
heterozigóta egyedek párosításából származó második nemzedékben megszűnik az uniformitás, meghatározó arányban jelentkeznek a szülők tulajdonságai
Fenotípusok aránya:
dominancia: 3:1
dominancia.hiánya: 1:2:1
Genotípusok aránya: 1:2:1
- független kombinálódás elve: két szülő négy allélja függetlenül bárhogyan kombinálódhat
Dominancia esetén a
fenotípusok aránya 9:3:3:1,
és 2 neokombináns
Dominancia hiányában:
9 eltérő genotípus
és két neokombináns
fenotípus: 1:2:1:2:4:2:1:2:1
A mendeli gen alk.:
Fenotipus: adott tulajdonság megjelenési képe
Genotipus: adott tulajdonságot kialakító gének és azok közti kölcsönhatások, a szervezet genetikai felépítése, öröklődő tulajdonságainak összessége
Paratípus: a környezeti hatások összessége = genotípus + fenotípus
Génhatások:
Monogénia: egy gén – egy tulajdonság
Minőségi tulajdonság.: szín, szarvaltság
- dominancia: a homológ kromoszómák azonos lokuszain elhelyezkedő allélok hatnak egymásra (a heterozigóta allélpár egyik tagja – domináns – elnyomja a másik tag – recesszív - hatását, az fenotípusban nem tud megnyilvánulni
- homodinámia: dominancia hiánya. A heterozigóta allélpár mindkét tagja részt vesz a fenotípus kialakításában
- pleiotrópia: egy gén két vagy több tulajdonságot alakít ki
fehér üszőbetegség (terméketlen), szarvasmarha szemrákja, szemgolyó pigment hiány, prémes állatok színgénjei, juhok nagy szaporasága, szarvasmarha túlizmoltsága
Poligénia: több gén – egy tululajdonság
Legtöbb értékmérő tulajdonság (tejtermelés, hústermelés)
Gén: mindazon kódok összessége, melyek szüks egy adott fehérje aminosav-sorrendjének programozásához.
A genetikai kódot a DNS-molekulák bázissorrendje hat meg.
10. Szaporodásbiolóiai törvényszerűségek az állattenyésztésben
Ivar és ivarhoz kapcsolt bélyegek öröklődése
Homogametikus: XX-kromoszómapárt hordozó ivar (egyféle gamétát termel)
Heterogametikus: XY-kromoszómapárt hordozó ivar (kétféle gaméta)
Emlős: hím heterogam., nő homogam.
Madarak: hím homogam, nő heterogam
Ivarhoz kötött:
- naposcsibe színe
- szarvaltság (suta jerke)
- lassú tollasodás, lassú tollasodás
- vérszegénység (hemofilia) kutya
11. Biotechnológia és a molekuláris genetika alkalmazása az állattenyésztésben
Biotechnológia:
- mesterséges megtermékenyítés
- embrió átültetés (donor, recipiens, biológiai anya + inkubátor)
- embrió darabolás és klónozás
- in vitro teny. (anya petesejtjét eltávolítják ® lombik ivarsejt ® lombik bébi
- sejtmag átültetés
- génsebészet (géneket vesznek ki)
- klónozás (nem csak petesejtet, hanem szomatikus sejtet – tőgyszövet – is lehet darabolni)
A biotechnológia a biokémiának, a mikrobiológiának és a műszaki tudományoknak integrált felhasználása annak érdekében, hogy mikroorganizmusoknak, tenyésztett sejteknek valamely képességét termelési célokra használjuk fel.
A DNS irányított megváltoztatására irányul.
Szaporítás biotechnológia módszerei:
mesterséges termékenyítés
ondómélyhűtés
Embrióátültetés
Az embrió (zigóta) átültetés az azonos időben érő petesejtek számának növelését, megtermékenyítését, 6-7 napos embriók izolálását, vizsgálatát, tárolását és másik nőivarú állat méhébe való áthelyezését jelenti.
Nukleusz nemesítési stratégia
Új minőségi színvonal elérése
Embrió-mikromanipulációk, tanszgénikus állatok
- embriófelezés
- klónok előállítása
-in vitro termékenyítés (lombikbébik)
- totipotens embrionális sejtek kultiválása ( szperegyedek sorozatgyártása)
- transzgénikus állatok előállítása
- rezisztencia-nemesítést szolgáló géntranszfer-programok
12. Állatviselkedés (etológia)
Belső környezeti tényezők és folyamatok külső tükröződése.
Öröklött + szerzett tulajdonságok
Fontos ez a tartási, takarmányozási körülmények kialakítása során és a komfortérzet miatt.
Mesterséges környezet olyanná formálása, hogy az állat a veleszületett viselkedési formáit ne gátolják.
Viselkedés megnyilvánulásai:
- táplálkozás: etetés, legeltetés itatás megfelelő kialakítása. A környezet változásra az állat az evési viselkedésével reagál leggyorsabban, ha nem eszik: beteg
szarvasmarha: magas szálú füvek
sertés: folyékony takarmány, nem rágja meg a nagy szemeket
- pihenés, alvás: padozat, almozás
szarvasmarha: 12 óra pihenés, ebből 8 kérődzés
- ürítés: trágyatér kialakítása, eltávolítás
- komfortmozgások: járatás, ápolás (bőr, szőr, pata, szarvak) (vakarózás, sár, porban fürdés eszközeinek biztosítása)
- társas viselkedés: rangsor (hierarchia)
- rossz szokások: káros szopás, csökönyösség, rugósság, harapás
- szexuális viselkedés: ivarzáskor megváltozik a viselkedése
- területvédő és megtartó viselkedési formák
- védekező és támadó vis. formák
- építési tevékenység
- kommunikáció
13. Növekedés és fejlődés
Az állat életkorával együtt járó változások:
- növekedés: mennyiségi változás (folyamatos)
- fejlődés: minőségi vált. (szakaszos)
Növekedés:
Az élőlény abszolút tömege növekszik, és arányai változnak.
Fontos: mikor vágjuk le az állatot.
Menete: magassági méretek ® hosszúsági ® szélességi ® mélységi méretek növekednek intenzívebben.
Folyamatos, de nem egészen lineáris: fiatal korban intenzívebb (csont, zsír, izom szövet a nagyságrend)
Minden korban más a zsír : hús : csont arány, nagysúlyú állat húsa szárazabb.
Növekedés kapacitása = intenzitás x időtartam
Tartam: mennyi idegi súlygyarapodás
Kapacitás:
ë nagy súlygyarapodás.: nagy testtömeg
ë kisebb testű
ë primitív fajták
ë kicsi testűek: kicsi súlyra
hizlalhatók
Növekedési erély (átlagos súlygyarapodás) (g/nap):
Broiler csirke 20-25
Pulyka 80-85
Nyúl 35-40
Bárány 250-300
Sertés 750-850
Szarvasmarha 1000-1200, 1200-1500
Fejlődés:
Embrionális:
petesejt (blasztula)
embrió (csíra)
magzat
Posztembrionális:
újszülött (föccstejes)
tejes (szopós)
választott
ivarérett
tenyészérett
javakorabeli
agg (öreg)
Fejlettség: életkorhoz viszonyított tömeg, méretek, arányok
Ivarérettség: ivarsejtek termelésének kezdete
Tenyészérettség: szaporításra, tartós termelésre képes (testsúly 2/3-a v. ¾-e)
Fejlődési típus:
korán érő: gyors fejlődés. (Jersey)
későn érő: lassú fejlődés (fehér-kék belga)
Kompenzáció (kiegyenlítődés):
irányított felnevelés: az állat a növekedésben és fejlődésben biz mértékig visszamarad, ezt később be tudja hozni:
vérellátás: agy, központi idegrendszer ® csont ® izom ® zsír
Ivarérettség:
Szarvasmarha: ½ éves
Sertés: 4-5 hónap
Ló: ¾ - 1 éves
Juh, kecske: ½ éves
Nyúl: 3-4 hónap
Tyúk: 21-24 hét
Pulyka: 24-33 hét
Tenyészérettség:
Szarvasmarha: hím: 1-1 ¾ év, nő 1 ¼ - 1 ½ év
Sertés: ¾-1 év
Ló: 2-3 év
Juh, kecske: hím: ½-1 év, nő: ¾-1 év
Nyúl: hím: 6-7 hó, nő: 5-6 hó
Tyúk: 23-25 hét
Pulyka: 28-30 hét
Maximális életkor:
Ló: 60-70 év
Szarvasmarha: 30-40 év
Juh: 20-25 év
Sertés 15-20 év
14. Tenyészállatok felnevelésének irányelvei
Intenzitása és technológiája a tenyésztőtől függ.
Külső környezeti tényezők módosíthatják a jelleget ® az állat alkata, testszövetek, szervek fejlődési üteme, az állat teljesítménye irányítható:
- előfelnevelés időszakában bendősítés, tömegtakarmány-fogyasztásra késztetés
- növendék korban edzés: természetszerű tartás
- tenyészérettség után javuló kondíció feltételének megteremtése
- várható ellések előtt tartási és tápanyagellátási változatok kialakítása (szülőutak tágítása érdekében)
- tréning, szervműködtetés (pl. előfejés)
Ápolás:
- ellés után 3 órán belül kolosztrum-tej
- helyhez szoktatás: ellés előtt 7-10 nappal el kell különíteni a csoportól (elletőistálló, boksz, karám), más gondozó, takarmány, mikrobiológiai környezet
Ellés: fara felé nézeget, medence tágul, has lehúzódik), állandó ürítés
- ivadék ápolása: száj és orr tisztítása, törlése, köldökzsinór leápolása, jód fertőtlenítés, tejmirigyre tétel, (kolosztrum tejjel passzív immunitás az b és g-globulintól)
15. Gazdasági állataink értékmérő tulajdonsága és azok tesztelése
A gazdaságii állatok azon többé-kevésbé öröklődő tulajdonságai, melyek a termelést és annak eredményességét közvetlenül v. közvetve befolyásolják.
genetikai szempont
- egy v. néhány gépár által meghat tulajdonság
- sok génpár által meghat menny-i tulajdonság
örökölhetőség szempontjából
- rosszul öröklődő
- közepesen
- jól öröklődő tulajdonságok (takarmány-értékesítés, tejzsír, izmoltság)
jellege szerint
- külső: testtömeg, izmoltság, méret
- belső: állt hormonális felépítése
funkció szerint
- elsődleges (primér): közvetlen termelési tulajdonságok: tej, hús, tojás, gyapjú termelés, takarmányértékesítés
- másodlagos: termelést közvetve befolyásoló: reprodukció, konstitúció (szervezet szilárdság), vérmérséklet, igényesség, adaptáció, technológiai tűrés, életteljesítmény, élettartam
Tejtermelő képesség:
tej mennyisége
(laktáció hossza – nap, tej kg/nap):
tehén: 300-350, 5-30
anyajuh: 120-260 nap 0,8-5 kg
anyakecske 240-270 nap, 2-5 kg
koca 70-80 nap, 5-9 kg
kanca: 115-170 nap, 3-25 kg
anyanyúl 30-40 nap, 6-7 kg
tej összetétel (%)
szárazanyag: szarvasmarha 12,7%, föcstej 22,8%, juh: 18,4%, kecske: 13,2%
zsír: szarvasmarha 3,7%, föcstej: 4,9%, juh: 7,4%, kecske 4,5%
fehérje: szarvasmarha 3,4%, föcstej 13,6%, juh: 5,5% kecske 2,9%
tejcukor: szarvasmarha 4,8%, föcstej 3,2%, juh 4,1%, kecske 4,8%
tejtermelés egyenletessége
perzisztencia (havi termelési adatok grafikus megjelenítése)
gépi fejhetőség
tőgy egyforma legyen, tejfolyás nincs
Hústermelő képesség:
növekedési erély: súly, tömeggyarapodás
élő állapotban: hizodalmasság és húsformák
vágott állapotban: vágóértéket kifejező tulajdonságok
- vágási %, egyes húsrészek aránya, faggyússág, vágási testtömeg, vágási veszteség, csontoshús-termelés, színhústermelés, hús színe, hús márványozottsága, víztartóképessége, pH-ja
- húsminőség: íz, porhanyósság
Tojástermelő képesség:
Meghatározó tulajdonságok:
perzisztencia (tojástermelési időszak hossza)
intenzitás (egymás után folyamatosan lerakott tojások száma)
hosszú szünetek hiánya
kotlás hiánya
kotlás: hosszú ideig tartó kihagyás a tojásrakásban a tojterm csúcsa után
korai ivarérés
Tojástermelés:
Tyúk: hús 130-180, tojó 270-300 db, 57-62 g-os tojás
Pulyka: 70-110 db, 70-90 g-os tojás
Lúd: 35-60 db, 160-200 g
Kacsa: 120-260 db, 80-100 g tojás
Gytyúk: 70-90 db, 46-52 g
Gyapjú termelőképesség:
Juhok szőrbundája, gyapjúszáltípusok:
- fedőszőr: durva (fej, lábak)
- felszőr: átmeneti típus
- gyapjúszál: finomságban és hosszúságban különbözik fajtánként
- szálfinomság
- kiegyenlítettség: szálak és fürtök egyöntetűsége
- fürthosszúság: gyapjúfürt élő állaton mért hossza
- ívelődés száma: hullámos a gyapjú
- gyapjú színe és fénye
- gyapjú tisztasága
Gyapjútermelés:
(nyírótömeg, szálfinoms, fürthossz)
Merinói: finom gy., 4-8 kg, 16-26 h, 6-15 cm
Cigája: középfinom gy. 3-5 kg, 24-34, 5-10 cm
Romney: hosszúgyapjú, 4-7 kg, 34-44, 15-30 cm
Corriedale: crossbred gyapjú, 5-7 kg, 23-34, 15-30 cm
Keletfríz: kevert v. szőnyeggyapjú, 1,5-4 kg, 28-50, 10-30 cm
Takarmányértékesítő képesség:
Egységnyi súlygyarapodásra (termékre) felhasznált takarmány (táplálóérték)
Reprodukció:
- termelékenység
- szaporaság
- anyai ösztönök
- keltethetőség
- ivadékgondozás
- nevelőképesség
- ivari koraérés
Koraérés:
Érinti:
- tenyészérettség
- ivadékszám
- első laktációs teljesítmény
- újratermékenyülés mértéke
- hasznos élettartam, életteljesítmény
- konstitúció (szervezet alaki, anyagi és szervműködési tul összessége)
- vérmérséklet
- igényesség
- adaptáció
- technológia tűrés (nagyüzemi adaptáció)
16. Tenyészértékbecslés információforrásai és ezek megbízhatósága
Tenyészérték: az egyed genetikai alapjára és ezek minőségére utaló információk összessége. A tenyészállat átörökítőképességét jelzi, mely ivadékainak átlageredményeiben és a teljesítménymegoszlásban realizálódik.
TÉ= 2 × (V-A)
V= ivadékcsoport átlageredménye
A= alappopuláció átlageredménye
TÉ = számszerűsített genotípus
Nemesítés során:
- abszolút tenyészérték: tényleges termelési különbség (teljesítmény többletérték)
- relatív tenyészérték: kortársak átlagos teljesítményhez viszonyított érték
ë CC%: képességet, genetikai
értéket jelző információs
érték
ë istállóátlag index
ë teljesítmény viszonyszám
- haszonérték: a termelési tulajdonság fenotípusos egyedi megnyilvánulása
- általános tenyészérték: apa kedvező, kifejezetten javító vagy jól javító hatását mutatja
- különleges tenyészérték
Tenyészértékbecslés módszerei:
A tenyészérték meghatározására irányuló vizsgálatok
Regresszióanalízisen alapszik és genetikailag az additív génhatások eredményeinek előrejelzéseként értelmezhető.
Minél nagyobb a h2, annál jobban megközelíti az állat tenyészértéke a fenotípust.
Mérésér a megbízhatósági együtthatót (b) használjuk, a becsült és valóságos tenyészérték összefüggésének szorosságát fejezi ki, függ: h2, rokonsági fok, rokonok száma. Jó: 0-7 érték táján.
Információs források:
- ősők
- oldalági rokonok teljesítménye
- saját teljesítmény
- ivadékok telj.
Melyik információt válasszuk?
- milyen a h2 és hány tulajdonság javítása indokolt
- milyen megbízhatóság érhető el
- hogyan alakul a nemzedékváltási idő
- mekkora ráfordítást igényel
ősök és oldalági rokonok telj alapján tört tenyészértékbecslés:
· ősök:
TÉ= R × h2 × (xö-x) + x
xö: ős termelése
ő: állomány átl. termelése
R: rokonsági fok
h2: örökölhetőség
Becslés megbízhatósága: RÖ h2, a megbízhatóság annál nagyobb, minél közelebbi ősről van szó.
· oldalági rokonok: a becslés pontossága a rokonok számától, a rokonok és a jelölt rokonsági fokától, valamint a h2-től függ, a tenyészérték korán megállapítható, nőivarra korlátozott, vágási tulajdonságok becslésére jó.
b) tenyértékbecslés saját telj. alapján
Hatékony, ha az értékmérő tulajdonság öröklődhetősége meghaladja a 0-5-öt.
Az apaállatjelöltek teljesítményvizsgálata ez. Kiterjed: fajtajelleg, konstitúció, növekedési erély, húsformák, takarmány értékesítés, spermatermelés
Pontossága függ a viszonyítási alap megválasztástól (azonos időben, azonos helyen)
Eredmény abszolút v. relatív formában
c) ivadékok alapján
Legpontosabb információkat adja.
Az értékeléshez 2 nemzedék szükséges.
Becslés megbízhatósága függ:
ivadékok számától
tulajdonságok öröklődhetőségétől
17. A szelekció fogalma és a tenyészállatok kiválasztásának módszerei
Szelekció: a pop egyedei nem egyenlő eséllyel és arányban vesznek részt a köv generáció létrehozásában a kiválogatódás (természetes szelekció) és a kiválasztás (mesterséges szel.) miatt.
Szelekció:
1. Információk eredete szerint:
- származás
- oldalági rokonok
- egyediség, fenotípus
- ivadék teljesítménye
2. Célja és iránya szerint:
- direkcionális (irányító v. egyirányú: átlagosnál jobbat választják ki, az ivadékok átlaga jobbra tolódik)
- diszruptív (szétválogató: átlag alattiakat és felettieket választják ki, 2 csúcsú görbét ad, specializációval függ össze)
- stabilizációs (rögzítő: szórás variancia csökken, homogénné válik az ivadék pop-ja a további tenyésztésre kiválasztott szülők átlagából való továbbtenyésztés során)
Szelekció lehet + és 1: attól függően,hogy kedvező v. gyenge tulajdonságokat vált ki (kontrareakció)
3. Korrelációk szerint:
- közvetlen v. direkt: milyen kapcsolat van a tulajdonságok között
- közvetett v. indirekt:
ë takarmányértékesítés ( a + korreláció
miatt elég a
súlygyarapodással foglalkozás)
ë tejzsír menny és fehérje
mennyiség (+ korr-ban van)
ë hústermelést jav.
(tejtermeléssel – korr-ban
van)
4. Tulajdonságok száma szerint:
- egy tulajdonságra irányuló
- több tulajdonságra irányuló: gyakoribb, de nehezebb
· szimultán szelekció: egyidejűleg szelektálunk a több tulajdonságra:
ë független szelekciós határok alapján: egy tulajdonságot figyelembe veszünk a többi tulajdonságot diszkvalifikáció szerint vesszük figyelembe (ennél legyen jobb a többi)
ë függő szelekciós határok alapján: szel.indexet szám több tulajdonságból készítünk egy indexet (tejmenny + tejzsír + tejfehérje) Ezt az indexet úgy tekintjük, mint egy tulajdonságot és ez alapján válogatunk. Ma: HGI: Holstein Global Index
· tandem: egymás után szelektálnak
Vesznek egy tulajdonságot, elérnek egy szintet, vesznek egy másik tulajdonságot, az is elér egy szintet, vesznek egy harmadik tulajdonságot.
Alkalmazás: ahol sok az ivadék (koraérés, perzisztencia a szelekciós szempont)
5. Génhatások szerint
- egyszerű: additív génhatás (átlag felettieket vál ki)
- összetett szelekció: passer hatás, kombinálódó képesség alapján szelektálunk (hústermelést jav, de már tovább nem lehet komb-ó kép alapján szel: ez már nem additív hatás, hanem dominancia;
baromfitenyésztés: vonalakat alakítottak ki, melyik melyikkel dominál ® rekurrens és reciprok rekurrens szelekció)
kombinálódó képesség alapján: kiváló anyát és apát és vizsgál, melyik kombináció adja a legjobbat
fordítva is megnézik a kombináció adott vonalból másik tagot vesznek
18. Tenyésztési eljárások
Tenyésztési eljárás: a párosítások rendszerbe foglalása
Fajtatiszta tenyésztés A szülő partnereket azonos fajtából válogatjuk ki,
additív génhatások hasznosítása, génhatások összegzése révén jobb tulajdonságok elérése végett
jól öröklődő tulajdonságban gyorsabb előrehaladás, a populáció homogénebbé válik
Cél:
- fajta fentartás (nem akarjuk megváltozatni), véletlenszerű párosítás van, nem selejtezzük ki a gyengét, a természet hatása érvényesül,
Őshonos állatok esetében: Racka juh, Mangalica, Bivaly
- szelekciós tenyésztés: úgy tartjuk fent a fajtát, hogy bizonyos tulajdonságokat folyamatosan javítjuk
- rokon tenyésztés (beltenyésztés)
egymással rokonságban lévő egyedeket párosítunk (szülő – ivadék)
Mértéke: a beltenyésztési együttható
Ha lehet, kerülni kell: az állomány életképessége, termelése romlik
Bizonyos tulajdonságok rögzítésére használjuk
- vonaltenyésztés: rokontenyésztés enyhébb változata (egy kiváló apától: törzs, egy kiváló anyától: család)
- családtenyésztés
- vérfrissítés: adott fajtába tartozó idegen állományból külföld8t hozunk be, azt tenyésztjük itthon
- kombinációs tenyésztés: állományon belül részpopulációkat vagy párosítási csop-okat alakítunk ki, kombináljuk a részpop-okat
Keresztezés: a szülőket eltérő fajtából válogatjuk ki,
Heterózis, dominancia, szuperdominancia, episztázis által létrejött előny, többlet pénzbe nem kerül,
Rosszul öröklődő tul-ban nagyobb eredményjavulás, populáció heterogénebbé válik
Eljárások:
a) tenyészállat-előállító keresztezés
- tenyészállat-előállító keresztezés: fajtatiszta tenyésztés
- nemesítő keresztezés: nemesíteni kívánt pop jellegét és értékes tulajdonságait meg akarjuk őrizni, értékmérő tul-okt akarunk csak javítani. Javítófajta apával a javítandófajta anyát.
- cseppvér-keresztezés: a nemesítő fajtában csak egyszer keresztezik a nemesítendő fajtát, majd az F1 nemzedéktől visszatérnek az eredeti fajta hímjeiket.
- fajtaátalakító keresztezés: a meglévő fajta teljes átalakítása egy másik fajtává. Az átalakítandó anyákat termékenyítik javító apákkal
- új fajtát előállító keresztezés: két vagy több fajta előnyös tulajdonságainak egyesítése, új tulajdonsággal rendelkező fajta létrehozása (szintetikus fajták: kettőnél több fajta keresztezése) pl. hungarofríz.
b) haszonelőállító keresztezések: nem tenyésztési, hanem jobb minőségű vágóállat céljából
· folytatható:
- válogató keresztezés: két fajtával, ez is haszonelőállítás, a keresztezett nemzedék nőivarú egyedeit tenyésztésbe vonhatják, felváltva term. meg a kiinduló két fajt apáival
- rotációs keresztezés: három v több fajtával azonos sorrendben
· nem folytatható:
- közvetlen (két fajtás)
- kombinatív (3 v. 4 fajtás) keresztezés
c) hibridelőállító keresztezés
- folyamatos
- befejezett
ë fajtahibrid (több fajta
céltudatos felhasználás)
ë rokon-tenyésztett vonalak
keresztezése
ë fajhibrid
20. Állattenyésztés politika, egyedi megjelölés módszerei, törzskönyvezés
Törzskönyvezés:
Az állatok értékmérő tul tényezőinek nyilvántartása, úgy, hogy az egyedek tenyészértéke megállapítható legyen, adatokat szolgáltat a nemesítő-tenyésztő munka számára.
Előfeltétele a tenyészállat- és szaporítóanyag forgalmazásnak.
Törzskönyv:
- zárt: csak ismert és meghatározott ősökre visszavezethető származású egyedek kerülhetnek bele, adott időben lezárjuk a törzskönyvet
- nyitott: származástól függetlenül olyan egyedek, melyek a fajtajellegbeli tul-okkal és termelőképességgel rendelkeznek
- házi törzskönyv
Tartalmuk:
származás
teljesítmény
testlakati bírálatok eredménye
ivadékok minősége
Alapvető bizonylatok:
párosítási terv
pároztatási jegyzék
szaporulati napló
egyedi ellenőrzési lap
Teljes vizsg-i adatok:
üzemi saját telj vizsg
központi saját telj viszg
produktum vizsg
apa és anya átörökítőkép
növekedési paraméterek
Adatokat gyűjtünk, feldolgozzuk és ez alapján kiválasztjuk, hogy melyik jobb.
Egyedi megjelölés:
Módja:
- jól látható
- tartós és egyértelmű
- az állatot ne zavarja, stresszt ne okozzon
- hamisítani ne lehessen
Módszerei:
- besütés (lapocka, nyak, szarv)
- tetoválás (fül)
- fülcsipkézés
- füljelzők (krotáliák)
- lábgyűrűzés
- fagyasztás (színes szőrrel benőtt testjakon)
- színleírás (természetes jegyek)
- fénykép
Spec: szutyak lenyomat, ajaklenyomatok
Ideiglenes: ezüstnitrát, nyakörv, nyaktáblák, szárnyjelzők
Megjelölés fajtánként:
- szm: tetoválás, füljelző, fagyasztás, színleírás
- ló: besütés, színleírás és természetes jegyek feltüntetése
- sertés: tetoválás, fülcsipkézés, füljelzők
- juh: tetoválás, füljelzők
- baromfi: szárnyjelzők, lábgyűrűk
Cél: a megjelölés során kapott azonosító számokkal tartják nyilván az állat származási, tenyésztési és termelési adatait, továbbá biztosítja a nem összecserélhetőséget, felismerhetőséget.
Tart: egyedi számok, törzskönyvi szám, megye betűjele, törzsteny sorszáma, születési hely
Állattenypolitika:
1993. évi CXIV. Állattenyről szóló tv.
Cél, hogy elősegítse:
- magas színvonalú teny-i tev-et
- állatok tenyész- és haszonértékének növelését
- körny- és termvédelmi, eü-i, piaci követelményeknek való megfelelés
- állati termékek minőségének, versenyképességének javítása
- nemzeti értéket képviselő fajták, gének megőrzését
- nk-i előírásokhoz való alkalmazkodást
A tv. fejezetei:
- fogalom meghat (apaállat, keltetőtojás, tenyészérték, törzskönyvezés, stb.)
- tenyészállat, szaporítóag használat
- teljesítményvizsgálat, tenyészértékbecslés
- tenyésztési adatok gyűjtése, értékelése és közzététele
- apaállat-ellátás rendje
- védett, őshonos, veszélyeztetett fajták
- tenyésztési hozzájárulást fizetnek az állattartók, visszaadják nekik ezt állatteny fejl célokra
Tenyésztésszervezés:
FVM
- hosszú távú fejl,
- végrehajtási jogszab, rendelet alkotás
- tenyészési hatóság és egyéb szervezet létrehozása és működtetése
- állami feladatuk megszervezése
- nk-i együttműködés segítése
Tenyésztési hatóság (OMMI):
Állatteny. Igazatóság
- teny-i adatbank létrehozása, fenntartása
- egészséges állatazonosítási rendszer működtetése
- telj vizsg-, tenyészértékbecslés végzése
- állami tulajdonú apaállat gazdálkodás irányítása
- védett fajták fenntartásának irányítása
Ellenőriz, hitelesít, engedélyez.
Elismert nem állami tenyésztői szerv:
MÁSZ: Magy. Állteny. Szöv.
Állatfajonkénti szövetségek
Fajtaegyesületek (tenyésztési programok végrehajtása, tözskönyvezés, teljesítmény vizsgálat)
22. Állatnemesítés, egészségesebb táplálkozást biztosító álltitermék-előállítás fejlesztési lehetőségei, hús és tejminősítés
Gazdasági állatok genetikai képességeinek fokozása.
- nemesítés genetikai alapjai
· mendeli genetika (klasszikus)
· molekuláris genetika
· populáció genetika
- értékmérő tulajdonság (termelés gazdaságosságát befoly)
- törzskönyvezés, termelésellenőrzés
- tenyészértékbecslés (örökítőérték)
- tenyészkiválasztás (szelekció)
- tenyésztési eljárások (fajtatiszta és keresztezés)
Húsminősítés:
Húsminőség: izom=hús (fiz összetétel, biol állapot)
Vágási minőség: szöveti összetétel (izom, zsír, csont, kötőszövet)
· szarvasmarha:
- zsír: elhelyzk (bőr alatti, testüreg, izmok közötti, izmokba beépülő)
ált. 8%
- szín: hemoglobin és mioglobin (függ: életkor, állatfaj, víztart)
márványozottság: inter- és intramuszkuláris faggyú idézi elő (bírálata: a rostélyos 8-9 borda közötti kereszt metszet alapján)
- lédússág: csepegési és préselési próba (fehérjefüggő paraméter)
- konzisztencia: labormeghatározás (összkötő-szövet kollagén 12,5% hidroxiprolin tart. alapján) és vágási (Werner-Bratzer és Instrom) próba
- vezetőképesség: elektromosság
- pH-érték: élőszövet 7-7,2 nyugalmi állapotban, 45 perc után rigor (merev), majd glikolízis: izomglikogénből izomtejsav (pH 5,5-5,9)
Vágási minősítés:
vágási %: lábtő + fejtájék levág (nyúzzák, kizsigerelik, kettéhasítják
színhús tart %
faggyú %
csont %
SEUROP vágási minősítés
Húshibák:
P.S.E: halvány hús
D.F.D: túl száraz, vöröseslilás, ragacsos vágási felület, magas pH
· sertés
8-9. borda között (14-15. csigolya között a mintavétel)
- szárazanyag tartalom
- fehérjetartalom (aminosavösszetétel)
- zsírtartatalom, zsírsavösszet ált. 10,5%
- hamutartalom
- ízletesség, porhanyósság
- hús színe: pigmentek menny és min
víztartalom, vizenyősség
felület márványozottság, színárnyalat
Mérése: érzékszervi, göforeflektomérő, Optostar hússzínárnyalatmérő
- víztartó képesség, csepegési veszteség
- pH-érték
Vágott test minősítése:
- fehéráru arány (szalonna, hájak)
- nyúzásos (bőrfejtéses vágás): I. oszt 30% alatt
- bőrös-forrázásos vágás: mar és ágyék szalonna, hasított súly (fehéráru becslése regressziós egyenlettel)
- színhús%: S EUROP minősítési rendszer
- meleg-hasított súly
Húshibák:
- PSE és DFD fokozatai:
ë nagyon halvány,
nagyon vizenyős, bő lé
ëhalvány
ë normál
ë vörös, száraz felület
ë sötétvörös, lilás,
feltűnően száraz, ragadós
- márványozottság,
- eltarthatóság (minél vizesebb annál eltarthatatlanabb),
- feldolgozhatóság, vágási erő
· baromfi
száraz, fehérje és zsírtartalom
zsír: tyúk: 6,5%, pulyka 9,5%
- PSE ® pH 5,6- 5,4
- normál ® pH 5,7-5,6
- DFD ® pH 6,2-6,3
Hús minősítése:
részlegesen zsigerelve
zsigerelve belsőséggel
zsigerelve belsőség nélkül
sértetlen, törött ne legyen
bevérzés ne legyen
tápláltság, szín, épség, formázás, kopasztás, felületi szennyezettség, tisztítottság, testrészarányok
· juh
Húsminősítése:
élő – és nyúzott állapotban
comb és ágyék vizsgálata tapogatással
faggyúval való fedettség
izmoltság: ágyék, hát, comb
Tejminősítés:
· tehéntej
szárazanyag: 12,8%
zsír 3,8%
fehérje: 3,5% (2,7% kazein, 0,8% savófehérje – albumin és globulin)
tejcukor: 4,7%
ásványi anyag: 0,8%
+ enzimek és vitaminok
· juhtej
szárazanyag: 19,6%
zsír 8,2%
fehérje: 5,5% (4,4% kazein, 1,1% savófehérje – albumin és globulin)
tejcukor: 5%
ásv-i ag: 0,9%
+ enzimek és vitaminok
· kecsketej
szárazanyag: 13,2%
zsír 4%
fehérje: 3,8% (2,6% kazein, 1,2% savófehérje – albumin és globulin)
tejcukor: 4,5%
ásv-i ag: 0,9%
+ enzimek és vitaminok
Érzékszervi minősítés:
- szín: kékesfehér a kazeintől
sárgás a kotinoidoktól
- szag: abszorbeálódott szagok
- íz: frissen édeskés, kellemes, ezen anyagok a zsírban oldódnak
- állomány: folyékony, csomó és pehelymentes
Fizikai és kémiai tulajdonságok:
fajsúly: 1,028-1,034 g/cm3
szárazatartalom: min 8,5% zsírmentes szárazanyag
kémhatás: pH 6,4-6,8 (laktációs időszaktól függ)
savfok: a tej lúgmegkötő képessége (Soxhlet-Henkel)
6-7,2 SH°
fizikai tisztaság
fagyáspont: -0,52°C
beltartalmi érték
fehérjetartalom: 3,2%
zsírtartalom: 3,6%
Biológiai tulajdonság:
Közvetlen fejés után élő anyagként viselkedik (baktericid fázis)
Osztályba sorolás:
- szomatikus sejtszám (tőgyeredetű sejtek) SCC
- össz-csíraszám
- gátló-anyagtartalom
Minőségi osztályok:
- extra: SCC < 40 e, összcs < 100 e
- I. oszt: 4-500e, 1-30 e
- II. oszt.: 5-700e, 3-800e
- III. oszt.: 700e-1Mó, 800e-1Mó
- osztályon kívüli
(MSZ 3698)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése