Az egykulcsos adórendszer önmagában is tartogat olyan változásokat 2011-ben, amelyek miatt érdemes meggondolni bizonyos ügyletek előrehozását, illetve elhalasztását, ám emellett is lesznek olyan változások jövőre, amelyek befolyásolhatják tranzakciók ütemezését.
A felső kulcs megszűnése egyértelműen arra sarkallja a cégeket, hogy lehetőség szerint csak januárban fizessék ki az év végi bónuszokat, prémiumokat, hiszen így 32 helyett 16 százalékkal kell csak adózni ezek után. Vagyis ha az adón megosztoznak, úgy kaphat a munkavállaló akár az eredeti tervnél magasabb jutalmat, hogy az a munkáltatónak kevesebbe kerül. Ugyanez vonatkozik a cafeteriaelemekre is, csak itt kevesebbet lehet spórolni: míg az idén 25, addig jövőre szuperbruttóra vetítve 16, vagyis 19 százalék lesz a kedvezményes juttatások adóterhelése. Mivel érdemes várni? Szintén a lineáris rendszerből következik, hogy - amennyiben lehetséges - az adóterhet nem viselő járandóságokat is érdemes 2011-re ütemezni. Tipikusan ilyen jövedelem a nyugdíj vagy a baleseti járadék, ahol nyilván nem lehet önkényesen határidőket tologatni, a hallgatói, szakképző intézmények tanulói számára fizetendő díjazás pedig nem kapcsolódik jellemzően akkora jövedelemhez, hogy az az idén átlépné a felső kulcs határát, így a kifizetés eltolásának nincs értelme. Megéri azonban várni a munkáltatói lakástámogatással. A legfeljebb ötmillió forint összegig nyújtható támogatás után már tetemes különbség van aszerint, hogy kell-e adózni utána vagy sem. A plusz adóterhelés azt jelenti ebben az esetben, hogy a munkabér után az idén nem 17, hanem teljes egészében 32 százalék adót kell fizetni. Elhalasztják az osztalékfizetést.
Az egykulcsos rendszer nem csak az összevont jövedelmet érinti. Az osztalék, a kamat és az árfolyamnyereség esetében is 16 százalék adót kell fizetni, s ezt a jövedelmet, mint minden elkülönülten adózó jövedelmet, nem kell a szuperbruttóra vetíteni. Ez azt jelenti, hogy az osztalék- és kamatjövedelmek esetében megéri 2011-re ütemezni a kifizetést, hiszen 25, illetve 20 százalék helyett csak 16 lesz az adó. Szakértők is arra számítanak, hogy a társaságok jó része az idén elhalasztja az osztalékfizetést. Egyetlen jövedelemtípus van ugyanakkor, ahol jövőre több adót kell fizetni, ez a tőzsdei ügyletből származó jövedelem, ennek terhe ugyanis az idén 10, jövőre viszont 16 százalék. Azt ugyanakkor nyilván nem lehet kijelenteni, hogy ezekből az ügyletekből még az idén érdemes pénzt csiholni, hiszen a nyereséget elsősorban a piac befolyásolja és nem az adó. A kamattal várni és sietni is érdemes. Olyan módosítások is lesznek, amelyek csak kevés érintett számára bírnak jelentőséggel. Ide tartozik, hogy jövőre megszűnik az offshore cégekbe menő kifizetéseket sújtó 30 százalékos adó. Ezt akkor kellett egy cégnek levonnia és megfizetnie, ha a jövedelem kamatból, jogdíjból vagy szolgáltatási díjból származott, s az olyan államba irányult, amellyel Magyarországnak nincs adóegyezménye. Ezeket a kifizetéseket érdemes tehát halasztani. Az idén érdemes ugyanakkor a külföldről származó kamatjövedelmeket kimutatni. Az idén a kamatjövedelem 75 százalékáig mentesítés alá tartozik, vagyis a kettős adóztatás elkerülése érdekében nem kell társasági adót fizetni.
Adományozni csak jövőre, és külföldi cégen keresztül érdemes. Egy módosítás szerint ugyanis az alapítványok bizonyos feltételek mellett visszaigényelhetik a beszerzéseik során felmerült áfát - alapesetben az alapítványok nem áfaalanyok, így nem is igényelhetik vissza a forgalmi adót. A visszaigényléshez az kell, hogy az anyagi támogatás külföldi társaságtól érkezzen és az összeget az adományozó által meghatározott célra használják fel. Vagyis ha egy társaság egy külföldi vállalkozás beiktatásával támogat egy alapítványt, a támogatott szerv a támogatás 125 százalékát kaphatja meg.
Forrás: Napi Gazdaság
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése