3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-11-23
Tartalom
Jövőre többet ér a cafeteria
Szja csökkentés hatása a vezetői, dolgozói bérekre
Gyorsítja a behajtást az APEH
Az adóadminisztráció évente 1.800 milliárdba kerül
Munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön elengedett összegének adókötelezettsége
Jövőre többet ér a cafeteria
A NEXON számításai szerint 2011-ben kedvezőbb lesz a mostaninál a vállalatok számára a béren kívüli juttatások alkalmazása: ha például egy cég 100.000 forintos cafetériát kíván adni a munkavállalóinak, az - kedvezményes elem esetén - jövőre alig több mint 119.000 forintos ráfordítást jelent majd, míg az idén 125.000 forintba került.
A NEXON humánügyviteli szakértő cég az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében emlékeztet: a november 16-án elfogadott jogszabály-módosítás szerint a korábbi juttatások közül a legnépszerűbbek megmaradnak, és egységesen 16 százalékos adóterhet viselnek majd a szuperbruttóra vetítve.
Ezzel szemben az idén a kedvezményes adóval terhelt juttatások után 25 százalékos adót kellett fizetni, míg például a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány és a kultúrautalvány adóterhe 54 százalékos volt - fűzik hozzá.
Továbbra is lesznek azonban különbségek az egyes elemek adózása között: a törvényben nevesített juttatások, például a bérlet, az üdülési csekk és az étkezési utalvány után csak a 16 százalékos személyi jövedelemadót kell befizetni. A többi elemnél, ahol a kedvezményes adókulcsú elszámolás nem érvényesíthető, a munkavállalót terhelő pluszköltségeket is át kell majd utalni a hatóságoknak.
Továbbra is adómentes lesz a vissza nem térítendő lakáscélú támogatás, a védőoltás, vagy évi 50.000 forintig a sportrendezvényre szóló belépőjegy vagy bérlet.
Várhatóan örülnek majd a munkavállalók annak, hogy az étkezési utalványt ezentúl meleg és hideg ételek vásárlásánál is fel lehet használni - idézi a közlemény Novák Évát, a NEXON cafetéria-szakértőjét. Emellett lesz egy új szereplője a rendszernek, az úgynevezett megújulási kártya, ennek felhasználási feltételeit egy későbbi rendelet szabályozza majd. Több elemnél a maximálisan felhasználható összeget a minimálbér függvényében kell megállapítani, így még ez is változhat a későbbiekben - fűzte hozzá.
/MTI/
Szja csökkentés hatása a vezetői, dolgozói bérekre
Jövőre éves szinten 5 és fél millió forinttal több marad a Magyarországon dolgozó felsővezetők zsebében éves szinten a Hay Group tanácsadó cég friss elemzése szerint. Az új adórendszer inkább a magasabb keresetűeknek kedvez.
Az elemzéshez a Hay Group 2010-es bérpiaci felmérésének adatbázisát használták fel, amely 420 magyarországi vállalat munkavállalóinak adatait tartalmazza. A közleményben megjegyzik, hogy a felmérés a nyugdíjjárulék fél százalékos emelése előtt történt, ezért a számokat a Hay Group e változás nélkül számolta ki. A 0,5 százalékos járulékemelés - mivel mindenkire egyformán vonatkozik, a közteherviselési arányokat nem módosítja.
A jövő évi egykulcsos, 16 százalékos személyi jövedelemadó a havi bruttó 290 ezer forint felett keresőknek jelent előnyt. Minél nagyobb az e fölötti jövedelem, annál nagyobb az adóváltozásból fakadó nyereség.
Az elemzésben az összehasonlíthatóság kedvéért gyermektelen alkalmazottakkal számolt a Hay Group. A rendszerbe beépített kedvezmények miatt természetesen a többgyermekes szülők még ennél is jobban járhatnak.
Az elemzés eredményei szerint az új adórendszer legnagyobb nyertesei a felsővezetők. A hazai igazgatói szint készpénzes jövedelmeinek átlagát figyelembe véve elmondható, hogy a hazai felsővezetők átlagosan 5,4 millió forinttal többet fognak keresni 2011-ben - akkor is, ha egyáltalán nem kapnak béremelést.
A rendszer előnyei a fizetések csökkenésével fokozatosan enyhülnek: a középvezetők átlagosan évente 1,9 millió forinttal, a szakértők pedig 270 ezerrel többet vihetnek haza.
Az alacsonyan kereső, adminisztratív és fizikai dolgozók viszont rosszabbul járnak majd, átlagosan évi 12.500 forintos csökkenést tapasztalhatnak a keresetükben.
A Hay Group szimulációi szerint a legnagyobb veszteséget a havi bruttó 220 és 250 ezer forint között keresők fogják elszenvedni, ennek értéke nagyjából havi 4-5 ezer (éves szinten 50-55 ezer) forint között lesz.
A közleményben felhívják a figyelmet arra, hogy teljesen új helyzet állt elő a magyar gazdaságban, a vezetői és dolgozói bérek egy részének emelésére nem kell költeni. Ez a vállalatok számára megtakarítást jelent, amelyet más helyen hasznosíthatnak. Javíthatják belőle például az alacsonyabb keresetűek bérét, vagy fejlesztésre, bővítésre fordíthatják a felszabaduló összegeket - értékelte a közleményben Jakabos Tünde, a Hay Group javadalmazási üzletágának vezetője a 2011-ben kialakuló helyzetet.
A Hay Group szakértője szerint a gyermekvállalási kedvezmények előnyösen hathatnak a gyermekes munkavállalókra. Az új adórendszerben a vállalatok előnyben részesíthetik a gyermekes munkavállalókat, akiknek adott esetben jelentősen kisebb bruttó bérrel (és így alacsonyabb munkaadói bérköltséggel) lehet ugyanakkora nettó bért biztosítani, mint a gyermekteleneknek.
A Hay Group november közepétől kezdi meg a felmérését, amelyben azt próbálja kideríteni, hogy a vállalatok milyen mértékben és módon élnek az adócsökkenés által biztosított lehetőségekkel.
/MTI/
Gyorsítja a behajtást az APEH
Az APEH új informatikai hálózatot fejlesztett ki, amelynek segítségével a jövőben gyorsabban emelheti le a köztartozást felhalmozó személyek bankszámláiról a be nem fizetett adót, a rendszer egy hónapja működik - írja a Magyar Nemzet keddi száma.
Várszeghi György, az adóhatóság végrehajtási főosztályának vezetője a lapnak elmondta: a pénzintézeteknek törvényi kötelezettségük, hogy azonnal jelentsék, ha egy cég számlát nyit náluk, a magánszemélyekkel kapcsolatos banki információkat azonban az APEH eddig nehézkesen szerezte meg, mert papíron levelezett a bankokkal.
A magánszemélyek jelenleg 160 milliárd forinttal tartoznak az államnak. Az új rendszer abban segít, hogy a hivatal gyorsabban hajthassa be a köztartozásokat. Ha ugyanis kiderül, hogy a polgár számláján egy fillér sincs, az APEH hamarabb rendelhet el más intézkedéseket, például a különféle vagyontárgyak lefoglalását. Még nem állnak kapcsolatban az összes bankkal, de a főosztályvezető-helyettes bízik abban, hogy rövid időn belül valamennyi pénzintézet csatlakozhat az új informatikai hálózathoz.
/MTI/
Az adóadminisztráció évente 1.800 milliárdba kerül
Jelenleg a GDP 6,5 százalékába, évi 1.800 milliárd forintba kerül az adóadminisztráció, annak 25 százalékos csökkentésével 500 milliárd forinttal több maradna a vállalkozásoknál - mondta Zara László, az Adótanácsadók Egyesületének elnöke a Napi Gazdaság kedden rendezett budapesti adókonferenciáján.
Vannak olyan európai országok, így Finnország és Svédország, ahol a GDP 1,5 százalékából is kijönnek az adóadminisztrációra fordított költségek.
A helyzet nem reménytelen - mondta Zara László - Hollandia példáját felhozva, ahol az ország EU-s elnökségének idején határozták el, hogy csökkentik a költségeket és a GDP 4,5 százalékáról annak felére csökkentek az adóadminisztrációs költségek.
Számítások szerint, ha a magyar adóadminisztráció GDP arányosan 6,5 százalékos költségét 25 százalékkal lehetne mérsékelni, akkor a jelenlegi 1.800 milliárd forintos ráfordításból 500 milliárd a vállalkozásoknál maradna - közölte az Adótanácsadók Egyesületének elnöke.
A folyamatot gyorsítaná, ha az EU elfogadná azt a már 2009 végén elkészült, de még mindig nem elfogadott irányelvet, amely szerint csak egyszerűsített - kettős könyvelést kizáró - mérlegbeszámolóra köteleznék azokat a vállalkozásokat, amelyek 10 főnél kevesebbet foglalkoztatnak, mérlegfőösszegük nem haladja meg a 140 millió forintot (500 ezer euró), árbevételük pedig nem több 280 millió forintnál (1 millió euró). A magyar vállalkozások 95 százaléka esne bele ebbe a körbe - jelezte Zara László.
/MTI/
Munkáltató által nyújtott lakáscélú kölcsön elengedett összegének adókötelezettsége
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: szja-törvény) 2010. január 1-jétől hatályos 3. § 72. t) pontja alapján adóterhet nem viselő járandóságnak minősül a munkáltató által lakáscélú felhasználásra meghatározott feltételek szerint nyújtott vissza nem térítendő támogatás (ideértve a munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedett összegét is), feltéve, hogy a lakás nem haladja meg a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I. 31.) kormányrendeletben (a továbbiakban: kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigényt.
A kormányrendelet szerint abban az esetben méltányolható a lakásigény, ha a lakásigény mértéke (az igénylő és a vele együtt költöző családtagok száma alapján meghatározott lakószobák száma) és a lakás építési (vásárlási) költsége megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(6) bekezdéseiben foglalt feltételeknek. A méltányolható lakásigény mértékét a kormányrendelet 3. § (2)-(3) bekezdései határozzák meg.
Ha a munkáltató olyan kedvezményes kamatozású lakáscélú kölcsönt enged el, amelyre nézve annak nyújtásakor az szja-törvény 72. § (4) bekezdésének f) pontjában foglaltak miatt vizsgálni kellett a méltányolható lakásigény mértékét, és ez a feltétel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdései szerint fennállt, akkor a kölcsön elengedésekor ezt a feltételt nem kell ismételten vizsgálni. Egyéb esetben (pl. olyan igazoltan lakáscélú felhasználásra adott kölcsönök esetében, amelyek nyújtásakor a méltányolható lakásigény mértékét nem kellett vizsgálni) az elengedett összeg akkor minősülhet adóterhet nem viselő járandóságnak, ha az a lakás, amelynek vásárlásával, építésével, korszerűsítésével kapcsolatban a kölcsönnyújtás történt, a kölcsön elengedéskor megfelel a kormányrendelet 3. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben meghatározott méltányolható lakásigény mértékének.
Bármely lakáscélú munkáltatói hitel esetében az építési átlagköltség vizsgálata nem feltétel, ezért azt utólag a hitel elengedésekor sem kell vizsgálni. Ugyanakkor annak a feltételnek teljesülnie kell, hogy az öt év alatt történő összes elengedés a vételár vagy a teljes építési költség 30 százalékát, illetve az 5 millió forintot nem haladhatja meg.
Az előzőek vonatkoznak a más munkáltatótól vagy hitelintézettől korábban felvett lakáscélú kölcsön visszafizetésére szolgáló munkáltatói hitel elengedésére is.
(PM Jövedelemadók főosztálya3765/2010./l. - APEH Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási főosztály 5227228596)
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése