„Behajtás ünnep”

Hagyományőrző „behajtás ünnep” a Hortobágyon

2010.11.27. 19:26

A téli szállásra terelték az állatokat a Hortobágyon; először több száz rackajuh vonult át a kilenclyukú hídon, aztán a ménes következett, majd a magyar szürke gulya zárta a sort. Az úgynevezett behajtási ünnepen a hagyományőrzés fontosságára hívta fel a figyelmet a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára. Ángyán József szólt arról is, hogy a kormány olyan mezőgazdaságot akar megvalósítani, amely jó minőségű élelmiszereket termel, és fenntartja az élhető környezetet.

 

Bár a jószágok havat nem vittek a hátukon, metsző pusztai szélben indultak téli szálláshelyükre a szombati behajtási ünnepen a Hortobágyon.

A nagyszámú érdeklődő előtt ezúttal is felvonultak a fogatok: a debreceni hetes fogat, a hatos ökörszekér, a népies kettes fogat, a bivalyfogat, illetve az öszvér és a szamár húzta taliga.

 

A államtitkár méltatta azokat az értékeket, amelyeket évszázadok alatt kialakítottak, őriztek a Hortobágyon, s amelyekre nagy szüksége van a súlyos helyzetben lévő országnak. Ángyán József szerint "a Hortobágy az egyik kiindulópont, ahonnan meg tudjuk újítani az országot". A pusztai élet, a Hortobágy népe, a gyönyörűséges állatok jelentik a biztosítékot erre - mondta az államtitkár. Példaként említette a hagyományos gazdálkodást és életformát a Hortobágyon. A téli behajtás a számadás ideje is: a csikósok, a gulyások, a juhászok jelentették, hogy megérkeztek a tavasszal rájuk bízott jószágokkal. Egykoron rovásfákon tartották nyilván a ki- és behajtott állatokat, s a rovásfa két felének összeillesztése után derült ki, hogyan vigyáztak a pásztorok a rájuk bízott jószágokra. A behajtás végén - őrizve a hagyományokat - a pásztorok koszorút dobtak a Hortobágy folyóba a nyáron elpusztult állatok emlékére. (VM.)