Gyógynövény termesztés...

A gyógy-, és aromanövények termesztése, feldolgozása, kereskedelme hazánkban még ma is sikerágazat. Az előállított gyógy-, és aromanövények egy része tradicionálisan "nemzeti" termékként jelenik meg az exportpiacon. A 21. századra vonatkozó nemzetközi előrejelzések tanúsítják, hogy a mezőgazdasági eredetű termékeken belül, abszolút és relatív értelemben is folyamatosan nő, illetve emelkedni fog a felhasznált gyógy- és egészségmegőrző, táplálkozás-kiegészítő, életkörülmények színvonalát javító, s egyéb speciális rendeltetésű termékek aránya. Ezt jelzi, hogy 1992 óta a gyógy- és aromanövények importja EU relációban (a beszállított drog mennyisége alapján) 21 %-al nőtt meg. A TRAFFIC International adatai alapján Magyarország ma még a jelentősebb beszállítók között szerepel, mintegy 5480 tonna drogmennyiséggel (92-96. évi átlagadatok alapján).

Ugyancsak az ágazat nemzetközi jelentőségét támasztja alá, hogy a TRAFFIC International (Brüsszel) felmérései alapján a fitotomedicinák („növényi eredetű drog-preparátumok") forgalmának növekedése még a gyógyszer felhasználás bővülésének évi általános ütemét is felülmúlja. Ez a növekedés 1998-ban világviszonylatban elérte a 10 %-ot.

Az ágazatban folyó (drog) alapanyag-előállítás főbb területei
Magyarországon a VII. Magyar gyógyszerkönyv, valamint az érvényben lévő rendeleti szabályozás alapján mintegy 214 gyógy- és illóolajos növényfaj tekinthető hivatalosnak, s ezek drogja forgalmazható. Ez mintegy 180 - 200 hazai növényfajt jelent.

A gyógynövény ágazat termelésében ma, de minden bizonnyal a 21. század első felében is fontos helyet foglalnak majd el a vadon termő növényfajok. Amennyiben a teljes magyarországi gyógynövénytermelés adatait értékeljük, nyilvánvalóvá válik, hogy az összes növénytömeg mintegy 40-45 %-a természetes növénytársulásokból származik, azaz vadon termő fajokról van szó. Ez azt jelenti, hogy évente mintegy 10 000 - 15 000 tonna gyógynövényként felhasznált száraz biomasszát termelnek természetes társulásaink. Természetesen a vadon termő állományok hasznosítása megfelelő biológiai kontroll alatt áll. Ez esetenként egy-egy faj védetté nyilvánításából, de célszerűen azok termesztésbevonásából is állhat.

Magyarországon ma is relatíve nagy felületen termesztjük a gyógy- és aromanövényeket, s a termesztésből származó drog tömege abszolút és relatíve értelemben is növekedik. E csoportba tartozik számos, az Apiaceae (ernyősvirágú) növénycsaládba sorolt gyógy- és illóolajos növényfaj, mint az édeskömény (Foeniculum vulgare), a konyhakömény (Carum carvi), az ánizs (Pimpinella anisum), a mustárfajok (Sinapis spp.), stb. E növények termesztése nagyrészt gépesített formában, nagyüzemi technológiával történik. Nem ritka, hogy a termesztés külföldi vállalatokkal együttműködve, szerződéses formában folyik. A nagy felülten termesztett gyógynövényekkel párhuzamosan, több olyan gyógynövényfaj termesztése is folyik, amelyek kisebb területet foglalnak ugyan el, de rendszerint egységnyi területről nagyobb értéket termelnek. Ide tartoznak többek között olyan fajok, mint a „Hungaricum”-ként ismert majoránna (Majorana hortensis), a bazsalikom (Ocimum basalicum), a macskagyökér (Valeriana officinalis), a körömvirág (Calendula officinalis), vagy az angyalgyökér (Angelica archangelica).

Már a 20. század elejétől kezdve kiemelkedő szerepet játszottak az ágazatban a gyógyszeripari hasznosítású növényfajok. Többek között az egész világon átvett és bevezetett módszereket fejlesztettünk ki többek között a mákalkaloidok (Papaver somniferum) előállítására.

A termelés helyzete
Hazánkban a gyógynövényekkel hasznosított terület az utóbbi években 37 - 42 ezer hektár, az előállított drogtömeg 35 - 40 ezer tonna körüli volt. A legfontosabb termesztett és gyűjtött gyógynövényeket az alábbiakban soroljuk fel, s egyben utalunk a gyűjtés, illetve a termesztés jellemző területére, valamint az adott növény drogtömegének éves mennyiségére.

Kiemelt jelentőségű termesztett gyógynövények:
1. Mustár (fehér + barna): 12000-15000 ha, 9000-12000 t/év
2. Mák: 8000-12000 ha, 8000-10000 t/év
3. Konyhakömény: 1500- 2500 ha, 1500-2500 t/év
4. Koriander: 1500- 3000 ha, 1500-2500 t/év
5. Édeskömény: 1500- 2000 ha, 1200-1500 t/év
6. Máriatövis: 1500- 2000 ha, 1200-1200 t/év
7. Ánizs: 400- 500 ha, 250- 350 t/év
8. Kapor: 400- 500 ha, 350- 500 t/év
9. Kamilla: 250- 400 ha, 150- 250 t/év
10. Orbáncfű: 200- 300 ha, 200- 250 t/év
11. Citromfű: 200- 250 ha, 200- 300 t/év
12. Majoranna: 50- 100 ha, 60- 120 t/év
13. Bazsalikom: 50- 100 ha, 60- 120 t/év
14. Borsfű: 50- 100 ha, 60- 120 t/év
15. Macskagyökér: 50- 100 ha, 70- 150 t/év

Fontosabb gyűjtött gyógynövények:
1. Csalán 250-350 t/év
2. Mezei zsúrló 250-350 t/év
3. Vadgesztenye 250-300 t/év
4. Csipkebogyó 200-250 t/év
5. Bodzabogyó 400-600 t/év
6. Bodzavirág 50-100 t/év
7. Orbáncfű 150-200 t/év
8. Kamilla 250-350 t/év
9. Hársvirág 30- 40 t/év
10. Gyermekláncfű 100-150 t/év
11. Cickafark 100-150 t/év
12. Fagyöngy 100-150 t/év
13. Aranyvessző 150-200 t/év
14. Galagonya (virágzó ágvég) 50-100 t/év
15. Vérehulló fecskefű 50-100 t/év

A gyógy- és aromanövény termelés lehetőségei az EU csatlakozás után
Az EU országok a növényi drogok és termékeik meghatározását az EEC 65/65; 75/318 és 75/319 számú Direktívákban rögzítik. E szerint az alábbi kategóriák léteznek:

Növényi eredetű drog: növények (vagy részeik), amelyeket gyógyítás céljából használnak fel.
Növényi eredetű drog-preparátumok: amelyek lehetnek porított formák, extraktumok, alkoholos oldatok, zsíros- vagy illó olajok, kipréselt levek (az izolált hatóanyagok nem tartoznak ebbe a kategóriába). E termékek egyéb nevei: fitomedicinák, növényi eredetű gyógyító termékek, phytopharmaceutical-ok. Ezeket a termékeket az egyéb gyógyszerekhez hasonlóan hatásosság, biztonság és minőség szempontjából az EEC 75/318, valamint a Guideline Quality of Herbal Remedies előírásai szerint vizsgálni és engedélyezni kell.

A gyógy és aromanövényekből előállított drogok felhasználása az EU országokban folyamatosan nő, amit az erre vonatkozó kereskedelmi adatok is tanúsítanak. 1992 óta a gyógy- és aromanövények EU importja (a beszállított drog mennyisége alapján) 21 %-al nőtt, amely jelenleg több mint 130 000 t drogot, illetve 350 millió USD értéket képvisel. Az európai beszállítók közül Bulgária a legjelentősebb, 7000 t/év mennyiséggel. A TRAFFIC International adatai alapján, a jelentősebb beszállítók között szerepel még Magyarország, Lengyelország, Törökország, Csehország, Horvátország és Románia. Ez utóbbi országok szállított drogmennyisége 1000 és 5500 t közötti. (Magyarországé 92-96. évi átlag alapján 5500 tonna.)

A TRAFFIC International (Brüsszel) felmérései alapján a fitomedicinák („növényi eredetű drog-preparátumok”) forgalmának növekedése lényegesen felülmúlja a gyógyszerfelhasználás növekedésének évi általános ütemét. Ez a növekedés 1998-ban például a világban elérte a 10 %-ot. Egyedül a német piacon évi 2500 millió USD-t tesz ki az évente forgalmazott phytomedicinák értéke.

A hazai gyógy- és aromanövény ágazat létkérdése, hogy fejlesztéssel, valamint a jogi szabályozás harmonizációjával ennek a bővülő piaci szegmensnek továbbra is aktív részese maradjon.

Az ágazat versenyképességét és regionális funkciójának érvényre jutását biztosító legsürgősebb intézkedések
1., A termelés és feldolgozás fejlesztése
A hazai növényflóra tájjellegű hasznosításának továbbfejlesztése
Meg kell valósítani a növényflóra tájjellegű, a környezetvédelmi szempontokkal összehangolt hasznosítását. Ennek modell értékű példája az orvosi kamilla (Matricaria recutita), a boróka (Juniperus communis), a galagonya fajok (Crataegus spp.), stb. gyűjtése, feldolgozása, illetve exportja. Csupán példaként kiemelve: földrajzilag a Nagyalföld, Nógrád, Borsod megyék területei tekinthetők e vonatkozásban példa értékűnek. Ez utóbbi körzetekben az egyébként rendkívül értékes biológiai potenciál munkaerő-felesleggel párosul, s ez a további bővítés alapja is lehet. Az ágazat fejlesztését így célszerűen be kell építeni a regionális fejlesztési programokba.

A tradicionális termesztési körzetek rekonstrukciója, továbbfejlesztése
A XX. század folyamán – részben ökológiai, részben ökonómiai megfontolások eredményeként - nemzetközileg elismert, u.n. „hungaricumok” előállításával fémjelzett termesztési körzetek alakultak ki hazánkban (pl. majoránna, levendula, borsos menta, stb.). A hazai agroökológiai potenciál felmérése, illetve az AGRO 21 akadémiai program korábban publikált eredményei rámutattak arra a csaknem korlátlan lehetőségre, amely a gyógy- és illóolajos növények biomasszájának növeléséhez még ma is rendelkezésre állnak. A tradicionális körzetek átgondoltabb, tudományosan megalapozottabb hasznosításán túl, reális alternatíva:

- a mezőgazdasági termelés más ágazataiban gazdaságosan nem hasznosítható területek újrahasznosítása,

- hegyvidéki (lejtős, köves) területek xerofil, évelő, gyógy-, és illóolajos növénykultúrákkal történő betelepítése,

- vizenyős, lápos területek hasznosítása hidrofil gyógy-, és illóolajos fajokkal.

A termelés műszaki színvonalának javítása, minőségbiztosítási rendszerek bevezetése

Az EU tapasztalatok alapján, - amit többek között az Európai Gyógyszerkönyv előírásai vagy az ESCOP (European Cooperative for Phytotherapy) ajánlásai is tükröznek - az ágazat eredményes működése érdekében az elavult hazai minőségvizsgálati rendszert meg kell szüntetni, s ezzel egyidejűleg elkerülhetetlen a korszerű minőség biztosítási és -tanúsítási rendszerek átfogó ágazati bevezetése. Ehhez a jelenleg érvényben lévő, elavult jogi szabályozást felül kell vizsgálni.

Új értékesítési és marketing stratégia kidolgozása és bevezetése
A hazánk hagyományos exportpiacának tekinthető Nyugat-Európában – központi támogatással - egyre növekvő területeken termesztenek gyógynövényeket (különösen Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, stb.). A termelés bővítés célja - az elfogadott EU szabályozás szellemében - a gabona és élelmiszer növények termelési területének limitálása. Ez számunkra olyan piaci konkurencia kialakulását jelenti, amihez az előállított termékspektrum és a korábban megfogalmazott export stratégia tekintetében is új megközelítésre van szükség. Mind inkább nyilvánvalóvá válik, hogy eredményes exportbővítést csak differenciáltan, országcsoportonként más és más módon lehet megvalósítani.

5.b., Az ágazat szabályozásának EU harmonizációja
Az EU országokban alkalmazott szabályozási rendszer
Az EU a gyógynövények gyűjtését közvetetten, a vadon termő gyógynövények kereskedelmének korlátozásával szabályozza. Az 1996-ban elfogadott 339/97 EU Council Regulation, majd a 3418/83 és 939/97 Commission Regulation praktikusan, a CITES (Convention on Intrnational Trade in Endangered Species of Wild Fauna and Flora, 1973) egyezménnyel összhangban, az érintett fajokat A-D listába gyűjti. Ezek szerint vannak: A., nem forgalmazható fajok; B., engedéllyel forgalmazott fajok; C., forgalmazás CITES export dokumentumok alapján; D., import engedély alapján.

A gyógy- és aromanövények termesztésére vonatkozóan az eredeti EEC 1765/92 számú Council Ragulation, valamint későbbi módosításai szerint (334/93; 608/94; és 1786/97), a gabonatermelést csökkentő, termelésből kivont területekre nyújtott támogatás nem zárja ki, hogy ezeken a területeken úgynevezett "non-food" növények termesztése folyjon támogatással, ide értve a gyógynövények termesztését is.

Az organikus termesztést, ezen belül az organikus gyógy- és aromanövények termesztését az EEC No. 2092/91 számú Council Regulation szabályozza, melyet 1995-ben a No. 1935/95-el egészítettek ki. Az ide sorolt, gyűjtött gyógynövényeket akkor tartják organikus eredetűnek, ha: 1. a gyűjtésre használt terület három évvel korábbi időszakban, csak a szabályozásban engedélyezett kezelésekben részesült; 2., a gyűjtés az EEC No 2092/21 szerint (kiegészítve 2608/93 Council Regulation, 23 szeptember 1993) fenntarthatónak minősül.

Az ágazat hazai működtetéséhez szükséges szabályozók hiánya
A hazai természetes flóra okszerű hasznosítása érdekében módosítani, illetve kiegészíteni szükséges a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. Törvény 38. § (1) bek. a., pontját. Biztosítani kell, hogy a megfelelő szakismerettel rendelkező gyűjtök valamilyen jogosítvány birtokában (ami vissza is vonható) tervszerűen, kiszámítható feltételek között működhessenek.

A jelenleg érvényben lévő gyógynövények regisztrálására, forgalmazására és minősítésére vonatkozó jogi szabályozás teljes egészében elavult. E tekintetben tárcaközi egyeztetésre (FVM, EüM, GM, PM, KVM) és jogszabályban rendezett, áttekinthető környezet kialakítására van szükség.

A hazai és az európai tendenciák elemzése alapján – főként környezet - és természetvédelmi okokból, de a gabonanövények vetésterületének szükségszerű szabályozásából adódóan is – a termesztés preferálása látszik szükségszerűnek. Ugyanakkor a termesztést, illetőleg termesztésbe vonást több oldalról is alaposan elő kell készíteni és a termesztés feltételeit meg kell teremteni (K+F). Ehhez többek között biztosítani kell: a megfelelő földalapot, a biológiailag értékes szaporító anyag bázist, a szükséges technológiát és technikát, különös tekintettel a gépekre. Ez utóbbi egy olyan feltétel, amely különösen a (saját) tőkehiány és a kimunkálatlan hitelkonstrukciók miatt, jelenleg nagy mértékben korlátozza a termelést.

A minőségi termékek előállítását, a fentebb jelzett technikai-műszai hiányosságokon túl, további szabályozási hiányosságok gátolják. A „gyógytermék kategória” az emberi felhasználásra kerülő, gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. Törvény értelmében gyakorlatilag megszűnt. Az így kialakult új helyzet rendezése az egészségügyi miniszter hatásköre. Döntés hiányában számos – egyébként hasznos és korszerű, a piac által kedvelt – gyógynövény alapú termék tűnik el a fogyasztói kosárból, ami egyben a mezőgazdaságban előállított árualap redukcióját is eredményezi.

A gyógy-, és aromanövények esetében is érvényesíteni szükséges az egyéb mezőgazdasági ágazatokban (pl. a kertészet többi ágában) működtetett, úgynevezett általános agrártámogatási formák teljes körét, valamint az úgynevezett piacrajutást elősegítő támogatásokat. E nélkül az EU országok termelőivel szemben a hazai gazdák behozhatatlan hátrányba kerülnek.
(f:agraragazat.hu, Dr. Bernáth Jenő)