PTI tájékoztató '10.06.08

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-06-08

Tartalom
Milyen bizonylatot kell kiállítani az előlegről?
Tájékoztató az szja-részletfizetés teljesítéséről
Pótbefizetés Kft-ben
Diákok nyári munkavállalásának szabályai
Védőszemüveg juttatása

Milyen bizonylatot kell kiállítani az előlegről?
Az előlegről alapesetben mindig számlát kell kiállítani. Ha az előleget olyan ügyletből kifolyólag vesszük át, amely adómentes, akkor a kiállított számlán meg kell jelölni, hogy miért adómentes az előleg, célszerűen az alapügylet adómentességének törvényi hivatkozásával. Adómentes ügyletek előlegének átvételekor nem szükséges számlát kiállítani, egyéb számviteli bizonylat is megfelelő a dokumentálásra.

A fordított adózású ügyletek előlegének átvételekor számlát kell kiállítani, és ezen meg kell jegyezni, hogy fordított adózású ügylet előlegéről van szó (így nyilvánvalóvá válik a könyvelő és az adóellenőr számára is, hogy az adott pénzösszeg átvétele nem generál adókötelezettséget).

Az adóköteles előleg átvételekor, nem szükséges számlát kiállítani, ha az előleget átadó (vevő) nem adóalany, és az előleget készpénzben, vagy készpénz-helyettesítő eszközben adják át, valamint ha nem kéri a számla kiállítását, ekkor nyugta kibocsátása a kötelező. Ezen álláspontot az adóhatóság hirdette meg az új Áfa tv. hatálybalépésekor, azonban a jogszabály szigorú nyelvi értelmezése alapján csak akkor nem kell, számlát kiállítani, ha a nem adóalany vevő a teljes ellenértéket kifizeti készpénzben a teljesítés időpontjáig. Vagyis ha az előleg készpénzben kerül kifizetésre, értelemszerűen a teljesítés időpontjáig, de a maradék összeg a teljesítést követően kerül kifizetésre, akkor nyelvtanilag nem lehetséges az előlegről nyugtát kiállítani.

Ha adóalany az előleget átadó, akkor minden esetben ki kell állítani a számlát, továbbá számlát kötelező kiállítani akkor is, ha az átvett összeg (bruttó) meghaladja a 900.000 Ft-ot, függetlenül attól, hogy ki adja át az előleget és milyen formában.

Gyakran fordul elő, hogy a teljes vételárat kifizetik előlegként még a tényleges teljesítés időpontjáig (például az előre befizetett tanfolyami díjak). Ha adóalany a vevő, akkor számára az előlegről számlát kell kiállítani, majd a teljesítés időpontjában egy másik elszámoló számla kiállítása is szükségessé válik, bár belátható, hogy a teljesítés időpontjában már nem keletkezik újabb adókötelezettség. Talán a jelenleg meghirdetett adóadminisztráció egyszerűsítés jegyében el lehetne tekinteni a második számla kiállításától (sok adóalany törvényi felhatalmazás nélkül is elvégzi az egyszerűsítést és nem ad „végszámlát”, pontosabban az előlegszámlát állítja ki végszámlaként).

Ha nem adóalany a vevő és készpénzben előre fizeti a teljes ellenértéket, akkor elegendő a vételár átvételekor nyugtát kiállítani, és ilyen esetben végszámla kiállításra nincs szükség (pl. a nyári táborokra szülőktől előre beszedett díjak). Ha a magánszemély kéri a számlát, akkor viszont a korábbi bekezdés szerint kell eljárni.

A határozott időszaki elszámolású ügyletek esetén nem értelmezendő az előleg fogalom, vagyis ha a fizetési esedékesség a tényleges teljesítést megelőzően keletkezi (pl. bérleti díjak), akkor végszámlát kell kiállítani, a fizetési határidő, mint teljesítési időpont figyelembe vételével.

Iskolai gyermekétkeztetés során gyakran merül fel kérdésként, hogy kell-e számlát kiállítani. Ha a szülő a fizetési határidő előtt készpénzben teljes összeget fizet, és nem kéri a számla kiállítását, ez esetben nem szükséges a számla kiállítása elegendő a nyugtával történő bizonylatolás. Egyéb esetben a számla kiállítása kötelező.

Tájékoztató az szja-részletfizetés teljesítéséről
A személyi jövedelemadó fizetési kötelezettséggel kapcsolatos, bevallásban tett nyilatkozattal összefüggő részletfizetés teljesítésének technikai kérdései

Az adózás rendjéről szóló törvény biztosítja, hogy a 100 000 forintnál nem több személyi jövedelemadó fizetési kötelezettség esetén a magánszemély, az első részlet esedékességétől, azaz 2010. június 20-tól számított legfeljebb négy hónapon belül, pótlékmentesen, egyenlő részletekben is megfizethesse. Ez a lehetőség nem vonatkozik a vállalkozási tevékenységet folytató és általános forgalmi adó fizetésére kötelezett magánszemélyekre. A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéhez a benyújtott bevallásában nyilatkoznia kellett arról, hogy részletekben kívánja teljesíteni a fizetési kötelezettségét.

Jogszerű nyilatkozat esetén, az adóhatóság külön határozatot nem hoz, viszont a kötelezettségük teljesítéséhez levélben, a befizetéshez szükséges készpénz-átutalási megbízást biztosít.

Abban az esetben, ha a részletfizetéshez a készpénz-átutalási megbízást az első részlet időpontjáig nem kapják kézhez, a bevallási kötelezettség teljesítéséhez korábban kiküldött egységcsomagjukban található személyi jövedelemadó befizetésére szolgáló bizonylat felhasználásával teljesíthetik az első részlet megfizetését.

Attól függően, hogy 2, 3 vagy 4 hónapot választott a magánszemély, az egyes részletek befizetésének határideje:

I. részlet: 2010. június 21.
II. részlet 2010. július 20.
III. részlet: 2010. augusztus 23.
IV. részlet: 2010. szeptember 20.

A befizetés az alábbi módon teljesíthető:

1. bankszámláról a 10032000-06056353 APEH Személyi jövedelemadó beszedési számlára történő utalással (közleményként az Ön neve mellett, az adóazonosító jelet kell megadni),
2. központi ügyfélszolgálatainkon bankkártyával (díjmentes),
3. postai úton kiküldött készpénz-átutalási megbízás felhasználásával, a fizetendő összeg feltüntetésével,
4. ügyfélszolgálatainkon korábban igényelt személyi jövedelemadó befizetésére szolgáló készpénz-átutalási megbízáson.

Az Adóhatóság a bevallások feldolgozásához igazodva folyamatosan készpénz-átutalási megbízást biztosít, postai úton történő megküldéssel.

Az egyes részletek összege a bevallásban jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő személyi jövedelemadó 1/2, 1/3 vagy 1/4 része. Abban az esetben, ha bevallást az adóhatóság javította, vagy a magánszemély önellenőrzéssel helyesbítette, úgy a fizetendő összeget ennek figyelembe vételével kell kiszámítani.

Felhívjuk a figyelmet arra, ha a magánszemély nem teljesíti az esedékes részlet megfizetését, a kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben esedékessé válik. Ekkor az adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2010. május 20-tól) késedelmi pótlékot számít fel.
Forrás: www.apeh.hu

Pótbefizetés Kft-ben
Kérdezni szeretném, hogy a pótbefizetésről szóló rendelkezés veszteség esetén a cégtörvény hányadik paragrafusában található meg? A saját tőke veszteség miatt a jegyzett tőke összege alá csökkent.

Válasz:
A kérdést a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 120.§-a és 143.§/3/ bekezdése szabályozza, a következők szerint:

120. § (1) A társasági szerződés feljogosíthatja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A szerződésben meg kell határozni azt a legmagasabb összeget, amelynek befizetésére a tag kötelezhető, továbbá a pótbefizetés teljesítésének módját, gyakoriságát, ütemezését, valamint a visszafizetés rendjét. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli.
(2) A pótbefizetési kötelezettséget - ha a társasági szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a törzsbetétek arányában kell meghatározni és teljesíteni. A pótbefizetés a törzsbetétek teljes befizetése előtt is előírható.
(3) A pótbefizetés késedelmes teljesítése vagy teljesítésének elmulasztása esetén a 14. § és a 138. § rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az üzletrész vételárából le kell vonni a nem teljesített pótbefizetés összegét, amely a társaságot illeti meg.
(4) A veszteség pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a - visszafizetés időpontjában a tagjegyzékben (150. §) szereplő - tagok részére vissza kell fizetni, a visszafizetésre csak a törzsbetétek teljes befizetése után kerülhet sor. Nem kell visszafizetni a saját üzletrészre jutó pótbefizetést.
143. § (1) A taggyűlést - ha törvény vagy a társasági szerződés másként nem rendelkezik - az ügyvezető hívja össze.
(2) E törvényben vagy a társasági szerződésben meghatározott eseteken kívül a taggyűlést akkor is össze kell hívni, ha az a társaság érdekében egyébként szükséges. Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy
a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy
b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt esetekben a tagoknak határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról vagy - ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani.

Diákok nyári munkavállalásának szabályai
A diákok nyári munkavállalásának többféle foglalkoztatási formája létezik. Jelen cikkben a tanulószerződés, illetve az együttműködési megállapodás (tanulószerződés nélkül) keretén kívüli munkavégzésre térünk ki.

Előljáróban ki kell emelni, hogy az adó-, és járuléktörvények nem tartalmaznak különleges rendelkezéseket a diákok munkavállalására vonatkozóan, így a diákokra is a többi munkavállalóra vonatkozó közteherviselési szabályokat kell alkalmazni.

Munkaviszony
A diákok nyári munkavállalásának egyik legelterjedtebb formája a munkaviszonyban történő foglalkoztatás. Fontos kiemelni, hogy munkaviszonyt az iskolai szünet alatt a 15. életévét betöltött tanuló is létesíthet, azonban ehhez a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges mindaddig, amíg a diák a 16. életévét nem tölti be.

A munkaviszonyból származó jövedelem bérjövedelemnek minősül, ezért a személyi jövedelemadó és a járulékfizetési kötelezettség az általános szabályok szerint áll fenn.

A társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok nem tesznek különbséget a felnőttként, illetve hallgatóként, tanulóként végzett munka között. A munkaviszonyban foglalkoztatott tanuló biztosítottá válik, a jövedelme után mind a munkáltató, mind a tanuló az általános szabályok szerint fizeti a járulékokat.

Megbízási jogviszony
A másik elterjedt jövedelemszerzési forma a megbízási jogviszony alapján végzett munka. E szerződés típus a személyi jövedelemadó szabályai szerint az önálló tevékenység kategóriába tartozik, amellyel szemben költségelszámolásra van lehetőség. Ennek két módja a tételes költségelszámolás, illetve a 10% költséghányad elszámolása. A jövedelem az adótábla szerint adózik.

A megbízási jogviszony társadalombiztosítási szempontból a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony kategóriába tartozik. A tanuló biztosítása abban az esetben jön létre, ha a megbízási jogviszonyból származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelem eléri, vagy meghaladja a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének 30%-át (2010-ben 22050 Ft), vagy naptári napokra számítva annak harmincad részét (2010-ben 735 Ft). Amennyiben a biztosítási jogviszony létrejön, úgy a járulékfizetési kötelezettség az általános szabályok szerint áll fenn, ellenkező esetben a foglalkoztatót 27 %-os mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

A fentieken túlmenően az egyszerűsített foglalkoztatásra vonatkozó szabályok alapján is létesíthető foglalkoztatásra irányuló jogviszony diákokkal. Hasonlóan a munkaviszonyban és a megbízási jogviszonyban végzett munkához, ebben az esetben sincsenek különös adózási szabályok a diákok foglalkoztatására, a közterheket az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

A munkát vállaló diáknak abban az esetben, ha munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban foglalkoztatják, a megszerzett jövedelméről 2011. május 20-ig bevallást kell adnia, amelyet a munkáltató, illetve megbízási szerződés esetén a megbízó által kiállított és átadott igazolás alapján kell kitöltenie. Az átadott igazolásokat ezért gondosan meg kell őrizni.

Az egyszerűsített foglalkoztatásból származott jövedelemről nem kell adóbevallást adni, ha az nem érte el a 840.000 Ft-ot, és ezen kívül adóterhet nem viselő járandóságnak minősülő jövedelmén kívül más adóköteles jövedelme nem volt. Azaz, akinek 2010. évben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó jövedelme nem érte el az összeghatárt és emellett csak ösztöndíjat kapott, nem kell adóbevallást benyújtania.
Forrás: APEH Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága
www.apeh.hu

Védőszemüveg juttatása

Kérdés:
Számítógéphez használható szemüveget ügyvezető (személyesen közreműködő tag) részére el lehet-e számolni költségként, vagy csak az alkalmazottaknak jár ez a juttatás.

Válasz:
Az ügyvezető részére történő juttatás is a vállalkozási tevékenység érdekében történik tehát véleményem szerint - igen.

Alább egy APEH állásfoglalás a további kérdésekre:

2003/49. Adózási kérdés
védőszemüveg
(Szja tv. 1. számú melléklet 8.8. pont)
A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 6. §-a kimondja, hogy ha a szemészeti szakvizsgálat eredményeként indokolt, illetve a munkavállaló által használt szemüveg vagy kontaktlencse a képernyő előtti munkavégzéshez nem megfelelő, a munkáltató a munkavállalót ellátja a minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveggel. A juttatás tehát munkavállalónként a minimálisan szükséges szemüveg biztosítására terjedhet ki.
A szemüveg juttatása - akkor is, amennyiben ez olyan módon történik, hogy a szemüveget a munkavállaló veszi meg, de a munkáltató nevére szóló számlában szereplő szemüveg vételárát a munkáltató megtéríti - természetbeni juttatásnak minősül, amelynek adójogi minősítése a következők szerint történhet. Mivel a szemüveg jogszabály által előírt használatra tekintettel juttatott védőeszköznek, egészségvédelmi eszköznek minősül, az Szja. törvény 1. számú mellékletének 8.8. alpontja alapján ezen természetbeni juttatás adómentes. Az előzőektől eltérő jellegű és nagyobb értékű szemüveg adóköteles természetbeni juttatás.
A munkaadó oldalán a szemüveg juttatása a Tao. törvény 3. számú melléklet B) részének 3. pontja alapján - mint a vele munkaviszonyban álló magánszemély részére juttatott természetbeni juttatás - a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségként számolandó el.
(PM Jövedelemadók főosztálya 4694/2003. - APEH Adónemek Főosztálya 1226309210/2003.; AEÉ 2003/4.)

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.