A környezeti szempontból kiegyensúlyozott mezőgazdasági termelőegység (birtok) működését úgy kell kialakítani és irányítani, hogy a mezőgazdasági termelési ciklusok egymásra épüljenek. A mezőgazdasági termelőtevékenység alapja a növénytermesztés, az állattartó tevékenység erre alapulhat. A két fő termelési ágazat jellemzőit (területhasználat, hozamértékek, épület-, és technológiai igények, feldolgozás) azok harmonikus összhangja szerint kell kialakítani.
Mindez a gyakorlati tervezés szempontjából azt jelenti, hogy az előzőekben döntöttünk a területhasználatról (mennyi állatot képes eltartani a területünk, milyen állati nyersanyagok és árunövények iránt mutatkozik piac az adott térségben, stb), majd a növénytermesztés tervezésével párhuzamosan megkezdjük az állattenyésztés tervezését is, hiszen a kettő nagyon szoros kapcsolatban van egymással.
Az állattenyésztés takarmány- és alomanyag igényének ismerete fontos adatokat ad a vetésszerkezet kialakításához (mennyi és milyen növényt termesszünk); a keletkező szervestrágya mennyiség pedig a növényi tápanyagvisszapótlási számítások egyik alapanyaga.
A növénytermesztés jövedelmezőségi számítása során ugyanakkor nyilvánvalóvá válik, hogy pontosan mennyibe is kerül előállítani adott takarmányt (önköltség), vagyis mennyi a takarmány bekerülési költsége az állattenyésztésbe. Könnyen belátható, hogy az általunk előállított takarmányt nem a piaci áron fogjuk "megvásárolni" magunktól, hiszen a piaci ár kereskedői hasznot is tartalmaz. A gazdálkodában az a cél, hogy a takarmányt feletetve az állati termék értékesítési árában egy nagyobb hozzáadott értéket állítsunk elő, realizáljunk.
Az állattenyésztés takarmány- és alomanyag igényének ismerete fontos adatokat ad a vetésszerkezet kialakításához (mennyi és milyen növényt termesszünk); a keletkező szervestrágya mennyiség pedig a növényi tápanyagvisszapótlási számítások egyik alapanyaga.
A növénytermesztés jövedelmezőségi számítása során ugyanakkor nyilvánvalóvá válik, hogy pontosan mennyibe is kerül előállítani adott takarmányt (önköltség), vagyis mennyi a takarmány bekerülési költsége az állattenyésztésbe. Könnyen belátható, hogy az általunk előállított takarmányt nem a piaci áron fogjuk "megvásárolni" magunktól, hiszen a piaci ár kereskedői hasznot is tartalmaz. A gazdálkodában az a cél, hogy a takarmányt feletetve az állati termék értékesítési árában egy nagyobb hozzáadott értéket állítsunk elő, realizáljunk.
A kokrét tervezés során tehát külön munkafüzetbe szedjük össze a növénytermesztés kalkulációs táblázatait, és nyissunk külön munkafüzetet az állattenyésztés dolgainak számításához.
Az állattenyésztési tervező munkafüzetben a következő táblázatok szerepelnek:
- A sertésállomány összetétele
- Állatcsoportok technológiai alapinformációi:
* Malac | * Kocasüldő | * Tenyészkoca
* Hízósertés | * Tenyészkan |
Állatcsoportok | Induló létszám % | Elhullás % | Kényszervágás % |
| Koca | 8,0 - 8,5 | 0 - 1 | 1 - 2 |
| Kan | 0,3 - 0,4 | 0 - 1 | 0 - 1 |
| Malac | 26 - 29 | 5 - 15 | 0 |
| Kocasüldő | 3,0 - 3,4 | 2 - 3 | 3 - 4 |
| Hízósertés | 58 - 62 | 2 - 3 | 3 - 5 |
 |
| Malac: | |
| Születési tömeg: | 1,2 - 1,5 kg/db |
| Szoptatás: | (4) 28 - 30 (70) napig |
| Malac utónevelés: | 30 - 60 napig |
| Választás: | 60 - 90 nap |
| Napi tömeggyarapodás: | 0,3 - 0,35 kg/db |
| Választási tömeg: | 20 - 30 kg/db |
|
| Kocasüldő: | |
| Beállítási kor: | 60 - 90 nap |
| Beállítási tömeg: | 20 - 30 kg/db |
| Napi tömeggyarapodás: | 0,3 - 0,4 kg/db |
| Tenyészérettség: | 7 - 12 hónap |
| Vemhesítéskori tömeg: | 80 - 100 kg |
| Vemhességi idő: | 114 - 116 nap |
|
| Tenyészkoca: | |
| Beállítási kor (fialáskor): | 11 - 16 hónap |
| Anyakoca tömege: | 150 - 250 kg/db |
| Tenyésztésben tartás: | 2 - 3 év (4 - 5 fialás) |
| Selejtezési százalék: | 30 - 40 % |
| kocaforgó: | 2 - 2,2 |
| Fialási átlag: | 9 - 10 malac/fialás (20 - 24 malac/év/db) |
|
| Hízósertés: | |
| Beállítási kor: | 60 - 90 nap |
| Beállítási tömeg: | 20 - 30 kg/db |
| Napi tömeggyarapodás: | 0,5 - 0,55 kg/db |
| Értékesítési tömeg: | 90 - 115 kg/db |
| Értékesítési kor: | 200 - 210 nap |
|
| Tenyészkan: | |
| Beállítási (vásárlási) kor: | 10 - 12 hónap |
| Tenyészkan tömege: | 220 - 300 kg/db |
| Tenyésztésben tartás: | 3 - 4 év |
| Selejtezési százalék: | 25 - 30 % |
|
 | |
Takarmányozási korcsoportok
A következő táblázatban a takarmányozási korcsoportok, valamint az egyes korcsoportok takarmányozási napjainak száma kerül bevezetésre.
| | |
Takarmányszükségletek 1 napra
A takarmányadagok összeállítását követően egy áttekintő táblázatban foglaljuk össze a gazdaságban felmerülő napi takarmányigényt. Az első oszlop soraiban a takarmányféleségeket, az első sor oszlopaiban pedig a korcsoportokat szerepeltetljük.
Az 'Egységár' oszlopban feltüntetve a takarmányok fajlagos bekerülési költségét számítható a korcsoportonkénti napi takarmányköltség.
Az 'Egységár' oszlopban feltüntetve a takarmányok fajlagos bekerülési költségét számítható a korcsoportonkénti napi takarmányköltség.
 | Figyelem!!! Az egyes takarmányféleségek fajlagos egységárának megadásánál a megtermelt takarmányok esetében a Növénytermesztés jövedelmezősége c. táblázatból vett fajlagos (Ft/t) önköltséggel számoljuk (természetesen a kg-ra átváltott megfelelő értékkel)!! |
| | |
Takarmányszükségletek összesen
E táblázat szerkezete tulajdonképpen megegyezik az előzővel. Az előző táblázat adatait megszorozva az egyes korcsoportok takarmányozási időszakával állítjuk elő ezt az éves takarmányszükségletet bemutató táblázatot.
| | |
Az állattenyésztés takarmányköltsége
Ide kerül az éves takarmányköltség korcsoportonkénti bontásban.
| | |
Az állattenyésztés egyéb változó költségei
Itt szerepeltetjük az egyéb költségeket, így pl. állatorvosi költséget.
| | |
Az állattenyésztés hozamai és bevételei
Itt szerepeltetjük az egy évben megtermelt összes hozamot, az értékesített mennyiségeket, értékesítési árakat és a bevételeket.
| | |
Az állattenyésztés jövedelme
Ebben a táblázatban a költségek összefoglalása és a termelési érték feltüntetése alapján az ágazat fedezeti hozzájárulását számítjuk ki. Itt érdemes kiszámítani fajlagos értékeket is: pl. azt, hogy 1 kg hús előállítása hány forintba kerül (jó alapot nyújtva a más gazdaságokkal való összehasonlításhoz).
| | |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése