Agrárpénzek újraelosztása

Az agrárpénzek újraelosztását javasolja a Bizottság

Az agrártámogatásoknak a termelők és a tagállamok közötti igazságosabb elosztását javasolja az Európai Bizottság abban a csütörtökön nyilvánosságra hozandó közleményben, amely a közös agrárpolitika jövőjével foglalkozik.
Az agrártámogatások uniós tagállamok közötti újraelosztását eredményezheti az az elképzelés, amelyet csütörtökön a közös agrárpolitika jövőjéről szóló közleményében ismertet az Európai Bizottság. Brüsszel a konzultációra bocsátandó állásfoglalásban ugyan elveti az egész EU-ban egységes hektáralapú direkt támogatás bevezetését, de nem hagy kétséget afelől, hogy a jelenlegi, az új tagállamok gazdálkodói számára hátrányos támogatási rendszernek egyszer és mindenkorra befellegzett.
A múltbéli (történelmi) támogatási mértékeken nyugvó kifizetések megszűnése és egy igazságosabb rendszerrel való felváltása akár számottevően is átrendezheti a közös mezőgazdasági büdzsé egyes országok közötti elosztását. Az átrendezés fő vesztese a jelenlegi rendszer legnagyobb haszonélvezője, Franciaország lehet, míg a mostani szisztémában mostohán kezelt lengyel és balti agrártermelők jövedelmei emelkedhetnek. A Bizottság ugyanakkor a közlemény BruxInfo birtokába került szövegtervezetében azt is világossá teszi, hogy az új támogatási rendszer korlátozni igyekszik majd a tagállamok nyereségeit és veszteségeit.
Brüsszel tervei szerint 2013 után egy tagállam valamennyi agrártermelője termeléstől elválasztott átalány közvetlen kifizetés formájában alapjövedelem-támogatást kapna (az alaptámogatás nem lenne minden tagállam minden egyes gazdálkodója számára szükségszerűen azonos összegű). A kifizetések arányosabb elosztása végett a nagybirtokok számára kifizethető direkt támogatásokat maximálnák, noha nem vennének egy kalap alá minden nagyüzemet.
Az agrártermelők az alapjövedelmen kívül a környezetbarát gazdálkodás előmozdítására külön „zöld” közvetlen kifizetéseket is kapnának, míg a mostoha körülmények között termelő gazdák további kiegészítő támogatáshoz juthatnának, területalapú kifizetés formájában vagy önkéntes alapon nemzeti kiegészítéssel (top up). Az új szabályok arról is gondoskodnának, hogy a kistermelők minimális szintű közvetlen jövedelemtámogatásban részesüljenek. A jövőben kizárólag az aktív mezőgazdasági tevékenységet űzők juthatnának támogatáshoz, golfpályákhoz és egyéb, nem közvetlenül agráriumhoz kapcsolódó tevékenységekhez nem lehetne többé közösségi pénzekhez jutni.
És bár Marek Sawicki lengyel mezőgazdasági miniszter a napokban Varsóban azt nyilatkozta brüsszeli újságíróknak, köztük a BruxInfo tudósítójának, hogy a jövőben 50-50 százalékban kellene megoszlaniuk a támogatásoknak a közös agrárpolitika első és második (vidékfejlesztési) pillére között, ez az arány bizottsági források szerint valószínűleg az újabb reform után sem jön majd létre uniós szinten. Ismeretes, hogy miközben például Lengyelországban már jelenleg is ez az arány, addig a francia gazdák például jövedelmük 92 százalékát, a németek pedig körülbelül 80 százalékát a direkt támogatásokból szerzik. Sawecki szerint ez olyan túlzóan magas arány, ami egyáltalán nem ösztönzi a termelőket a mezőgazdasági termelés modernizálására. A lengyel agrárminiszter azt is közölte, hogy az agrártámogatások igazságosabb elosztásáig a közös agrárpolitika csak a nevében lesz közös, és fennmarad a kétsebességes modell. Sawecki azt is felhánytorgatta Párizsnak és Berlinnek, hogy szerinte mélyreható reform helyett csak kozmetikázni akarják a jelenlegi rendszert.
A Bizottság csütörtöki közleménye egyébként a jövőben is erős közös agrárpolitika mellett száll síkra, amely fokozottabb mértékben hozzájárul az EU 2020-as gazdasági stratégia céljainak eléréséhez. Brüsszel szerint a KAP elé három fő célt kell kitűzni a jövőben. Ezek: a fenntartható élelmiszertermelés, a természeti források fenntartható kezelése és a kiegyensúlyozott területfejlesztés.
A dokumentum három különböző opciót vázol fel a közös agrárpolitika számára 2013 után. Az első a jelenlegi status quo némileg feljavított verzióban. A másik véglet a jövedelemtámogatás és a piaci intézkedések (vagyis az első pillér) fokozatos és teljes felszámolása lenne. A harmadik opció, amely a Bizottság támogatását élvezi, folytatná a KAP mélyreható átalakítását, fenntarthatóbb alapokra helyezve azt és nagyobb egyensúlyt biztosítva a politikai célok, az agrártermelők és a tagállamok között. (f: bruxinfo.hu