A munkáltató megtéríti a munkavállaló munkába járását szolgáló teljes árú, valamint a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló kormányrendelet szerinti utazási kedvezménnyel megváltott, illetve az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árának 86 százalékát, amennyiben a munkavállaló
a) belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút 2. kocsiosztályán,
b) helyközi (távolsági) autóbuszjáraton,
c) elővárosi buszon, HÉV-en,
d) menetrend szerint közlekedő hajón, kompon, vagy réven
utazik a munkavégzés helyére.
Amint az látható, az eddigi tapasztalat azt indokolta, hogy az igénybe vehető közlekedési eszközök közé a belföldi vagy határon átmenő országos közforgalmú vasút, a helyközi (távolsági) autóbuszjárat, az elővárosi busz mellett, bekerüljön a HÉV, a menetrend szerint közlekedő hajó, komp, valamint a rév is.
Az új kormányrendelet alapján tehát nem csak a teljes árú menetjegyet köteles megtéríteni a munkáltató, hanem például egy köztisztviselő által utazási kedvezményre jogosító utalvány alapján megváltott 50 százalékos mértékű menetjegyet is, valamint az üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett árú bérlet vagy menetjegy árát is.
A közforgalmú személyszállítási és utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet az alábbi utazási kedvezményeket szabályozza:
• életkor alapján járó utazási kedvezmények
• tanulói és hallgatói, doktorjelölti jogviszony alapján igénybe vehető utazási kedvezmények
• nyugdíjasok utazási utalványával igénybe vehető utazási kedvezmények
• állást kereső személyek utazási kedvezménye
• menekültkénti vagy oltalmazottkénti elismerését kérő, a menedékeskénti elismerését kérő személyek, valamint a menekültek és menedékesek utazási kedvezményei
• alkalmazásban állók utazási kedvezményei
• fogyatékos személyek utazási kedvezménye
• csoportos utazási kedvezmények.
Alkalmazásban állók utazási kedvezményei alatt kell érteni egyrészt a költségvetési szerv foglalkoztatottját, másrészt az egyházi intézmények, a társadalmi szervezetek, továbbá az alapítványok dolgozóját évi 12 alkalommal megillető 50 százalékos mértékű menettérti utazást.
Nem minősül azonban üzletpolitikai kedvezménnyel csökkentett bérletnek, illetve menetjegynek például a MÁV által forgalomba hozott Start Klub kártyacsalád, mivel az nem tekinthető bérletnek (amely két helység közötti utazásra jogosít) és különösen menetjegynek sem. Ez az utazási kártya ugyanis bármely belföldi viszonylatban lehetővé tesz kedvezményes utazást, s emellett bizonyos napokon még további személy számára is biztosít utazási kedvezményt.
Az új kormányrendelet már nem tesz különbséget vasúton, vagy buszon történő munkába járás költségtérítése között azon szempontból, hogy a bérlet, jegy árát milyen százalékban rendeli megtéríteni. A munkáltató által fizetett napi munkába járással kapcsolatos költségtérítés ugyanis a bérlettel vagy menetjeggyel való elszámolás ellenében egyaránt azok árának legalább 86%-a.
A kormányrendelet szerint a munkáltató a bérlettel, vagy jeggyel történő elszámolás esetében ezek 86 százalékát köteles megtéríteni, azonban lehetősége van ettől magasabb mértékben is megtéríteni a jegy, bérlet ellenértékét. Amennyiben a munkáltató nem csak a kormányrendelet szerinti kötelező mértékű összeget juttatja a munkavállalónak, hanem a bérlet vagy jegy árának teljes összegét téríti meg neki, akkor ez a juttatás sem számít bele az adóalapba, még akkor sem, ha a magánszemély nem II., hanem I. osztályon, vagy akár Inter Cityvel utazik. A munkáltató nem vonhatja le a térítés összegéből a szabadság és/vagy keresőképtelenség miatt munkából kieső napokra jutó arányos összeget.
A bérlet, jegy leadása ellenében fizetett költségtérítés számla nélkül sem bevétel a magánszemélynél, mindemellett a munkáltató kérheti a nevére szóló számlát is. A törvényi rendelkezésnek az is megfelel, ha a munkáltató maga vásárolja meg a jegyet, bérletet, és azt adja át a munkavállaló részére.
Abban az esetben, ha a munkába járást biztosító hagyományos papír alapú bérletet, jegyet a közlekedési szolgáltató egy chip-kártyás rendszerrel váltja fel, akkor azzal a feltétellel lehet az Szja-törvény ide vonatkozó szabályait alkalmazni, ha a közlekedési szolgáltató az adott munkavállalóval szerződést köt. A szerződésben rögzíteni kell az összes olyan adatot (a munkavállaló neve, az útvonal, ahol a kártya használható), amely a költségtérítéshez szükséges. Amennyiben a munkavállaló jogosult a munkába járással kapcsolatos költségeinek a megtérítésére, akkor a szerződés megőrzése mellett a chip-kártya feltöltésekor a munkáltató nevére kiállított számlák alapján a magánszemély részére a „bérlet” árának (a feltöltési értéknek) a megtérítése címén kifizetett összeget a jövedelemszámítás során nem kell figyelembe venni.
Az új szabályozás során részben megoldottá vált az a probléma, melyet az jelentett, hogy a közigazgatási határon kívülről történő munkába járás esetén a munkavégzés helye szintén egy közigazgatási határon kívül eső másik település volt, de a munkavállalónak az átutazás során helyi közlekedési eszközt is igénybe kellett vennie. A helyi bérlet ingyenes, vagy kedvezményes juttatása 2009. december 31-éig adómentes természetbeni juttatásnak minősült, ez az adómentes jogcím azonban 2010. január 1-jétől megszűnt.
A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy Gödön élő munkavállaló, aki egy érdi bevásárlóközpontban dolgozik, kénytelen igénybe venni a budapesti tömegközlekedést is ahhoz, hogy a Nyugati pályaudvarról eljusson a Déli pályaudvarra, ahonnan újra vonattal utazik tovább. A rendelet új szabályozása, valamint a Szja-törvény 25.§-a alapján, ha a munkáltató megtéríti az átutazáshoz szükséges helyi bérletet, menetjegyet, úgy ennek összegét sem kell a munkavállaló jövedelmének kiszámításánál figyelembe venni. (f: Adónet.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése