Zöld potenciál...

Nagy a "zöld potenciál" Magyarországon

Nagy átalakulások előtt áll a nemzeti energiagazdálkodás, hogy a következő tíz évben az Unió zöld irányvonalai által megszabott szintre és állapotba kerüljön. Az ágazatban gyors az innováció, sok a kérdőjel, és sok a teendő is. A kormány stratégiája már merőben új irányokba mutat.

Ésszerűtlen helyzet, hogy alacsony, 16 százalékos hatásfokkal nagy erdőket égetett el országunk a biomassza-erőművekben, csak azért, mert KÁT-támogatást tudnak a piaci szereplők kapni arra, ha villamos energiát állítanak elő belőle. "A cél az, hogy ami tárolható energia, biomassza vagy biogáz, azt abban a formában is tartsuk meg". Ezért „nem támogatunk nagy erőművet, 20 megawatt a felső határ, de már az is nagynak számít, inkább az egy-két megawattos erőművekben és egy decentralizált rendszerben gondolkodunk" mondta a helyettes államtitkár.

A kormány igyekezett úgy kialakítani a Széchenyi tervet, hogy technológia-semleges legyen, mert a zöld energiák fejlesztése "az elmúlt húsz év számítástechnikájához hasonlítható, nagy sebességgel fejlődik", a bioüzemanyagok terén éppúgy, mint az alternatív energia hasznosításában. Dinya László is "innovációs kérdőjelekről" beszélt, s emellett az üzleti modellek kidolgozását látta szükségesnek, hogy rájöjjünk, hogyan tehető kifizetődővé a zöld biznisz és a kudarc sztorikat is tegyük közzé, hogy abból is tanuljunk. Faragó Tibor a Szent István Egyetem oktatója azt látná jónak, ha a zöld szektor cégei nemcsak a spórolási lehetőségre vonatkozó információkat kínálnák a fogyasztóknak, hanem újfajta szemlélet is nyújtanának, egy teljesebb összképet arról, hová tart és a környezet kímélésében mit ér el a zöld gazdaság.

Az Európai Bizottságnak az az álláspontja, hogy a kohéziós alapot nem rendeltetése szerint használták az EU új tagországai. Az EB szándéka, hogy ezeket a forrásokat a zöld gazdaság beindítására fordítsák a jövőben.

Hazánk számára nagy lehetőségek rejlenek az energia-megosztó CHP-rendszerekben, melyek kísérleti jelleggel a világ egyes pontjain már ezer lakást is egybekapcsolnak, s ily módon "virtuális erőművek" is létrejöhetnek, "intelligens városok" alakulhatnak ki.

"Éveken, évtizedeken át elmulasztottuk megfogalmazni az országstratégiát. Svájcban kitűzték, hogy 2000 megawattos társadalmat akarnak kialakítani, ahol ennyi az egy főre jutó energia. Magyarországon ez ma 3500 megawatt, de ennek 65 százaléka importált energia", magyarázta Dinya László. Az energiastratégiában nem lehet ignorálni a fosszilis energiaforrások kimerülését, valamint a befektetett és kinyert energia arányának értékét (EROEI). Ha ez eléri az 5:1 arányt, a társadalom bomlani kezd, nem működnek az infrastruktúrák és a gazdasági folyamatok sem.

Felmerült a környezetterhelési díjak kirovásának és emelésének kérdése is a hallgatóság részéről. A kormány egyelőre az adórendszer 2012 után életbe lépő változtatásain keresztül tudna tenni annak érdekében, hogy az erőforrásokat nagyban kinyerő vállalatok ezzel arányosan busásan fizessenek, a környezetbarát cégek pedig enyhítésekhez, kedvezményekhez jussanak. (f: KlímaBlog)