Arany
Kristályszerkezet: szabályos, lapközepes
Ásvány csoport: fém
Szín: sárga (aranyszín)
Transzparencia: nincs
Keménység: 2,5
Fajlagos tömeg: 19,32 kg/dm3
Olvadáspontja: 1063 C
Az arany a legrégebben ismert nemes fém, lantin neve aurum.
Az előnyös kémiai tulajdonságainak, szép kinézetének, könnyű megmunkálhatóságának és nehéz kitermelésének következményeként kapta az általános értékmérő szerepét a történelem folyamán.
Alkalmazási területei:
Az arany igen elterjedt ásvány, de csak kis mennyiségben.
Tömör állapotban pompás, csillogó sárga színe a levegőn és savakban nem változik.
Könnyen munkálható, lágy, csaknem végtelen vékonyságú lemezekre nyújtható, ami által áttetsző lesz.
Ezek a kitűnő sajátságok: ragyogó szépsége, változatlan, ellenálló volta miatt ékszerek, drágaságok készítésére, kisebb értékű fémek bevonására, díszítésére és a gazdasági élet csereforgalmának értékmérője gyanánt használják.
A legfontosabb valutafém.Ezen kívül azonban az aranyat sok más területen alkalmazzák: gyógyászat, egészségügy, pl. gyógyszerek készítésére, fogpótlásra, elektromos ipar pl. villamos érintkezők, híradástechnikai gyártmányok készítésére.
Tömör állapotban pompás, csillogó sárga színe a levegőn és savakban nem változik.
Könnyen munkálható, lágy, csaknem végtelen vékonyságú lemezekre nyújtható, ami által áttetsző lesz.
Ezek a kitűnő sajátságok: ragyogó szépsége, változatlan, ellenálló volta miatt ékszerek, drágaságok készítésére, kisebb értékű fémek bevonására, díszítésére és a gazdasági élet csereforgalmának értékmérője gyanánt használják.
A legfontosabb valutafém.Ezen kívül azonban az aranyat sok más területen alkalmazzák: gyógyászat, egészségügy, pl. gyógyszerek készítésére, fogpótlásra, elektromos ipar pl. villamos érintkezők, híradástechnikai gyártmányok készítésére.
Mi is a valódi arany:
A szó szerinti tiszta aranyat nem használjuk ékszerként, hiszen a 100%-os vagy 24 karátos arany túl puha ékszerként történő felhasználásra.
aranyrudak
Az ötvösök rendszerint 14 karátos (585) és 18 karátos (750) arannyal dolgoznak,
ezekben 14/24, illetve 18/24 tömegrész arany van,
ill. szintén használatos mértékegység: 585 és a 750.
ezekben 14/24, illetve 18/24 tömegrész arany van,
ill. szintén használatos mértékegység: 585 és a 750.
| AZ ARANY MÉRTÉKEGYSÉGEI | |||
| Karát | Ezredrész finomság | Arany tömegrész | Arany tömegszázalék |
| 24K | 1000 | 24/24 | 100% |
| 22K | 916 | 22/24 | 91,6% |
| 18K | 750 | 18/24 | 75,0% |
| 14K | 585 | 14/24 | 58,5% |
| 9K | 375 | 10/24 | 37,5% |
(A karátot kb. 1300 óta használják. Az Egyesült Államokban 10 karátos lehet a legkisebb aranytartalmú ékszer, de fél karát hibát is megengednek, ezért előfordulhat, hogy a 10 karátos tárgy csak 9,5 karátos, és 39,6 tömegszázalék aranyat tartalmaz. Angliában legalább 9, Franciaországban legalább 18 karátos arany ékszert szabad csak árulni.)
Az ötvözet összetételét nem jelzi a karát megjelölés.A különböző színű aranytárgyak más-más ötvöző anyagokat tartalmaznak. Rendszerint a következő fémekkel érik el az eltérő színeket (az enyhén zöldes zöldarany ötvözetet ritkán használják):
| AZ ARANY ÖTVÖZETEI | ||||
| Arany típusa | Az ötvözet összetevői | |||
| Sárga arany | Arany (Au) | Réz (Cu) | Ezüst (ag) | Ón (Zn) |
| Fehér arany | Arany (Au) | Réz (Cu) | Nikkel (Ni) | Ón (Zn) |
| Vörös arany | Arany (Au) | Réz (Cu) | -- | -- |
| Zöld arany | Arany (Au) | Ezüst (Ag) | -- | -- |
Az aranyötvözeteket savpróbával tesztelik.A 9 - 10 karátnál kevesebb aranyat tartalmazó fémek a salétromsav hatására gyorsan megzöldülnek.
Királyvízzel (kb. azonos mennyiségű salétromsavat és sósavat tartalmazó keverékkel) vizsgálhatók a 18 karátosnál értéktelenebb ötvözetek: a savcseppel érintkező fém azonnal halvány sárgára változik, mert a színes ötvöző anyagok kioldódnak. A vizsgálatot sokszor próbakővel végzik: a kemény fekete kővel egy kevés fémet dörzsölnek le a kő felületéről és a tesztet itt végzik el, az ékszert pedig ismét hibátlanra csiszolják.
Amikor az arany allergiás reakciót vált ki, mindig valamelyik ötvözőfém a hibás benne, többnyire a nikkel.
Néhányan fokozottan érzékenyek erre a fémre. Az érzékenység rendszerint akkor derül ki, ha aranyozott fülbevalót kezdenek viselni. Mivel az aranyréteg nagyon vékony, és általában nikkelrétegre kerül, nem meglepő, hogy a fülbevaló viselője az arany kopása nyomán hosszú ideig érintkezhet a nikkellel is. A szervezet azonban egy korábbi érintkezés során megtanulhatja miként reagáljon ezekre az ionokra. A 14 karátos vagy az ennél nagyobb aranytartalmú arany nem színezheti el a bőrét. Az ennél kisebb aranytartalmú ékszerek, de főleg az aranyozott ékszerek annál inkább képesek erre.
Királyvízzel (kb. azonos mennyiségű salétromsavat és sósavat tartalmazó keverékkel) vizsgálhatók a 18 karátosnál értéktelenebb ötvözetek: a savcseppel érintkező fém azonnal halvány sárgára változik, mert a színes ötvöző anyagok kioldódnak. A vizsgálatot sokszor próbakővel végzik: a kemény fekete kővel egy kevés fémet dörzsölnek le a kő felületéről és a tesztet itt végzik el, az ékszert pedig ismét hibátlanra csiszolják.
Amikor az arany allergiás reakciót vált ki, mindig valamelyik ötvözőfém a hibás benne, többnyire a nikkel.
Néhányan fokozottan érzékenyek erre a fémre. Az érzékenység rendszerint akkor derül ki, ha aranyozott fülbevalót kezdenek viselni. Mivel az aranyréteg nagyon vékony, és általában nikkelrétegre kerül, nem meglepő, hogy a fülbevaló viselője az arany kopása nyomán hosszú ideig érintkezhet a nikkellel is. A szervezet azonban egy korábbi érintkezés során megtanulhatja miként reagáljon ezekre az ionokra. A 14 karátos vagy az ennél nagyobb aranytartalmú arany nem színezheti el a bőrét. Az ennél kisebb aranytartalmú ékszerek, de főleg az aranyozott ékszerek annál inkább képesek erre.
Mi okozza az arany sárga színét:Az aranyatomok magtöltése szokatlanul nagy, ami az elektronokat nagy sebességre gyorsítja fel. Az elektronok tömege megnő és pályáik összehúzódnak (ez az úgynevezett relativisztikus hatás). Emiatt az atomok a látható tartományban is elnyelnek fényt (az ezüsttől eltérően), és az elem arany színben jelenik meg. Az aranyat részben ezért kedvelik.
Néhány érdekesség:Egy szokatlan baktérium, a Thiobacillus ferrooxidans lebontja a szulfidérceket, és az aranyat kiszabadítja (a baktérium azért furcsa, mert a savas környezetet kedveli). Néhány növény, például a Brassica juncea nevű indiai mustár (a káposzta egyik távoli rokona) magába gyűjti a talajból az aranyat, ha a földet ammónium-tiocianáttal permetezik be. A reagens komplexet képez az arannyal.
Az arany kitermelése, lelőhelyei:
A kőzetek repedéseiben, hasadékok kitöltéseiben, úgynevezett erekben vagy telérekben rejtőzködik,legtöbbször termés-arany formájában vagy más ásványokkal keveredve, ércekben. Ezek az elsődleges előfordulások, melyeknek eredetét a zöld mélyében rejlő, olvadt állapotú, tüzesen izzó anyagok felszálló vulkáni gőzeiből származtatjuk. Legtöbbször vulkáni kőzetekben található, ahol leggyakoribb kísérője a kvarc és a kénkovand.
Hosszú időn át csak termés-arany formájában ismerték s csak a XVIII. sz. végén ismerték fel először hazánkban érceit is,
amelyekben egy addig ismeretlen félfémmel, tellurral vegyülve található. Ma már tudjuk, hogy még termés-arany alakban is mindig tartalmaz több-kevesebb más fémet: ezüstöt, higanyt rezet vagy egyéb ritka fémeket, melyek színét és keménységét lényegesen befolyásolják.
amelyekben egy addig ismeretlen félfémmel, tellurral vegyülve található. Ma már tudjuk, hogy még termés-arany alakban is mindig tartalmaz több-kevesebb más fémet: ezüstöt, higanyt rezet vagy egyéb ritka fémeket, melyek színét és keménységét lényegesen befolyásolják.
A legtöbb arany másodlagos helyen található,azokban a törmelék felhalmozódásokban, melyek arany-tartalmú kőzetekből folyóvizek, tengerek és jégárak útján felhalmozódtak. Ezekben a kavics- és homokrétegekben ugyanis a mállásnak, pusztulásnak ellenálló arany finom por, kisebb-nagyobb szemekben, sőt több kilogrammos darabokban fordul elő. Az ilyen helyek voltak az aranytermelés és kutatás mindenkori Eldorádói, ahonnan mosás útján nyerték az aranyat, míg a kemény kőzetekbe ágyazott telérekből nehéz fáradságos bányászattal törik-zúzzák az arany-érceket. Másodlagos keletkezésűek az ez idő szerint leggazdagabb dél-afrikai witwaters-rand-i aranytelepek is, melyek tengeri rétegek közé települt, összecementezett, durva, koptatott kőzettörmelékben, konglomerátumok-ban fordulnak elő.
Az arany a tengerekben is előfordul,
de a kinyerése annyira gazdaságtalan, hogy onnan nem bányásznak aranyat.
de a kinyerése annyira gazdaságtalan, hogy onnan nem bányásznak aranyat.
Egy kis történelem:
Az aranyra vonatkozó első feljegyzést a bibliában találjuk,
ahol a paradicsom leírásánál, a Pison-folyó mentén levő Khavilla-tartományról van szó, ahol terem arany. Ez a tartomány valószínűleg azonos a görögök későbbi Kolchiszával. További adataink jóval későbbi keletűek. A keleti kultúra ősi országaiban már legalább is Krisztus előtt négyezer évvel ismerték az érceket s ezek között elsősorban az aranyat is. Erre utalnak azok a mesés kincsekről szóló leírások, melyek a föníciaiak, perzsák, Babilon, Karthagó, Salamon király és az egyiptomiak aranygazdagságaira vonatkoznak, Róma világhatalmát is az arany alapozta meg.
Kezdetben nem sok arany birtokában voltak, mert Krisztus előtt 388. mindössze 345 kilogramm arany volt a római államkincstárban. Karthagó meghódításával és Mithridates leigázásával azonban már Plinius szerint évenként 7000 kilogramm arany került Rómába. Karthagó a már történelem előtti spanyolországi arany-bányák kincseiből merítette azt az erőt, melynek alapján másfél századig ellenállhatott Róma hódító törekvéseinek. A spanyol bányák birtokbavétele és Görögország meghódolása után az erdélyi, a dáciai híres arany-bányák kiaknázására került a sor, amelyek a római időktől mindmáig Európa leggazdagabb arany-termő helyei voltak.
ahol a paradicsom leírásánál, a Pison-folyó mentén levő Khavilla-tartományról van szó, ahol terem arany. Ez a tartomány valószínűleg azonos a görögök későbbi Kolchiszával. További adataink jóval későbbi keletűek. A keleti kultúra ősi országaiban már legalább is Krisztus előtt négyezer évvel ismerték az érceket s ezek között elsősorban az aranyat is. Erre utalnak azok a mesés kincsekről szóló leírások, melyek a föníciaiak, perzsák, Babilon, Karthagó, Salamon király és az egyiptomiak aranygazdagságaira vonatkoznak, Róma világhatalmát is az arany alapozta meg.
Kezdetben nem sok arany birtokában voltak, mert Krisztus előtt 388. mindössze 345 kilogramm arany volt a római államkincstárban. Karthagó meghódításával és Mithridates leigázásával azonban már Plinius szerint évenként 7000 kilogramm arany került Rómába. Karthagó a már történelem előtti spanyolországi arany-bányák kincseiből merítette azt az erőt, melynek alapján másfél századig ellenállhatott Róma hódító törekvéseinek. A spanyol bányák birtokbavétele és Görögország meghódolása után az erdélyi, a dáciai híres arany-bányák kiaknázására került a sor, amelyek a római időktől mindmáig Európa leggazdagabb arany-termő helyei voltak.
Az arany történetének újkora Amerika fölfedezésével s az inkák mesés kincseinek csillogásával kezdődik.
Az inkák és indiánok által csak felszínesen kitermelt kincstermő földek azonban új fejezeteket nyitottak az arany történetében. A kaliforniai Americanos folyócska partján 1848. egy kis fűrészmalom bővítése közben gazdag arany-tartalmú hordalékra bukkantak. Ez addig példátlanul álló olyan népmozgalomra vezetett, melyet aranyláz, néven jegyzett fel a történelem. San-Francisco városában megállt minden élet s csaknem minden épkézláb ember tódult az arany-vidékre.
A valósággá vált arany-ország sok nagy vagyon megalapozója volt, de sokkal több szenvedés, nyomor, erőszak erkölcstelenség és tragédia színterévé vált. Majdnem ugyanebben az időben hasonló esztelenséggel és fékevesztett emberi indulatokkal újult meg az arany-láz Ausztráliában is majd megismétlődött 1885. az említett witwateis-randi telepek felfedezésekor. Valamennyit felülmúlták azonban 1896. az alaszkai borzalmak, melyek az ott felfedezett jégbe fagyott arany-mezőkön végbementek.
Az arany-láz tetőfokra hág mikor egyik vagy másik területen egy-egy különösen nagy rögre bukkantak. Ilyen szerencsés lelet volt 1869. az ausztráliai 85 kilogramm és egy másik 62.2 kilogramm súlyú színarany-rög.
Az ezek nyomán haladó lázas kutatás azonban egyszersmind lakatlan, ismeretlen területekből, kopár sivatagokból kultúrterületeket varázsol, tehát, az arany nem utolsósorban járult hozzá az ember elterjedéséhez a földön. Legújabban szintén elég jelentékeny népvándorlás indult a szibériai Amur és Jenissei folyók arany-területeire is.
A kalandos és sokszor fantasztikus méreteket öltött arany-termelés dacára az arany értéke viszonylag meglehetősen állandó. Ez az oka annak, hogy minden országban a gazdasági élet értékmérőjéül szolgál. A termelés, mely az utóbbi években fokozatosan csökken, változó évi mennyisége dacára sohasem befolyásolta az arany piaci árát. Ezzel az értékállósággal szemben azonban annál a nagyobb állhatatlanságot mutat és örökmozgó gyanánt vándorol a legrégibb időktől máig.
A valósággá vált arany-ország sok nagy vagyon megalapozója volt, de sokkal több szenvedés, nyomor, erőszak erkölcstelenség és tragédia színterévé vált. Majdnem ugyanebben az időben hasonló esztelenséggel és fékevesztett emberi indulatokkal újult meg az arany-láz Ausztráliában is majd megismétlődött 1885. az említett witwateis-randi telepek felfedezésekor. Valamennyit felülmúlták azonban 1896. az alaszkai borzalmak, melyek az ott felfedezett jégbe fagyott arany-mezőkön végbementek.
Az arany-láz tetőfokra hág mikor egyik vagy másik területen egy-egy különösen nagy rögre bukkantak. Ilyen szerencsés lelet volt 1869. az ausztráliai 85 kilogramm és egy másik 62.2 kilogramm súlyú színarany-rög.
Az ezek nyomán haladó lázas kutatás azonban egyszersmind lakatlan, ismeretlen területekből, kopár sivatagokból kultúrterületeket varázsol, tehát, az arany nem utolsósorban járult hozzá az ember elterjedéséhez a földön. Legújabban szintén elég jelentékeny népvándorlás indult a szibériai Amur és Jenissei folyók arany-területeire is.
A kalandos és sokszor fantasztikus méreteket öltött arany-termelés dacára az arany értéke viszonylag meglehetősen állandó. Ez az oka annak, hogy minden országban a gazdasági élet értékmérőjéül szolgál. A termelés, mely az utóbbi években fokozatosan csökken, változó évi mennyisége dacára sohasem befolyásolta az arany piaci árát. Ezzel az értékállósággal szemben azonban annál a nagyobb állhatatlanságot mutat és örökmozgó gyanánt vándorol a legrégibb időktől máig.
A legrégibb idők óta művelés alatt álló európai bányák javarészben kimerültek,miután jelentőségükből a dús amerikai, afrikai és ausztráliai arany-mezők felfedezésével már előbb is veszítettek. Európa teljes egészében, mint arany-termőhely, ma alig számít, csupán Svédországban, Boliden környékén fedeztek fel az utóbbi években olyan előfordulást, amely világviszonylatban számításba jön, az érc kitermelése 1932-ben indult meg és évenként mintegy 200. 000 t-t eredményez, 5-6. 000 kg várható aranymennyiséggel, ezzel az értékkel a jelenleg művelés alatt álló 86 jelentékenyebb bánya között az 51. helyen áll.
Magyarország, amely a háború előtt az európai aranytermelésnek mintegy 10%-át szolgáltatta, Erdéllyel a legfontosabb aranybányáit is elveszítette. A békekötés után azonnal megindult azonban a kutatás újabb arany után, némi sikerrel, mióta a Schmidt testvérek Vitális István dr. egyetemi tanár javaslatára újból megnyitották a régebben már művelt recski bányát Parád mellett. A bányát utóbb a kincstár vette át és az első teljes üzemű évben, 1932-ben 82 kg aranyat termelt. A feltárt ércvagyon mintegy 9 millió q, amely mennyiség a bányászást 25-30 évre biztosítja a mai keretek között.
A transvaali aranymezők felfedezése óta az aranytermelés súlypontja Afrikába tolódott el és a mai napig is ott van. A Witwatersrand környékén feltárt arany-érc mennyisége több mint 90 millió t legalább 10 g/t aranytartalommal. Ezek a bányák szolgáltatják már hosszú évek óta a világ egész aranytermelésének majdnem felét 48-49 %-át, mintegy 300-350 ezer kg-ot évenként. Angol kézen van még a kanadai arany-előfordulás, amely 80-90. 000 kg-ot eredményez évenként, továbbá az ausztráliai (20. 000 kg), rhodesiai előfordulás, úgyhogy a termelésnek 70 %-a jut az angol birodalomra. Jelentékeny mennyiséget termel még az Egyesült Államok (70. 000 kg) és Oroszország (30. 000 kg). A termelt arany a világ készletét állandóan növeli, a számba vehető készlet 1913-ban 57, 1927-ben 70, 1930-ban 78. 2 milliárd P volt, ebből 26. 3 milliárd P az Egyesült Államok, 10 milliárd P Franciaország, 6-7 milliárd P Anglia kezében van, 10 milliárd P-t pedig az indiai kincsek érnek.
A transvaali aranymezők felfedezése óta az aranytermelés súlypontja Afrikába tolódott el és a mai napig is ott van. A Witwatersrand környékén feltárt arany-érc mennyisége több mint 90 millió t legalább 10 g/t aranytartalommal. Ezek a bányák szolgáltatják már hosszú évek óta a világ egész aranytermelésének majdnem felét 48-49 %-át, mintegy 300-350 ezer kg-ot évenként. Angol kézen van még a kanadai arany-előfordulás, amely 80-90. 000 kg-ot eredményez évenként, továbbá az ausztráliai (20. 000 kg), rhodesiai előfordulás, úgyhogy a termelésnek 70 %-a jut az angol birodalomra. Jelentékeny mennyiséget termel még az Egyesült Államok (70. 000 kg) és Oroszország (30. 000 kg). A termelt arany a világ készletét állandóan növeli, a számba vehető készlet 1913-ban 57, 1927-ben 70, 1930-ban 78. 2 milliárd P volt, ebből 26. 3 milliárd P az Egyesült Államok, 10 milliárd P Franciaország, 6-7 milliárd P Anglia kezében van, 10 milliárd P-t pedig az indiai kincsek érnek.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése