Gyümölcs betakarítása...

A fajok betakarítási sajátosságai

Az alma szedésideje gyakorlatilag július közepétől október végéig tart. A kísérleteinkben (Sass, 1986) szereplő néhány téli almafajta szüretidejét grafikusan is ábrázoltuk a 8.2. ábrán, annak bizonyítására, hogy milyen jelentős szedésidő-széthúzási lehetőségünk adódhat, ha jól választjuk meg a fajtákat.

Néhány almafajta tárolási szempontból számba jöhető szüret ideje (Sass, 1993)

A szedés idejét végső soron a felhasználás célja határozza meg. A szedési teljesítmény nálunk 600–800 kg/fő/nap, ami nagyban függ az alma ,,darabosságától”. Az almát ún. félcsavar mozdulattal vesszük le a fáról, miközben a kocsányát a fa ízesüléseinél a mutatóujjunkkal kicsit megnyomjuk. Ilyenkor a kocsány vége pattanva válik, s nem szakad ki a gyümölcsből.
Ne várjuk meg, míg a fán a körte fogyasztásra beérik, hanem előbb kell szedni, s erre alkalmas helyeken fogyasztásra megérlelni. Ilyenkor az alapszíne megváltozik, és a kocsány felőli részen puhulni kezd. Túl korán sem szabad leszedni, mert akkor még nem alakulnak ki benne az íz- és zamatanyagok, és hamarosan fonnyadni kezd. A kisebb gyümölcs következtében a termésmennyiség is kevesebb lesz.
A birset későig a fán hagyhatjuk. A szedés idejéig ki kell alakulnia a birs szép sárga színének.
A cseresznye és meggy szedésében nem teszünk nagy különbséget. Nem utóérő gyümölcsfajok, így csak fogyasztásra érett állapotban szedhetők, amikor kialakult a fajtára jellemző szín. Házikertekben rendszerint nem egyszerre szedjük le, hanem kivesszük a ,,gyümölcscsokorból” a legérettebbeket, a többit még hagyjuk érni. Különösen vonatkozik ez a korai fajtákra (mint pl. a május végén érő Márki koraira). A ,,csipegetéssel” egyszerre eltávolíthatjuk a vágott vagy sérült gyümölcsöket is. Csak az esőtől és harmattól felszáradt gyümölcsöket szedjük le, mert a nedvesen szüretelt gyümölcs hamar penészedik. Eső után, ha felszárad, érdemes azonnal leszedni, még mielőtt a gyümölcs a fán felrepedne. Friss fogyasztásra általában csak kocsánnyal szedhetők.
A cseresznye és a meggy kézi szedése nagyon időigényes: ez a munkafolyamat köti le az egész évi munkaráfordítás 80–85%-át. A napi teljesítmény 50–80 kg között változhat.
A kajszibarack fokozatosan érik. Leszedve gyorsan túlérhet. Szedésére legjobb a 80% körüli érettségi fokozat. Ilyenkor a gyümölcs alapszíne világossárga, a termőnyársról könnyen leválik, az ujjak nyomásának még nem nagyon enged, de nem is kőkemény tapintatú. Szedésidejét a felhasználási cél nagyban meghatározza (lekvárnak pl. a legjobbak a teljesen beszínesedett, puha gyümölcsök).
Rendszerint 10 cm-es hollandi rekeszekbe szedjük, s így is szállítjuk. Színelőszedést is alkalmazhatunk, de a különféle molyoktól fertőzötteket feltétlenül külön kell válogatni. A kereskedelemben 5 mm-enként osztályozzák. Az 50 mm-nél kisebbeket ömlesztve rakják a rekeszekbe. a megfelelő időben szüretelt kajszi ,,rétegmagassága” a ládában 50–65 cm is lehet. A szedési teljesítmény 100–250 kg/fő/nap között változhat.
A szilvát kocsánnyal szedjük, s a gyümölcs tetszetős hamvát (viaszbevonatát) lehetőleg kíméljük, ne dörzsöljük le. Nem utóérő: cukrosságát, zamatát csak teljesen érett állapotban kapja meg. Szedési idejének megválasztásához döntő a felhasználási cél (export, azonnali friss fogyasztás, gyorsfagyasztás, szeszgyártás). Az aszalásra vagy lekvárfőzésre szánt szilvát minél tovább hagyjuk a fán. Csak akkor szedjük (rázzuk le ponyvára), amikor kocsánya körül ráncosodni, töppedni kezd. Friss fogyasztásra a szilva akkor a legjobb, ha két végén összenyomva könnyen szétnyílik. Lapos rekeszekbe szedjük. Ügyeljünk arra, hogy 5-6 kg-nál több szilva ömlesztve ne legyen egy-egy göngyölegben. Osztályozásakor különleges, II. osztályú konzervipari és szeszipari minőséget különböztetünk meg.
Az őszibarack aránylag gyorsan érik, de ez az érési folyamat nagymértékű tömeggyarapodással jár. A nagyobb (darabosabb) őszibarack színesebb és ízesebb. Akkor járunk el a leghelyesebben, ha folyamatosan szedjük, mert így a kisebb gyümölcsöknek lehetőséget adunk a növekedésre. Ha a megérett őszibarackot nem vesszük le a fáról, könnyen lehull. A leszedett gyümölcs gyorsan puhul. Hosszabb szállításra lapos (10 cm-es) rekeszekbe, ,,keményen érett” állapotban kell leszedni. Ha az őszibarackot ujjunkkal megnyomjuk, s ezzel enyhe süppedést okozunk a húsban, akkor fogyasztásra alkalmas.
A málna gyorsan érik, ezért legalább 2-3 naponta kell szedni. Csak a jól beszíneződött gyümölcsök édesek és megfelelő zamatúak illetve illatúak. Teljesen érett állapotban nagyon könnyen potyog (ezt még a kisebb szél is sietteti). 30–50 dkg-os tálcákba szedik, s így is forgalmazzák. Testre függeszthető tálcatartót is felhasználhatunk a szedéshez. A napi szedési teljesítmény függ a gyümölcs nagyságától (átlagosan 30–50 kg/fő). A szüret az évi munkaerő-szükséglet 70–75%-át is kiteheti. Egy-egy fajtát kb. 25–30 napig szedhetünk. Vannak kétszer termő fajták is, ezeket természetesen többször illetve folyamatosan szüretelhetjük.
A szamóca puha húsú, ezért nagy kíméletességgel szabad szedni. Csak a teljesen beérettek illatosak és zamatosak. Konzervcélra kocsány nélkül, friss fogyasztásra pici kocsánnyal vegyük le a gyümölcsöt a tőről. Csak kézzel szedhető, de ebben kisebb szedőállványok segítségünkre lehetnek. A szamócát szedés közben osztályozzuk. Egy fő 10 óra alatt kb. 40–60 kg-ot képes leszedni.
A piros ribiszke fürtjei nem egyszerre érnek, de nyugodtan várhatunk a szedésével, mert a fürtök sokáig a bokron maradhatnak. A fekete ribiszke bogyói viszont megérve gyorsabban ,,leperegnek”. A ribiszkét kocsányostól szedjük 5 cm-es, lapos rekeszekbe. A piros ribiszke egy menetben szedhető. A fekete ribiszkét dzsemnek akkor szedjük, ha a fürt alsó 1-2 bogyója még zöldes. A ribiszke szedési teljesítménye 20–50 kg/nap/fő.
A köszméte friss fogyasztásra csak teljesen éretten megfelelő. A gyümölcs ilyenkor puha és ízletes. Konzerv, befőzési és konyhai célokra gyakorlatilag a félig vagy teljesen zöld köszméte a megfelelő. 5-ös vagy 10-es rekeszekbe szedjük. A szedési teljesítmény törzses fákról 50–100 kg/fő/nap, bokrokról 40–60 kg/fő/nap. A szedési teljesítmény rázóeszközök használatával lényegesen fokozható. Szedés után napos helyen ne hagyjuk, mert gyorsan fonnyad, s így sokat veszít a tömegéből. A lehető leggyorsabban értékesítsük.
A riszméte betakarítására fokozott figyelmet kell fordítani, mert a bogyók éretten gyorsan peregnek. Hektáronként 6–10 tonna termésre is számíthatunk, mivel a bokronkénti termés elérheti a 7 kg-ot. Az érett bogyók könnyű leválása miatt gépi szüretre is alkalmas.
A mandula túl korai szürete ráncos, aszott magbél kialakulásával jár. Megkésett szüret hatására viszont magbele megbarnul és ízanyagait is elveszíti.
Általában szeptemberben szedhető, amikor a terméshéj felreped és teljesen felnyílik, ilyenkor a termés a termővesszőről könnyen leválik. Korai szedéskor az épphogy felrepedt terméshéj nehezen választható el (lassú lesz a zöld burokból kifejtés, a kopálás), de az ilyen termés szorosan tapad a termővesszőhöz is, s így nehéz az eltávolítása. A fát ill. az ágakat kézzel rázzák, vagy botokkal verik. Az érés előrehaladtával a szél is könnyen lerázhatja a fáról. A termést ne hagyjuk sokáig a fa alatt, mert esős időben az átázott héj megbarnul, s a penészgombák hamar meglepik.
A mogyorót szeptemberben szüreteljük. Kézzel szedjük vagy lerázzuk. Az érés előrehaladtával szépen barnul. Ne szedjük korán, mert ízanyagai nem fejlődnek ki megfelelően.
A gesztenyeszüret szeptember elejétől november elejéig tart. Akkor érett, ha a kupacs szétnyílik. Az érett termés lehullását siettetjük, ha a fát megrázzuk, vagy ha az ágakat kíméletesen rúddal ütögetjük.
A dió a felrepedt burokból a földre hull. Érése hetekig is eltart. Általános szedésekor a fa ágait rudakkal verjük, illetve régen ez volt a bevált módszer. (Sokáig tartotta magát az a vélemény, hogy a diófának jót tesz, ha az ágait ,,nagyon megverjük”. Ma már bizonyított, hogy ezzel a ,,dióveréssel” sok termőrészt leverünk, miáltal a következő évben kevesebb termésre számíthatunk.) A lehullott diót kasokba, kosarakba vagy zsákokba szedjük. A termést ne hagyjuk sokáig a fa alatt, mert a nedvesség következtében könnyen megpenészedik, és ízéből is sokat veszít. Azok a gyümölcsök, amelyekről nehezen jön le a zöld burok, gyengébb minőségűek.
A bodza szedési teljesítménye vadon termő növényeknél erősen függ a növény nagyságától és a termés mennyiségétől. Általában 15–20 kg-os átlagos teljesítményre számíthatunk naponta. Ültetvényben ennél nagyobb a szedési teljesítmény. Szedésre érett a gyümölcs, ha a virágzatban lévő termések legalább 90–95%-ban feketére színeződtek. Kézzel szüretelik.
A homoktövis-szüret kézzel – az ágak tövisei miatt – nagyon lassú, ezért nem számolhatunk nagyobb (30–40 kg/nap) teljesítményre. Gépi szürete sem megoldott, mert ehhez le kell metszeni a gyümölccsel teli ágakat.
A berkenye érése júliusban várható. Tárolásra, hűtőipari feldolgozásra ernyőstül takarítjuk be. Egyéb feldolgozásra viszont nem így kell szedni. Gyümölcsei általában egyszerre érnek, ezért egy menetben is szüretelhetők, ez alapot adhat gépi betakarítás mielőbbi kidolgozásához. Szedési teljesítménye ernyőstül kb. 150 kg/fő/nap; ernyő nélkül ennek csak 50%-ával számolhatunk.
Az áfonya teljesen beszíneződött gyümölcse nagyon ízletes, kitűnő beltartalmi értékű. Csak akkor érett, ha a kocsányról könnyen leválik. Gépi szüretelése külföldön már megoldott.
A naspolya szedését az első nagyobb hidegek (deres reggelek) után kezdjük. Túl korai szedés esetén a tárolt gyümölcs összetöpped, megráncosodik. Túl kései betakarítása pedig a gyümölcs szotyósodása miatt nem megfelelő. Mivel utóérő gyümölcs, szedése akkor megfelelő, ha a gyümölcs zöldesbarna és nagyobb része (főleg a kocsány felől) még kemény. Az érett, jól élvezhető gyümölcs mélybarna, és tapintásra teljesen puha.
A csipkebogyó gyűjtése a hideg napok utánra tehető. Ha vadon élő fákról szedjük, akkor legjobb, ha kimetsszük a legtöbb termést tartó ágacskákat és otthon kesztyűben leszedegetjük róluk a termést. A leszedett bogyókat néhány hétig érdemes kiterítve szárítani.
A húsos som hosszúkás, piros (vagy sárga) termésű csonthéjas gyümölcs. Kitűnő étrendi hatása és sokoldalú felhasználhatósága miatt nagyon keresett. Az augusztus végén, szeptember elején érő gyümölcsök kézzel vagy rázógéppel is betakaríthatók.