Országos Távérzékeléses Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés (NÖVMON 1997-) Programja és annak egyéb alkalmazásai
A FÖMI Országos Távérzékeléses Szántóföldi Növénymonitoring és Termésbecslés (NÖVMON) programja 1997-től operatív[1]. A 8 legnagyobb területű szántóföldi növényre adunk pontos termésbecslést az aratás előtt az FVM-nek. Az évente négy előre rögzített időpontban átadott jelentésekben a számszerű adatokat országos vetésszerkezeti és a terméshozam területi változását mutató térképek egészítik ki. A többféle műhold felvételeivel megfigyelt növények pontos országos és megyei terület- és terméshozam adatait, a várható össztermést tartalmazzák e jelentések.
E nemzetközileg is elismert, egyedi termésbecslő módszer kizárólag űrfelvételek kiértékelésén alapul. A módszer fizikai háttere az, hogy a műholdfelvételek a földfelszín és a növénytakaró, a mezőgazdasági táblák és táblarészek objektív, részletes, pontos, torzítatlan (sugárzási) képét rögzítik. Az óriási kutatási befektetés éppen ahhoz volt szükséges, hogy a látható fénynél jóval szélesebb sugárzástartományt rögzítő műholdfelvételekből milyen módszerrel lehet nagymértékben automatikusan és pontos adatokat eredményezve a földfelszíni állapot információt megszerezni!
A NÖVMON technológia a növényzet fejlődését objektíven tükröző, térben és időben reprezentatív igen hatékony mérési eljárás. A felhasznált nagyfelbontású űrfelvételekkel a szántóföldi növények elkülönítése és pontos feltérképezése 0,04-0,1 ha-os földfelszíni részletességgel valósul meg. A növényfejlődés számszerűen is jellemezhető a növénytakaróról visszavert elektromágneses sugárzásokat rögzítő több időpontban készült műholdfelvételekkel.
A FÖMI Távérzékelési Központjában az 1998-ban üzembe helyezett saját NOAA AVHRR műholdvevőjével a naponta többször rögzített űrfelvételek kiértékelésével a növényzet fejlődésének pontos, folyamatos nyomon követése történik meg. Ez az alapja a FÖMI-ben kifejlesztett hozambecslési eljárásnak is, mely a vetésszerkezeti térképek és a kisfelbontású, de gyakori űrfelvételek integrálásával történik. A NÖVMON távérzékelési technológia a jó (1991, 1995) és a szélsőséges (aszályos: 1992, 1993, 2000-2003; belvíz és árvíz sújtott: 1998-2002) években egyaránt megbízható eredményt adott. Termésbecslésünk már a gazdaság/tábla méret tartományban is jól működik kísérleti szinten.
A távérzékelés, az űrtechnika alkalmazása a pontos, megbízható és gyors információ kivonási technológia biztosításával kitűnő eszköz az országos, regionális vagy helyi természeti csapások, katasztrófák kezelésében, monitorozásában, dokumentálásában és a kapcsolatos megelőző vagy kárenyhítő döntések előkészítésében. A rendkívül aszályos évek (1992-93) után a belvíz és árvíz (1998-2002), majd az újra megjelenő aszály (2000-) pusztítása évenként több tízmilliárd forintos kárt okozott az egész nemzetgazdaságnak.
Az FVM FÖMI termésbecslési programtechnológiai bázisa teremtett alapot a belvíz/árvíz és aszály operatív távérzékeléses felméréséhez, követéséhez és hatásvizsgálatához. A valamely adott időpontban készült űrfelvétel a belvíz jelenlétét, a belvízelöntést, a talaj eltérő nedvességű állapotát rögzíti statikus módon. A folyamatot követő felvételi idősor azonban alkalmas a tényleges kártételek, a belvízelöntések levonulásának és növényekre gyakorolt (növénypusztulás, gyomosodás) hatásainak objektív dokumentálására, sőt még visszamenőleges ellenőrzésére (kárfelmérés) is.
Ezt az FVM számára átadott, több megyét átfogó objektív, nagyfelbontású belvíztérképeink (1998-1999) is bizonyítják. A 2001. és 2002. évi súlyos tavaszi árvízi időszakban a NOAA AVHRR űrfelvételeket és műholdfelvételekből levezetett és kiértékelt, a legfrissebb információkat tartalmazó adatokat, elöntés-térképeket operatív módon, elektronikus úton, közvetlenül juttattuk el a védekezésben résztvevő vízügyi szervezeteknek. Ezek az áttekintő és részletes információk operatívan segítették a szakembereket a Körösökön várható árhullám szintjének és a gáterősítés mértékének becslésében és így jelentős mezőgazdasági területek megvédésében vagy a beregi elöntés nyomon követésében.
A nagy területet átfogó, időben sűrű felvételezésű, olcsó, kis térbeli felbontású műhold adatok kitűnően felhasználhatók az aszály regionális megfigyelésére is. Az aszályos évben a nehezen induló és rövid ideig tartó növényfejlődést a növénytakaróról érkező és a műholdon rögzített sugárzásból levezetett „fejlődésgörbék” jellegzetesen mutatják. Ezek karakterisztikusan eltérnek az aszálymentes évben mért adatoktól. A növényeket sújtó aszály mértéke és területi előrehaladása, a természeti csapás fokozatainak területi megoszlása is objektívan megadható. Az ESA (Európai Űr Ügynökség) Prodex programjának keretében folyó FÖMI projekt célja a NÖVMON bázisán alkalmazott ár-, belvíz és aszály monitoring technológia regionális szintű továbbfejlesztése több űrfelvétel rendszer felhasználásával, többek között a 2002. tavaszán üzembe lépett új generációs ESA ENVISAT műhold adatok bevonásával.
[1] A megalapozó kutatás-fejlesztés programja 1980-ban indult!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése