PTI tájékoztató'10.06.01

Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-06-01


Tartalom
Osztalékfizetés bejelentése a cégbíróságnak
A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása gazdasági társaságban
Kérdések és válaszok a régi AM könyvről, és a közteherjegyekről
Családi gazdálkodók hitelei
Nyugdíjas tag társas vállalkozásban

Osztalékfizetés bejelentése a cégbíróságnak
Csak a kft cégformára írja elő kötelezően a Gt., hogy az ügyvezetőnek az osztalékfizetés előtt nyilatkoznia kell a társaság fizetőképességéről. Ezt a nyilatkozatot a Cégbíróságnak is be kell nyújtani. A pontos szabályt a Gt. 131.§/3/ bekezdése tartalmazza, de lényegesek az /1/-/2/ bekezdések is:

„131. § (1) A társaság saját tőkéjéből a tagok javára, azok tagsági jogviszonyára figyelemmel kifizetést a társaság fennállása során kizárólag az e törvényben meghatározott esetekben és - a törzstőke leszállításának esetét kivéve - csak a számviteli törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén, a tárgyévi adózott eredményből, illetve a szabad eredménytartalékkal kiegészített tárgyévi adózott eredményből teljesíthet. Nem kerülhet sor kifizetésre, ha a társaságnak a számviteli törvény szerint helyesbített saját tőkéje nem éri el vagy a kifizetés következtében nem érné el a társaság törzstőkéjét.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában kifizetésnek minősül a pénzbeli és a nem pénzbeli vagyoni értékű juttatás egyaránt.
(3) Az ügyvezetőnek írásban nyilatkoznia kell a taggyűlésnek arról, hogy a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. A nyilatkozat megtételének elmulasztásával történő kifizetéssel, illetve valótlan nyilatkozat tételével okozott károkért az ügyvezető a vezető tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezések szerint felel. Az ügyvezető köteles a nyilatkozatot 30 napon belül a cégbírósághoz elektronikus úton benyújtani. A bejelentés nem jár illetékfizetési és közzétételi kötelezettséggel.”
Az osztalékfizetés esetére tehát vonatkozik a /3/ bekezdés szerinti nyilatkozattételi kötelezettség. Lényeges, hogy ez nem az osztalék megállapításának, hanem a kifizetésének a feltétele. Ez a kettő időben elválhat. (Az osztalék adójának megfizetése (levonása) is a kifizetéshez, és nem a megállapításhoz kötődik.)

A nyilatkozat címzettje a taggyűlés, illetve a cégbíróság is. A nyilatkozat szövegszerű tartalma a törvényi rendelkezés alapján a következő lehet: „Alúlírott ügyvezető nyilatkozom, hogy a 2009. évre megállapított osztalék a Gt.131.§-ának rendelkezéseire is figyelemmel kifizethető, a kifizetés nem veszélyezteti a társaság fizetőképességét, illetve a hitelezők érdekeinek érvényesülését. "
A nyilatkozatot a törvény szerint 30 napon belül elektronikus úton be kell nyújtani a cégbíróságnak is. Nem írja a törvény, hogy ez a határidő mitől számít, de nyilvánvalóan az osztalék kifizetésétől.

Rt-re is van hasonló rendelkezés a Gt-ben – a 219.§-ban, de ott csak akkor kötelező, ha ezt az alapszabály előírja. Ezesetben is a nyilatkozatot az igazgatóság teszi meg a közgyűlésnek, de cégbírósági bejelentést a törvény nem ír elő.

A vezető tisztség megbízásos jogviszonyban történő ellátása gazdasági társaságban
Biztosítottnak kell tekinteni a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (ide tartozik a megbízási szerződés alapján) személyesen munkát végző személyt, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét. A minimálbér 2010. január 1-jétől havi 73 500 Ft, ennek 30 százaléka 22 050 Ft, 30-ad része napi 735 Ft.

Figyelem! Mivel a minimálbér a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ezért 2010. január hónapra még a 2009. december 1-jén érvényes összeget, vagyis 71 500 Ft-ot kell alapul venni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 24. §(1) bekezdése d) pontja szerint nem önálló tevékenység a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége, tehát a járulékalapot képező jövedelem megállapításánál a nem önálló tevékenységből származó bevétel azon részét kell alapul venni, amelyet az adóelőleg-alap számításakor jövedelemként kell figyelembe venni.

Amennyiben a megbízási szerződéssel tevékenykedő vezető tisztségviselő biztosítottnak minősül, a társaságnak a járulékalapot képező jövedelem után meg kell fizetni a 27 százalék társadalombiztosítási járulékot, a biztosított pedig 9,5 százalék nyugdíjjárulék (tagdíj) és 6 százalék egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.

Ki kell emelni, hogy a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy (például a megbízott) nem kötelezett 1,5 százalék munkaerő-piaci járulék fizetésére, s így e jogviszonya alapján nem jogosult álláskeresési ellátásokra.

Ha a járulékalapot képező jövedelem alapján a vezető tisztségviselő nem válik biztosítottá, abban az esetben járulékfizetési kötelezettség nem áll fenn, de a társaságot az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja alapján 27 százalékos mértékű egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettség terheli.

Kérdések és válaszok a régi AM könyvről, és a közteherjegyekről
1. Mi a teendő az AM könyvekkel?
Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. március 31-ig lehetett használni. A 2010. március 31-ig létesített, és 2010. március 31-én még fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra - annak megszűnéséig – az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatásról és az ahhoz kapcsolódó közterhek egyszerűsített befizetéséről szóló 1997. évi LXXIV. tv. (a továbbiakban: Alk. tv.) 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. Az Alk. tv. alapján kiadott alkalmi munkavállalói könyvek új alkalmi foglalkoztatás létesítésére és a közterhek lerovására 2010. április 1-jét követően nem alkalmazhatók. Az alkalmi munkavállalói könyvek a 2010. március 31-éig fennállt munkaviszonyok fennállásának igazolására azonban a fenti időpontot követően is felhasználhatók. Az alkalmi munkavállalói könyveket 2010. július 31-éig kell leadni a munkaügyi központok területileg illetékes kirendeltségein.

2. Szabályos volt-e az a munkáltatói eljárás, amikor március 31-én egybefüggő öt napra töltötte ki az AM könyvet, s ha igen milyen szabályokat kell alkalmazni a foglalkoztatásra április 1-jétől?

A 2010. március 31-én fennálló alkalmi munkavállalói könyvvel létesített munkaviszonyra – annak megszűnéséig – az Alk.tv. 2010. március 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha legkésőbb 2010. március 31-én egybefüggő öt napra kitöltötte a munkáltató az AM könyvet, akkor április 4-ig az így létesített jogviszonyra az Alk. tv. szabályait kellett alkalmazni.

3. Visszaválthatók-e a fel nem használt közteherjegyek és hogyan?

A fel nem használt közteherjegyek értékének visszatérítését a közteherjegyek benyújtásával, valamint a vásárlását igazoló számla vagy egyéb okirat bemutatásával az erre a célra rendszeresítésre kerülő nyomtatványon, személyesen vagy postai úton lehet kérni az állami adóhatóságtól 2010. szeptember 30-ig. A határidő jogvesztő.
Forrás: OMMF Munkaügyi Hírlevél

Családi gazdálkodók hitelei
Több ezer családi gazdálkodó került nehéz anyagi helyzetbe, azért hogy vissza tudja fizetni a 2001-ben felvett államilag garantált hiteltartozást. A döntés értelmében a családi gazdálkodók részére állami kezességgel biztosított forgóeszközhitelek véglejáratát - piaci kamatozás mellett - három évvel meghosszabbították.

Több ezer családi gazdálkodó került nehéz anyagi helyzetbe, azért hogy vissza tudja fizetni a 2001-ben felvett államilag garantált hiteltartozást.

Az agrárvállalkozók ellehetetlenülését kívánja elkerülni a Magyar Fejlesztési Bank azzal a döntéssel, amelyet a múlt héten fogadott el Vezetői Bizottsága.

A döntés értelmében a családi gazdálkodók részére állami kezességgel biztosított forgóeszközhitelek véglejáratát - piaci kamatozás mellett - három évvel meghosszabbították. A fennálló tőkeösszeg után a 60%-os előtörlesztés megfizetése helyett 30%-kal is elfogadásra kerülhet a törlesztés abban az esetben, ha a csökkentett előtörlesztés összegével megegyező fedezeti értékű ingatlan - pótfedezet - kerül benyújtásra. Amennyiben az átütemezésre kerülő tőkeösszegre vetítve az ügylet fedezettsége 140%-os, vagy afeletti a Bank nem igényli a pótfedezet benyújtását.

A hitelfeltételek módosításának köszönhetően több száz agrárvállalkozó mentesül a földek, illetve ingatlanok kényszerértékesítése alól.
További információ:
MFB Zrt. Kommunikációs igazgatóság
Tel: 428-1307

Nyugdíjas tag társas vállalkozásban
Kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozás nyugdíjas tagja után akkor is fizetni kell a 4.950,-Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot, ha tartós rokkantsága folytán nem működik közre személyesen, illetve pontosabban fogalmazva nem vesz részt a társaság tevékenységében, mivel fizikailag képtelen?

Amennyiben a nyugdíjas tag személyesen nem működik közre a társaság tevékenységében – úgy egészségügyi hozzájárulás fizetési kötelezettsége nincs. Amennyiben igen – ezesetben kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül, aki után a társas vállalkozás a 4.950,-Ft egészségügyi szolgáltatási járulékot köteles fizetni.

A tagi státuszt összhangba kell hozni a tényleges helyzettel: ha nem tud a társaság tevékenységében személyesen közreműködni, akkor nem is minősül kiegészítő tevékenységet folytatónak.

A vonatkozó jogszabályok:

1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről

4.§ e) Kiegészítő tevékenységet folytató: az az egyéni, illetve társas vállalkozó, aki vállalkozói tevékenységet saját jogú nyugdíjasként folytat, továbbá az az özvegyi nyugdíjban részesülő személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte.
18. § (1) A társadalombiztosítási ellátások és a munkaerő-piaci célok fedezetére
c) a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében említett személy egészségügyi szolgáltatási járulékot,
(4) A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó, a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás, valamint a 39. § (2) bekezdésében meghatározott személy által fizetendő egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 4950 forint (napi összege 165 forint).

Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.