A termesztés fogalma, jelentősége: A zöldségfélék lágy szárú, intenzív művelést kívánó, nyersen vagy feldolgozva emberi táplálékul szolgáló, nagy biológiai értékű, sok vitamint és ásványi sót tartalmazó növények.
E fogalomkörbe tartozó növények nevelésével foglalkozó termelési tevékenység összességében a zöldségtermesztés. A zöldségnövények az emberi táplálkozásban jelentős egészségmegvédő szerepet töltenek be.
A zöldségnövények agrotechnikai igényei:
1. Fény, sugárzás A növényi fotoszintézis motorja a fényenergia, ennek során a fényenergia hatására szervetlen anyagokból szerves anyag és nagy mennyiségű energia képződik. A zöldségnövények igen fényigényesek, nem szeretik egymás árnyékolását és csökkentheti a hozamokat a termesztő berendezés árnyékolása is. 1%-osárnyékolás1%-ostermés csökkenéssel jár a hajtásban. Az üveg a természetes fény 70%-át, a fóliák csak 60%-átengedik.
2. Hőmérséklet: A zöldségnövények hőigénye, illetve hidegtűrése adott tulajdonság, tehát a hőmérséklet eltérően hat a növényre. A hideggel szembeni ellenálló képességet a tápanyag-utánpótlással kedvezően alakíthatjuk.
Az optimális hőmérséklet meghatározása: MARKOV-HAEV képletét t opt = t +- 7 c (t+7fok a csírázás hőmérsékleti optimuma, t-7fok (a szikleveles állapot hőmérsékleti optimuma).
3. Víz A zöldségfélék friss tömegének mintegy 90%-a víz és minden életfolyamat alap feltétele a víz jelenlét. 1 kg szárazanyag előállításához 250-400 l víz kell összesen. Szabadföldi körülmények között figyelembe kell venni a csapadék mennyiséget.
4. Tápanyagok ( makro, mezo és mikro elemekre bontjuk)
makro= nitrogén a vegetatív növekedést, a tömeggyarapodás szempontjából fontos kalium csökkenti a fagyveszélyt foszfor gyökerek fejlődésében, a fiatal növényi részek növekedésében fontos mezo= kalcium vízháztartást szabályozza magnézium fotoszintézis szempontjából jelentős, mikro= bór, vas a fiatal növényi részek fejlődésében játszanak szerepet
A zöldségnövények csoportosítása
Burgonyafélék: paradicsom, paprika egyéves tenyészidejűek, lágy szárúak, termésük húsos, közép- dél Amerikából származnak, víz és tápanyagigényük jelentős, laza és középkötött talajokon termeszthetők sikeresen
Kabakosok: görögdinnye, sárgadinnye, uborka, rövidebb-hosszabb kúszószárat fejlesztő növények, termésük a kabaktermés
Hüvelyesek: borsó, bab, földimogyoró, termésük a hüvely, benne a magvak táplálkozási szempontjából jelentős fehérjetartalommal rendelkeznek
Káposztafélék: fejes káposzta, kel, karfiol
Ernyősvirágúak: sárgarépa, petrezselyem (erős főgyökér vagy karógyökér) jelentős mennyiségű
A, B, és C-vitamin található
Fészkes virágúak: fejes saláta a tenyészidő első felében levélrozettát fejlesztenek, ezekből később magszár képződik
Hagymafélék: vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma (vöröshagyma dughagymás és helyrevetéses módszerrel termesztenek)
Étkezési kukorica: csemegekukorica, pattogatni való
Spárgafélék: zöldspárga
Termesztett gombák: csiperkegomba laskagomba
Termesztési módja szerint: Szabadföldi termesztés célja a friss fogyasztás és a feldolgozó ipar részére. Mo-on 100 ezer ha a zöldségtermesztés vetésterülete.
Korai termesztés: a lehető legkorábban friss fogyasztásra alkalmas áru előállítása figyelembe kell venni: védett, meleg fekvésű, könnyen felmelegedő talajokon termesszük, rövid tenyészidejű, intenzív hibrid fajtákat válasszunk, a zöldségnövényeket palántavetéssel szaporítsuk, fejlett gyökérzettel rendelkező edzett palántákat ültessünk ki
korai termesztésben megkülönböztetünk takarás nélküli és takarásos termesztést. A palántanevelést elsősorban fóliasátrakban vagy üvegházakban folytatják. Tüzdeléses (vetőmag szaporító tálcába, vetés után 2-3 héttel a növény szikleveles vagy 1-2 lombleveles állapotában áttűzdelik cserépbe vagy tápkockába). A tűzdelés nélküli (szálas= szabad gyökérzettel rendelkező palántát állítunk elő a szaporító ládában vagy a magvetést közvetlenül a tápkockába végezzük)
A korai szabadföldi termesztésben a földlabdás palántanevelésnek van nagy jelentősége.
A vetés mélysége módja , eszköze
A vetőmag mérete pl: sárgarépa apró magját Precíziós vetőgép =NIBEX merítőkanalas
1,5-2 cm-re a borsó és bab magját 5-7 cm-re helyezzük.
Hosszan csírázó vetőmagvakat, gyorsan kiszáradó homoktalajokon mélyebbre kell vetni.
Hajtatásos rendszerek: A zöldséghajtáson a mesterséges körülmények közötti folyó termesztés értjük. (termesztő berendezésekben)
A hajtatásban a legfontosabb növény a zöldpaprika az egész hajtatott termelési érték 45-50%-át adja, a paradicsom 30%, uborka 7-10% egyéb zöldségnövények 13-18% részesednek az árbevételből.
Fontosabb vetési időpontok:
Március eleje: petrezselyem, sárgarépa
Március közepe: cékla, hagyma, káposztafélék
Április: dinnye, paradicsom, uborka, zöldbab
Nyáron, június-júliusban: az uborka utolsó szakaszainak elvetése
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése