Érési fokozatok:
- tejes (zöld) érés (növényzet zöld, csak az alsó levelek sárgulnak)
- viasz érés (szemek belseje viaszszerű, szár és a levelek megsárgulnak)
- teljes érés( szem belseje kemény)
- túlérés (lecsökken a szemek nedvességtartalma)
A magjáért termesztett növényeket a teljes érés alatt kell betakarítani.
A növények egy részét nem a magjáért, hanem bizonyos növényi részekért termesztjük. A burgonya gumóját hasznosítjuk, a kender és rostlen esetében a növény szárát. A szálastakarmány termesztésben a teljes növényzet képezi a hozamot. A felsorolt növényeket a technológiai érettség idején kell betakarítani. A szálastakarmányok többségét a virágzás kezdetén kell betakarítani, amikor legnagyobb az emészthető tápanyag tartalmuk.
BETAKARÍTÁSI MUNKÁK:
A betakarítás az egyik legjelentősebb növénytermesztési munkafolyamat. Figyelembe kell venni a betakarítást befolyásoló tényezőket, az eszközrendszert és biztosítani kell a betakarító gépek és szállító eszközök összhangját.
A gabonafélék érési folyamatát általában négy szakaszra oszthatjuk: (tejes érés, viaszérés, teljes érés, túlérés) nem különülnek el élesen egymástól, hanem fokozatosan átmennek egymásba.
Az őszi búza betakarítása legkedvezőbb a viaszérésben. A rozsot sárgaérés végén célszerű aratni.
Az őszi árpa viaszérés végén, teljes érés kezdetén biztosítja a legkedvezőbb minőséget. A zab egyenetlenül érik, viaszérés végén, teljes érés elején kell aratni. Sörgyártás céljára termel tavaszi árpát teljes érésben kell aratni.
Betakarítást befolyásoló agrotechnológiai tényezők:
-A fajta több szempontból meghatározható lehet. A búza esetében három éréscsoportot különböztetünk meg (korai, középkorai és középkései),- Időjárási tényezők (csapadékviszonyok),- A felhasználás is meghatározhatja a betakarítást
Betakarítást befolyásoló üzemi tényezők:
szerepe van a domborzatnak, - terület fekvése, gyomossága, - tábla mérete és alakja, -szárító kapacitás (meghatározza a naponta betakarítható mennyiséget, - felülvetett gabona (célszerű elkülönítve tartani)
- raktár napi befogadó képessége
Betakarítási eszközrendsze: A gabona-betakarítás géprendszere hazánkban import beszerzésre alapozott. Kombájnokat importálunk.
Gabona szállítása: A szállító járművek alapján kétféle szállítási forma különül el a traktor, illetve tehergépkocsis. A szállító járművek rakfelülete lehet billenős vagy merev.
Szállítási módok:
- szemszállítás közvetlenül (kombájntól a tárolóhelyig)
- szemszállítás közvetve (váltott pótkocsikkal kombinált szállítással)
- váltott pótkocsis szállításnál (kombájn a pótkocsiba űrít, melyet traktor vontat a tárolóhelyhez)
- kombinált szállítás (szállító jármű közvetlenül száll.)
A szállítási módokat lehet korszerűsíteni:
- konténerek alkalmazásával
- nyerges pótkocsival megvalósított szállítási technológia
- emelve billenő pótkocsikkal megvalósított szállítás
A gabona-betakarítás szervezése:
A szervezettséget és a gazdaságosságot akkor biztosítjuk, ha a kombájnok folyamatosan dolgozhatnak.
Figyelembe kell venni:
- magtartály m3-ben kifejezett űrtartalmát,- betakarított termény mért vagy becsült hektolitersúlyát
- kombájn űrtartalmának megtelési idejét és tömegét
A szállítóeszközök teljesítményénél figyelembe kell venni: kombájnürítések számát,- útviszonyokat, - száll. Távolságot, - ürítés idejét,- egyéb tényezők (mérlegelés, közlekedési akadályok)
Szalma-betakarítás A szalma a kalászos gabonák mellékterméke: alomként, takarmányként és ipari nyersanyagként használható fel. A gyors betakarítás a tarlóhántás időben való elvégzését is lehetővé teszi. A szalma a táblán csak ideiglenesen tárolható, az mielőbb be kell hordani, ill. fel kell használni. A szalma betakarítása bálázással történik. (kis- és nagybála készítő gépek)
Szállítás: A szállítás, rakodás gyűjtő néven anyagmozgatás. A mezőgazdasági termelés minden terményét, termékét szállítani kell, s ezért a szállítás a mezőgazdasági termelő munka szerves része. A szállítás akkor zökkenőmentes, ha a részműveletek összhangjáról gondoskodunk.
Befolyásoló tényezők: - száll. Távolság, - száll. időpontja, útviszonyok, - száll. jármű haladási sebessége, - fel- és lerakodás módja és időtartama, - üzemelés módja, - hasznos terhelés
Szállítás eszközrendszere: tehergépkocsi, rakodógépek
A szállítási folyamatot meg kell szervezni
HATÁRSZEMLE: (mezőgazdasági szakemberek végzik)
Lehet: - eseti, - általános, - teljes körű, - részleges
Határszemle idejét meghatározó tényezők:
- időjárás, - növények biológiai fejlődése, - kártevők, kórokozók várható megjelenése,- elvégzett munkák ellenőrzése,- kijuttatott szerek hatásának ellenőrzése
Tavaszi határszemle: - őszi vetésű növények, - évelő kultúrák, - ültetvények, - őszi mélyszántások,- utak, hidak, átereszek, egyéb létesítmények
Nyár eleji határszemle: (aratási előkészületeket szolgálja)- gépszemle,- tárolók ellenőrzése, - gabonafélék termésbecslése
Őszi határszemle: - őszi vetésű növények, - évelő növények, - ültetvények,- őszi mélyszántások,- szántatlan területek nagyságának és elmaradt őszi munkák nagyságának meghatározása,- utak, hidak, az árkok, vízelvezetők ellenőrzése.
A határszemlék eredményeképp döntések hozhatók (trágyázásról, kiszántásról, vízelvezetésről)
Termésbecslés a növénytermesztés várható eredményeinek megállapítására szolgáló eljárás és módszer. A növények különböző időpontokban végzett minősítését, a várható hozamok mennyiségi és minőségi meghatározását jelenti.
Lehet állapot és számszerű.
Állapot minősítő becslés: előre meghatározott szempontrendszer (minősítő ismérv) szerint. A szakértők az állományt minőségi kategóriákba sorolják.
Tapasztalati becslés: állapotminősítés és számszerű becslés
Objektív termésbecslés: mintavétel és tényleges mérések eredményei alapján számítjuk ki a termés várható mennyiségét
Sűrűvetésű növények termésbecslése 1 négyzetméteres mintatereket jelölünk ki.
Kapásnövények termésbecslése: sort jelölnek ki.
Termésbecslés eredményét csökkenteni kell a betakarítási veszteséggel valamint korrigálni kell a nedvességtartalom és szennyezettség mértékével.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése