Hatékonyabb fellépést vár a tagállamoktól Brüsszel a törvénysértőkkel szemben
Nem állnak túl jól az uniós tagállamok annak az irányelvnek az átvételével, amely egy sor környezetvédelmi jogsértés esetében kötelezővé teszi azok szigorú, a büntetőjog eszközeit alkalmazó üldözését. Az Európai Bizottság tájékoztatása szerint mindössze négy tagállam jelezte Brüsszelnek, hogy foglalkozott egyáltalán a kérdéssel, holott a direktívát december 26-ig kell átültetniük jogrendjükbe. Közülük is csak Spanyolország fogadott el új törvényt a direktíva maradéktalan átültetése érdekében, míg Francia- és Svédország már létező jogszabályaira utalt. Belgium pedig a bizottság értékelése szerint csak egy olyan, specifikus kérdésekkel foglalkozó törvény megalkotásáról számolt be, amely alighanem csak a direktíva részleges átültetéseként értelmezhető.
Magyarország ugyanakkor a büntető törvénykönyv környezetvédelmi tényállásainak 2005 szeptemberétől hatályos módosításával nagyrészt már eddig is megfelelt az uniós irányelvben meghatározottaknak – tájékoztatta lapunkat a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. A direktíva azonban szükségessé tette a Btk. kisebb pontosítását, kiegészítését. E módosításokról a kormány a múlt héten nyújtotta be javaslatát az Országgyűlésnek, és azok várhatóan január 1-jén lépnek hatályba.
A most esedékes változtatások nem érintik azokat a rendelkezéseket, amelyek a vörösiszap-katasztrófa büntetőjogi megítéléséhez adnak alapot – szögezte le lapunk kérdésére a tárca. Ezen a területen az új uniós irányelv sem jelent szigorítást a magyar szabályokhoz képest; a kiigazításokra a radioaktív, valamint az ózonréteget lebontó anyagokkal és az egyes közösségi jelentőségű növény- és állatfajokkal kapcsolatos visszaéléseknél van szükség.
A direktíva szerinti „minősített” esetek a személyi sérüléssel vagy halálos áldozattal járó jogsértések mellett kiterjednek többek között a radioaktív anyaggal való visszaélésre, a környezet- és természetkárosításra, valamint a hulladékgazdálkodás rendjének megsértésére is. A direktíva rögzíti, hogy nemcsak a szándékosan, de a súlyos gondatlanságból elkövetett cselekményeket is büntetni kell, illetve a jogi és a természetes személyek felelősségre vonását egyaránt lehetővé kell tenni.
Brüsszel továbbra is dolgozik azon, hogy hatékonyabbá tegye a környezetvédelmi szabályok kikényszerítését. Igaz, a jelenlegi tervek nem az újabb törvényi szigorításra, hanem a létező rendelkezések jobb végrehajtására összpontosítanak. A törekvés érthető is, hiszen az Európai Bizottság által az uniós jog megsértése miatt a tagállamok ellen indított eljárások zöme – 20 százaléka – a környezetvédelemmel kapcsolatos törvények nem megfelelő alkalmazásáról szól. A brüsszeli testület legfrissebb összesítése szerint 451 környezetvédelmi törvénysértési eljárás van folyamatban, ebből kilenc érinti Magyarországot.
Egy tavalyi tanulmányában a bizottság azt javasolta, hogy a hulladékgazdálkodásra vonatkozó uniós törvények végrehajtásának kikényszerítésére állítsanak fel egy külön hivatalt. A brüsszeli indoklás szerint ugyanis a megfelelő hulladékkezelés hiába szerepel az uniós prioritások között, nemzeti szinten nem sok minden történik ezen a területen, és még a törvénysértési eljárásoknak sincs sok foganatja. Ha megegyeznének az uniós hivatal létrehozásáról, az akár helyszíni ellenőrzéseket is végrehajthatna. (f: hvg.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése