2009. november 1. óta, egy jogerős és végrehajtható, 2009. október 31-ét követően lejárt teljesítési határidejű határozattal megállapított pénzkövetelés behajtása iránt már nem lehet közvetlenül az adós számlakezelő bankjánál inkasszót kezdeményezni. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (továbbiakban: Vht.) módosításával a lehető leggyorsabb és legköltségtakarékosabb tartozásbehajtási mód szűnt meg.
A jelenlegi szabályozás továbbra is lehetővé teszi az inkasszóval történő pénzkövetelés behajtást, azt azonban a korábbi szabályozással ellentétben kizárólag a bíróság vagy a végrehajtó kezdeményezheti az arra jogosult kérelmére. Ennek oka, hogy a 2009. november 1-én hatályba lépett pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi LXXXV. törvény (továbbiakban: Pft.) 65.§ (4) bekezdése hatályon kívül helyezte a Vht. 6. §-át, amely lehetővé és egyben kötelezővé is tette a pénzforgalmi úton érvényesíthető pénzkövetelés azonnali beszedési megbízás útján történő behajtásának megkísérlését.
A Pft. hatályba lépését követően csak abban az esetben biztosítja a beszedési megbízás adós számlájának terhére történő benyújtását, ha a bírósági végrehajtás általános feltételei már 2009. november 1-t megelőzően fennálltak (Pft. 66. § (1) bekezdés).
Amennyiben ez a feltétel nem áll fenn, és a jogosult az adós pénzforgalmi számláján kezelt összegre kíván végrehajtást kezdeményezni, átutalási végzés vagy hatósági átutalási megbízás kibocsátását kell kérnie az arra illetékes hatóságtól.
Az átutalási végzés
A Vht. 80. § (1) bekezdése szerint: „A végrehajtást kérő kérelmére a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság a pénzkövetelés behajtása céljából a pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonására átutalási végzést hoz.”
A végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróság tehát a jogosult kérelmére átutalási végzést bocsát ki, melyben felhívja az adós kérelemben megjelölt számlakezelő bankját, hogy az adós nála kezelt összegéből utalja ki a jogosultnak az őt illető összeget.
Az átutalási végzéssel szemben azonban az adós fellebbezéssel élhet, melyre való tekintettel a bíróság a végzést azzal a rendelkezéssel küldi meg a bank részére, hogy az adós végrehajtás alá vonható pénzösszegéből a jogosult követelésének megfelelő összeget tartsa vissza, és azt ne fizesse ki az adós részére.
A bank azonban a visszatartott összeget mindaddig nem fizetheti ki a jogosultnak sem, amíg a végzés jogerőre emelkedéséről a bíróság nem értesíti, és azzal egyidejűleg a kifizetésre fel nem hívja.
A korábban alkalmazandó azonnali beszedési megbízással szemben tehát a jogosult egészen az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megküldéséig nem juthat hozzá a visszatartott összeghez. Ez adott esetben a kérelem benyújtásától számítva akár több hónap elteltét is jelenheti. A bíróság ugyanis az átutalási végzést a számlakezelő banknak történő kézbesítéssel egyidejűleg kézbesíti az adós részére, aki a végzés átvételétől számított 15 napon belül élhet fellebbezéssel. A határidő utolsó napján postára adott fellebbezés még határidőben benyújtottnak tekintendő.
Ha az adós a rendelkezésre álló határidőn belül nem mond le fellebbezési jogáról, a bíróság a határidő eredménytelen elteltét követően rendelkezhet csak a kifizetés iránt. Ha azonban az adós a végzést megfellebbezi, annak másodfokú elbírálásáig több hónap is eltelhet a végzés jogerőre emelkedéséig. A fellebbezés a pénzösszeg visszatartására hatással nincs, a zárolást követően az adós a zárolt pénzösszeg felett már nem rendelkezhet. A végzés másodfokon történő elbírálásáig eltelt időre a jogosultat a pénzkövetelés összege után kamat illeti.
A hatósági átutalási megbízás
A jogosult a végrehajtási lap kiállítására, illetve a végrehajtási záradékolásra jogosult bíróságon előterjesztett végrehajtási kérelemmel kezdeményezheti a végrehajtási eljárást.
A végrehajtási lap 5. pontjában fel kell tűntetni, hogy a követelést az adós bankszámláján kezelt pénzösszegből kéri kiegyenlíteni.
A bíróság által elrendelt végrehajtás keretében a végrehajtó a Vht. 82/A. § (1) bekezdése szerint hatósági átutalási megbízást bocsát ki.
A Vht. 82/A. § (1) bek.: „A pénzforgalmi szolgáltatónál kezelt, az adós rendelkezése alatt álló, a 7. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott összeg - ideértve a nem pénzforgalmi számlán kezelt összegeket is - végrehajtás alá vonása iránt a végrehajtó a végrehajtói letéti számla javára benyújtott hatósági átutalási megbízással intézkedik.”
Ha a végrehajtható okirat tartalmazza az adós pénzforgalmi számlájának adatait, vagy ha helye van végrehajtásnak az adós pénzforgalmi számlán kezelt összegeire és a pénzforgalmi számla adatai egyébként rendelkezésre állnak, a végrehajtó a végrehajtható okirat kézhezvételét követő 2 munkanapon belül kiadja az átutalási megbízást.
Az adós számlakezelő bankja a végrehajtó intézkedésének megfelelően köteles a számlán lévő összegből a megbízásnak megfelelő összeget a végrehajtói letéti számlára átutalni.
A hatósági átutalási megbízás esetén a bank ugyanazon összegekre vezethet végrehajtást, mint az átutalási végzésnél.
Mérlegeljük követelésünk behajtásának esélyeit
Mielőtt eldöntenénk, hogy pénzkövetelésünk behajtásának melyik útját választjuk, az adósra vonatkozó információink alapján mérlegeljük, hogy az adós milyen pénzügyi helyzetben van, és hogy a pénzkövetelés behajtásához milyen adatok állnak a rendelkezésünkre.
Az átutalási végzéssel az adóssal szemben fennálló követelésünk kizárólag az adós bankszámlájáról hajtható be. Így annak kibocsátását akkor érdemes kezdeményeznünk, ha az adós számlaszámait ismerjük, és valószínűsíthető, hogy az adós fizetőképes. Ekkor jó esélyünk van rá, hogy az adós számláin lévő összeg fedezetet nyújthat a követelésünkre.
Bár az adós esetleges fellebbezése folytán hosszabb idő is eltelhet, amíg a behajtható pénzösszeghez hozzájutunk, de a számlán lévő és a végzés jogerőre emelkedéséig beérkező összeg visszatartása folytán a követelésünk fedezete a kifizetésig biztosítva van. Nem mellékes szempont, hogy végrehajtási költséget sem kell megelőlegezni.
Ha az adósnak érdekében áll, hogy minél előbb felszabadítsa a számláit a zárolás alól, akár elérhetjük azt is, hogy követelésünket még a végzés jogerőre emelkedése előtt teljesítse.
Abban az esetben viszont, ha az adós számláira vezetett végrehajtás kimenetele bizonytalannak tűnik, mert a számlán lévő összeg előreláthatóan nem fogja fedezni a követelésünket, vagy ha az adósnak nincs ismert számlaszáma, célravezetőbb lehet a végrehajtási eljárás megindítása.
A végrehajtó az eljárásban intézkedik az adós bankszámlaszámainak felkutatása iránt, és elsődlegesen az adós bankszámlaszámaira foganatosítja a végrehajtást. Ha pedig az nem vagy csak részben fedezi a követelésünket, a végrehajtás költségeinek megelőlegezését követően a végrehajtó a végrehajtást kiterjeszti az adós egyéb fellelhető vagyonára, akár az adós harmadik személlyel szemben fennálló követelésére is.
Bár a végrehajtási eljárásban a végrehajtási költséget meg kell előlegezni, a végrehajtó széles jogkörére tekintettel a végrehajtási eljárás megindításával növelhetjük követelésünk megtérülésének esélyeit. (f: Adónet.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése