A történelmi Gömör és Borsod megye határán, a Rét-patak völgyfőjében, Aggtelek délkeleti szomszédságában települt az egykori Torna megyei község.
A középkorban, Égerszög mai területén alakulhatott ki – feltehetően a 12. században – Kovácsi falu, a tornai királyi erdőuradalom vasműves szolgáló népének települése. Az itt lakók vaskohászattal foglalkozhattak, erre utaló salaknyomokat találtak a település határában. Alapterülete fában gazdag, így a kohók működtetéséhez szükséges faszenet a környékbeli erdők fáiból égették, az erdőirtás során felszabadult területeket pedig mezőgazdasági művelés alá vonták.
1270-ben a királyi erdőuradalom halászó vizeit a felügyelő vízóvók kapták, kiknek vezetője Böjte (Buhte) volt. A vízóvók birtokát a 13. század végén többször is igyekeztek megszerezni befolyásos főurak, míg végül Porcs fia Domokos nádor foglalta el Kovássi települését, s Égerszögre keresztelte azt. Ezután Tomori Elus János kisnemes kezére került a falu.
Neve az éger fanév és a „sarok, szeglet, zug” jelentésű –szög utótag összetétele.
Kőtemploma, - a korabeli hiteles dokumentumok szerint - már a 14. század közepén biztosan állt.
Zsigmond király 1424-ben Bessenyő Pálnak adományozta a falut és így a tornai uradalomhoz került.
1436-tól Berencsi Sáfár István, majd e család kihalásával a falu János esztergomi érseké lett. 1470 körül Szapolyai Imre tulajdona lett Égerszög.
A mohácsi csatavesztést követően János királytól Ferdinánd Égerszögöt elvette, a azt Horváth Gáspár főkamarásnak adományozta, kinek halála után özvegye 1559-ben Mágóchy Gáspárnak és Tamásnak adta el.
A 16. században az itt élők áttértek a református hitre.
A török megszállás alatt a portyázó csapatok Égerszögöt sem kímélték, bár a település pontos történetét a 17. századból nem ismerjük. A 18. századból már dokumentálható, hogy az itt élő emberek földműveléssel, szőlőtermeléssel, szén- és mészégetéssel foglalkoztak.
A 19. század első felében 77 lakóházban 633 református vallású lakos élt. A falu ekkor volt a legnépesebb, s ezután megkezdődött a lassú létszámcsökkenése, amihez a mezőgazdaság szerkezetének átalakulása, az állattenyésztés és gyümölcstermelés felhagyása, a szőlőültetvények pusztulása is hozzájárult.
Égerszög nevét a határban, A Pitics-hegy tövében, 1954-ben felfedezett Szabadság-barlag tette országosan ismertté, mely a turisták számára sajnos nem látogatható. A Pitics-hegyen található kilátóból gyönyörködhetünk a szlovákiai Alacsony-Tátra hegyeiben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése