Az EU mezőgazdasága 7,6 millió főt, az aktív keresők 5,8%-át foglalkoztatja. Az egyébként folyamatosan növekvő mezőgazdasági termelés a Közösség teljes gazdaságában egyre kisebb helyet foglal el. Mára a bruttó hazai terméknek (azaz a GDP-nek) mindössze 2,8% -át adja. Összehasonlításképpen, az 1991-es adatok szerint Németország GDP-jéből a mezőgazdaság részesedése 1,3%-ot tesz ki, Franciaországban ez 3,0%. A részesedési százalék Írországban -8,1%- és Görögországban - 16,1 % - a legmagasabb.)
A tagországok arra törekednek, hogy külkereskedelmi mérlegüket az agrárexport növelésével, illetve az import mérséklésével javítsák. Az Unió agrárexportjának majdnem háromnegyede a Közösségen belüli tagországokra irányul, több mint egynegyede pedig a világpiacra kerül.
Az Európai Közösség mezőgazdasági zónái
A mezőgazdasági zónák három alapvető típusba sorolhatóak. Az észak-nyugat-európai síkság a világ egyik legfejlettebb mezőgazdasági területe, nagyon gyorsan adaptálja a technológiai fejlődés eredményeit. A mezőgazdasági termelők képzettek, jelentős tőkével rendelkeznek, illetve közel vannak a tehetős fogyasztók piacához. A földközi-tengeri zónát a természeti feltételek változatossága, a gazdasági és termelési fejlettségi fok, továbbá a struktúra és a jövedelmek sokfélesége, nagyfokú eltérése jellemzi. A kedvezőtlen adottságú zónákban a mezőgazdasági termelés költsége magasabb, mint más területeken. E hátrány egyrészt a lejtős területek gépi megművelésiének nehézségeinek, illetve a kedvezőtlen talaj és klimatikus tényezőknek a következménye. Ezeknek a területeknek a mezőgazdasága hanyatlóban van.
CAP- A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA
Az EU közös politikájában kiemelkedően fontos helyet foglal el a CAP. A Közös Agrárpolitika döntéshozatali rendszerében 23 mezőgazdasági tanácsadó bizottság működik, amik az egyes szakágazatokban érdekelt piaci szereplőket képviselik. (Pl. baromfihús, sertéshús, tej- és tejtermékek stb. szakágazatokban)
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA RENDSZERE Az agrártermékek kiemelt kezelését az élelmiszer-termelés stratégiai jelentősége mellett a mezőgazdasági termelés természeti, gazdasági és társadalmi sajátosságainak felismerése, továbbá a piacok stabilizálásához fűződő termelői és fogyasztói érdek indokolta.
A Közös Agrárpolitika (CAP) céljai
• a mezőgazdaság termelékenységének emelése
• a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság jövedelmének és életszínvonalának emelése
• az agrárpiacok stabilizálása
• az élelmiszer-ellátás biztonságának garantálása
A fogyasztói igények méltányos áron történő kielégítése Közös Piaci Szervezetek (CMO) A piaci szervezetek olyan közösségi szabályok és mechanizmusok együttesei, amely meghatározott termék vagy termékcsoport piacának szabályozását biztosítják. Három alapvető elvük: • egységes piac a tagországok közötti kereskedelemben • az európai termelők védelme • közös pénzügyi alap használata - az EAGGF, az Európai Mezőgazdasági Orientációs - és Garanciális Alap-
AZ EU AGRÁRTERMÉK- ÉS ÉLELMISZERSZABÁLYOZÁSI RENDSZERE, ELŐÍRÁSAI
Növényi eredetű termékek minőségének szabályozása
Gabonafélék
fizikai követelmények:
• illat, szín, nedvességtartalom, kifogásolható alkotórészek mennyiségi limitje
technológiai követelmények:
• meghatározott fehérjetartalom, szedimentációs érték, Hagberg-szám Cukrok
• A hatályos szabály a félfehér, fehér és extrafehér cukrokra vonatkozik, ezen belül a polarizá-ciót, az invert-cukor tartalmat, a nedvességtartalmat és a maradék kén-dioxid mennyiséget szabályozza.
Friss zöldségek és gyümölcsök
A szabályozás a következőkre terjed ki:
• Zöldségek: articsóka, padlizsán, zeller, karfiol, cikória, csemegepaprika, zöldbab, uborka, fokhagyma, fejes és kelkáposzta, fejessaláta, endívia, póréhagyma, sárgarépa, zöldborsó, bimbóskel, spárga, paraj, paradicsom, cukkini, hagyma.
• Gyümölcsök :alma, körte, sárgabarack, szamóca, cseresznye, kivi, őszibarack, szilva, cseme-geszőlő, narancs, citrom, mandarin.
Az EU szabályozásban meghatározottnál gyengébb minőségű termék nem kerülhet forgalomba.
Minimális követelmények:
• ép: sérüléstől, madár- és rovarkártól mentes
• egészséges: kártevők okozta károsodástól mentes
• tiszta: látható tisztátlanságtól mentes ( föld, trágya stb.)
• friss. nem fonnyadt
• idegen szagtól, íztől mentes, ízt, szagot átadó anyaggal (csomagolóanyag, jelölőfestékek, ragasztóanyagok) nem érintkezhet
• rendellenes mértékű külső nedvességtől mentes, esőtől, mosóvíztől mentes, harmat vagy párakondenzáció okozta nedvesség nem zárható ki.
• megfelelően fejlett, a fogyasztókhoz csak az optimális fejlettségű illetve érettségű áru juthat el.
A csomagolás módja a minőségi osztályokba való sorolástól függ.
A csomagolt termék megjelöléséhez a következő anyagokat kell feltüntetni:
• csomagoló vagy feladó neve, címe • termék megnevezése, fajtája
• származási ország
• minőségi osztály
• méretosztályozás
• súly vagy darabszám
Az importtermékekre vonatkozó előírások az EU előírásokkal azonosak.
Amennyiben a termék a jelzett minőségi osztálytól illetve a vonatkozó szabályoktól eltér:
• visszaküldik
• újra osztályozzák
• alsóbb osztályba sorolják
• egyéb célra felhasználják (friss fogyasztás helyett feldolgozásra irányítja az exportőr és az importőr)
Állati eredetű termékek szabályozására is érvényesek a fogyasztó biztonságát garantáló állat-egészségügyi követelmények.
főbb termékcsportok:
• vágómarha-minősítés
• baromfihús-minősítés
• tej-és tejtermék minősítés
• tojásminősítés
Az élelmiszerek szabályozásával kapcsolatos előírások a fogyasztó biztonságát garantálják.
A szabályozás központjában az egészségügyi biztonság, a hatósági ellenőrzés és a vevőinformáció áll.
Fő területei:
• Adalékanyagok
• Az élelmiszerekkel kapcsolatba kerülő anyagok
• Élelmiszer-higiénia
• Hatósági élelmiszer-ellenőrzés
• Címkézés
• Besugárzással kezelt és gyorsfagyasztott termékek
• Különleges élelmiszerek (bébiételek, cukorbetegek, illetve fogyókúrázók számára készített, valamint az alacsony tápértékű élelmiszerek)
• Biotechnológiai termék-előállítás
Minőségbiztosítási módszerek, a gyártás biztonságát célzó eljárások
Az élelmiszerek előállítása során megkövetelt higiénés gyártásbiztonsági rendszerek közül két azonos célú, de megfogalmazásában eltérő rendszer terjedt el. Az egyik a jó gyártási gyakorlat (GMP) megvalósításának rendszere, a másik a veszélyelemzés a kritikus irányítási pontokon , VEKI (HACCP).
Élelmiszerszabványosítás :
• A CEN , az Európai Szabványügyi Bizottság feladata. A gyártó biztos lehet abban, hogy terméke megfelel az EK általános előírásainak, amennyiben a CEN előírásoknak megfelel.
• Az EU szabványalkotó tevékenysége a FAO-val, az ENSZ Élelmezési-Mezőgazdasági Szervezete, valamint a WHO, az Egészségügyi Világszervezet, által létrehozott Codex Alimentarius szabványosítási program keretében folyik jelenleg is.
AZ EU ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI ELŐÍRÁSAI ÉS IGAZGATÁSI RENDSZERE ÁLLAT-EGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁS
Az állat-egészségügyi szabályozás alapjai
Az állatbetegségek megelőzésére, leküzdésére és megszüntetésére kidolgozott stratégia alapvető célja:
• a legjobb egészségi állapot elérése a betegségek kiirtása útján
• bizonyos betegségek ellen a vakcinálás megszüntetése, a beteg állomány kiirtása betegség fellépése esetén
• az állatorvosi ellenőrzés erősítése a származási és feladási helyen.
Ez érvényes a harmadik országokból érkező állatokra és termékekre is.
• az állat szállítások követése számítógépes információval a Közösségen belüli (ANIMO), s a kívülálló országokból importált állatokon állatorvosi ellenőrzéskor tapasztalt szabálytalanságok esetén (SHIFT)
• közös eljárások a betegségek elleni küzdelemben
A közegészségügyi szempontú szabályozás alapvető feltételei.:
• az állatok kezelésére felhasználható anyagok engedélyezése, az engedélyezett hatóanyagok(gyógyszertartalmú takarmánypremixek) előírásszerű alkalmazása és forgalmazása,
• az állati eredetű gyógyszer és hormon maradványtartalmának ellenőrizése.
Zootechnikai előírások:
A zootechnikai előírások az állatok azoníthatóságára, nyilvántartására, a tiszta és hibridtenyészeteket fenntartó társaságok működésének szakmai szabályaira, az állatok teljesítményőrző és genetikai értekmegállapító rendszereire terjednek ki. Tárgyuk nemcsak az élőállat hanem az egyre nagyobb teljesítményű fajták kiemelkedő egyedeinek kereskedelmi forgalomba lépő spermiuma, petesejtje és embriója is.
Az állat egyedszármazását igazoló zootechnikai bizonyítvány:
• kiadó testület
• nyilvántartókönyv megnevezése, nyilvántartókönyvben iktatás szám
• kiadási dátum
• azonosító rendszer
• azonosítás
• születési dátum
• fajta
• ivar
• tenyésztő neve, címe
• tulajdonos neve, címe
• származás (szülők és nagyszülők nyilvántartási száma) Animal welfare (állatjóléti) előírások
• Az állatjólét indikátorai a növekedés, a szaporodási képesség, viselkedés, fiziológiai állapot, betegségre való hajlam.
• Az állattartásra vonatkozó etikai kérdéseket először a fogyasztók vetették fel.
E nyomásra indult el az állatjóléti politika, amiben megfogalmazták a sertések intenzív tartására és a borjak védelmére vonatkozó előírásokat. Az állatok szállítás alatti védelme Az állatvédelem célja a stresszhatás enyhítése, mivel az súlycsökkentő és húsminőség rontó hatású. A szabályozás az páratlan ujjú patásokra (ló, szamár, öszvér) a szarvasmarha-, kecske- és sertésfélékre, a baromfira, házinyúlra, macskára, kutyára, egyéb emlősökre és madarakra, illetve gerinces és hidegvérű állatokra vonatkozik.
A szállítás követelményei:
• előzetes állatorvosi engedély
• állatot azonosító és regisztráló dokumentum
• az előírásoknak megfelelő szállítóeszköz
• megfelelő képzettségű kísérőszemélyzet
• 24 órát meg nem haladó szállítás időtartam
• útközben itatás, etetés és pihenés
• előzetes értesítés alapján történő, a szállítás tartamára, útvonalára vonatkozó hatósági ellenőrzés
A friss hús termelésére és értékesítésére vonatkozó előírások :
Friss hús-szállítmányok:
• szállítmányt csak egészségügyi bizonyítvány kíséretében lehet feladni, amit az illetékes hatósági állatorvos a célállomás nyelvén tölt ki
• az egészségügyi bizonyítványt ugyancsak a hatósági állatorvos által kitöltött kereskedelmi dokumentum kíséri
• ezen felül részletesen meghatározzák a vágóhidakra, daraboló üzemekre és hűtőházakra vonatkozó állat-egészségügyi és higiénés szabályokat is (a szabályozás kitér a helyiségek építésének, burkolásának, világításának, vízhálózatának stb. követelményeire, továbbá a személyi higiéniát szolgáló követelményekre.)
• a fő állatorvosi feladatok a vágás előtti és utáni egészségvizsgálat, a darabolt és tárolt hús higiéniai ellenőrzése, egészségügyi illetve a kereskedelmi dokumentumok kiállítása. Szigorúan megkülönböztetendő az emberi fogyasztásra alkalmas, illetve arra alkalmatlan hús
• az üzemeltető feladata az üzemi higiénia (eszközök, gépek, termékek) rendszeres ellenőrzése
A hús forgalmazásának állat-egészségügyi követelményei :
Erre a területre a következő szabályozások érvényesek:
• a betegségek ellenőrzésének módszerei, a betegségek felsorolásának, diagnosztizálásának, gyógyításának, megelőzésének elvei
• a tenyésztés során engedélyezett kezelések; Pl. több, az állattenyésztésben fontos hormont illetve hormonhatású anyagot betiltottak, mert szermaradványként károsak az emberi egészségre. A növekedést illetve súlygyarapodást serkentő hormonokat 1981-ben tiltották be. Némely betegségmegelőzésre alkalmazott antibiotikum is veszélyt jelenthet az emberi egészségre (pl. allergiás reakciókat válhatnak ki).
• az állati eredetű élelmiszerek feldolgozására és forgalmazására vonatkozó egészségügyi követelmények; a tagországok felelősségi körébe tartozik a hatósági ellenőrzőhálózat fenntartása és az elvégzett vizsgálatok eredményeinek közzététele. Laboratóriumi hálózat Az Európai Közösségben a szermaradványok ellenőrzésére kétszintű (EK és nemzeti szintű) referencialaboratórium-hálózat működik. A referencia laboratóriumok feladata az egységes vizsgálati módszerek biztosítása és előírása. A mennyiségi meghatározáshoz szükséges referencia-anyagokat és a módszerek biztonságának ellenőrzését a CBR (Community Bureau of Reference), mint központi intézmény a referencialaboratóriumok közreműködésével biztosítja. Harmadik országokból érkező élő állatok vizsgálatának szervezése A Közösségi tagállamok országhatárainál elvégzendő állategészségügyi vizsgálathoz határellenőrző állomásokat állítottak fel.
NÖVÉNYEGÉSZSÉGÜGYI SZABÁLYOZÁS
A szabályozás alapjai:
• A növényegészségügyi szabályozás a feladó ország kötelessége. Növények, növényi magvak, vagy bármilyen növényi rész csakis növényegészségügyi bizonyítvánnyal, illetve növényútlevéllel szállítható.
• A szabályozások illetve hivatalos dokumentumok célja, hogy a különböző károsítók -gyommagok, növényi betegségek és állati kártevők- széthurcolását nemzetközi összefogással megakadályozzák.
• A szabályozás biológiai készítményekre (mikro-organizmusok, vírusok, géntechnológiával előállított szervezetek) is kiterjed. A növényvédőszerekre vonatkozó szabályozások:
• Az engedélyezett anyagok jegyzéke a növényvédőszerek aktív anyagainak, toxikológiai tulajdonságainak vizsgálata alapján készül el.
• A forgalmazás szabályozásával mind a fogyasztóvédelem, mind a környezetvédelem biztonságossá tehető. Bármilyen növényvédőszer alkalmazása során a környezet, az emberi és állati egészség biztonsági szempontjai elsődlegesek a növénytermesztés javításával szemben.
• A kémiai szerek alkalmazását biológiai, biotechnológiai, növénykultúrás vagy növénytermesztési eljárásokkal vagy ezek kombinációival próbálják visszaszorítani.
• A növényvédőszer-gyártó számára döntő jelentőségű, hogy terméke bekerüljön az EK jegyzékbe. A jegyzékbe foglaláshoz azonban az összetevő anyagokat nyilvánosságra kell hozni. A szabályozás ezért kiemeli az adatvédelemre, az ipari és kereskedelmi titkot tartalmazó információk kezelésére érvényes követelményeket. A növényvédelmi kutatásokat és szabályzásokat koordináló szervezet az Európai Növényvédelmi Szervezet (EPPO).
A KÖZÖS AGRÁRPOLITIKA ( CAP) REFORMJAI
A Közös Agrárpolitika meghirdetése óta a CAP 1992 májusában elfogadott reformjavaslatai voltak a legradikálisabbak. A reformokat kikényszerítő tényezők egyrészt a Közösségen belülről, másrészt nemzetközi partnerektől érkeztek. Megszületését elsősorban a rendszer belső logikája, a mezőgazdaság politikai jelentőségének csökkenése és az Egységes Európai Piac hatásai segítették. A reform célja az agrárárak csökkentése, a közvetlen támogatás és a termelés szabályozása, a "kistermelők" preferált helyzete, a termelés külterjesítése, a gazdák nagyobb választási lehetősége, a természeti környezet megőrzése illetve a közösségi kiadások behatárolása voltak.
MAGYARORSZÁG ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ
A Közös Agrárpolitika (CAP) hatásai A nyugat-európai térség Magyarország számára hagyományos agrár-exportpiacot jelent. A hidegháborús időszak lezárultával a kiépülő Közösség agrárpolitikája, a CAP, megnehezítette magyar a termékek bejutását a nyugat-európai piacokra. Magyarország exportlehetőségei fokozatosan beszűkültek. A hetvenes évek végére az EK agrárpolitikai helyzete teljesen megváltozott, ugyanis a korábban nettó importőr nettó exportőr lett. Mindezek eredményeként, Magyarország agrárexport helyzete drasztikusan romlott. Egyfelől a Közösség bővülő önellátása és a közösségi protekcionizmus nehezítette a magyar export helyzetét, másrészről pedig a magyar export versenytársai (például a mediterrán vagy a fejlődő országok) részesültek kedvezményes elbírálásban. Az 1960-as 70-es évek magyar agrár- és agrárkereskedelmi politikája nem készült fel az EK kiépített piaci szervezeteinek hatásaira. A magyar termékek nem feleltek meg a minőségi követelményeknek, illetve a marketing alapvető hiányosságai nehezítették a piacra jutást. Az 1970-es években , e körülmények hatására, a magyarországi agrárexport a kelet-európai térség felé orientálódott. E piacpolitikai váltás hatására súlyos strukturális torzulások léptek fel. Az alacsonyabb minőségi színvonalú, más piacokon nehezen vagy egyáltalán nem értékesíthető tömegtermékek előállítása került előtérbe. Ezek a termékek a nyugat-európai piacra nem voltak konvertálhatóak. Az agrárkereskedelem politikai feltételeinek javítására irányuló törekvések A magyar kereskedelem lehetőségei politikai szempontból is korlátozottak voltak. A keleti blokk nem ismerte el az Európai Közösséget, ám az EK agrárpolitikája sem sok teret hagyott a feltételek javításának. 1975 után a Közösség kereskedelempolitikája nem tette lehetővé sem a már meglevő szerződések meghosszabbítását, sem újak kötését. 1973-ban, Magyarország a GATT tagjává vált, és megpróbálta érvényesíteni az Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezményből fakadó EK-kötelezettségeket, de az Unió továbbra is alkalmazta Magyarországgal szembeni korlátozásait. Technikai megállapodások: Ezek a megállapodások voltak az első hivatalos kapcsolatok a Közösséggel, valójában időben még a GATT tagságot is megelőzték. A szektoriális megállapodások a magyar kormány és az EK tanácsa közötti szerződések. A mezőgazdaságot érintő első szerződés az 1981-ben kötött juh- és kecskehús-szektorban kötött megállapodás. Kísérletek a kétoldalú kapcsolatok rendezésére Az 1980-as évek közepétől Magyarország egyre inkább a kapcsolatok átfogó rendezésére törekedett. Egy-egy a részterületre vonatkozó javaslatot is megfogalmaztak. Mindezek ellenére a magyar gazdaság-diplomácia közeledését az EK nem viszonozta. Ugyanakkor a '80-as évek közepétől óvatos reorientáció indult meg. Újra növekedett a magyar agrárexport volumene és aránya az EK piacon.(Az 1983-1987 közötti időszakban Magyarország a harmadik országokból származó behozatal kb. 1,4%-át képviselte) 1986-tól megkezdődött az átfogó kereskedelmi és gazdasági megállapodások előkészítése. A magyar-EK kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás Az 1988 szeptemberében aláírt együttműködési megállapodás a hivatalos kapcsolatfelvételt jelentette Magyarország és a Közösség között. Lényegét tekintve ez a kapcsolatok normalizálását jelentette. A mennyiségi korlátozások lebontását csak 1995-re irányozták elő. Magyarországnak nem sikerült piacra jutási kedvezményeket elérnie. 1989 júliusában, a párizsi csúcsértekezleten, a világgazdaság hét vezető országának kormányfői a magyar és lengyel reformfolyamatokat elősegítő intézkedéseket határoztak el. Ennek az eredménye a PHARE program (Poland/Hungary: Assistence to the Restructuring of the Economies). Eredetileg a program kizárólag Magyarország és Lengyelország megsegítését célozta, de időközben már a régió többi térségére is kiterjedt.
A PHARE program fő elemei:
• a diszkrimináció mentesség egy lépésben való megvalósítása (szemben a korábbi fokozatosan leépülő korlátozásokkal)
• kedvezményezett piacra jutás ( az általános vámpreferenciák - GSP- kiterjesztése)
• konkrét gazdasági segítő akciók (kedvezményes hitelek, segélyek, tanácsadás formájában)
Az Európai Közösség a GSP keretében olyan jelentős agrárkereskedelmi kedvezményeket is nyújtott, amiket eddig kizárólag a fejlődő országok kaphattak meg. Brüsszelben, 1991. december 16-án a Közösséggel három kelet-európai ország - Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország- társulási szerződést (Európai Megállapodásokat) írtak alá. Az EK jelentősége a magyar agrárexportban Az 1980-as évek reorientációs piacpolitikájának eredményeképpen az EK országok ismét a magyar agrárexport fő felvevőivé váltak. Az EK-ba irányuló magyar agrárexport sokrétű. Az állattenyésztési és húsipari termékek dominálnak. (Elsősorban sertés és baromfi illetve termékeik, továbbá juh, nyúl és szarvasmarha.) Fontos szerepük van a friss és feldolgozott zöldségféléknek, illetve a jellegzetesen magyar termékeknek (hungaricumoknak), mint például a bor, dióbél vagy méz. Az EK-ból származó agrárimportunk súlya jóval elmarad a kivitel mögött.
Az import fő tételei:
déligyümölcs, bizonyos takarmányok, élelmiszeripari segédanyagok, üdítőital-koncentrátum, édesipari termékek, szeszesitalok)
Az Európai Megállapodás főbb mezőgazdasági jellemzői:
A Megállapodás elvileg a teljes tagságra való felkészülést segíti, ez azonban garanciát nem jelent. Magyarország végső célja, hogy a Közösség tagja legyen, de a teljes tagság feltételeit és esetleges időpontját még nem határozták meg. Az 1993 júniusában tartott koppenhágai csúcsértekezleten az EK deklarálta, hogy "Közép- és Kelet-Európa országai, ha kívánják, váljanak az Európai Unió tagjává. A csatlakozásra akkor kerülhet sor, mihelyt a társult ország képes a megkívánt gazdasági és politikai feltételek kielégítésével a kötelezettségek vállalására."
A Megállapodás céljai:
• megfelelő keretet adjon olyan politikai dialógushoz, amely az álláspontok közelítését, szoros politikai kapcsolatok létrehozását teszi lehetővé
• szabadkereskedelmi övezet fokozatos kialakítása Magyarország és az Unió között
• olyan gazdasági szabadság megvalósítása, amelyen a Közösség alapul
• új, harmonizáló szabályok, politika és gyakorlat létesítése
• gazdasági, pénzügyi és kulturális együttműködés a lehető legszélesebb alapon
• segítségnyújtás Magyarország gazdaságának fejlesztésében valamint a piacgazdaságra történő átállásában
• a társulás ténylegessé tételét szolgáló, megfelelő intézmények létrehozása
A Megállapodás agrárvonatkozásai:
A szerződés 76. cikke a mezőgazdasági és agráripari szektorra vonatkozik. Az együttműködés fő céljai a modernizáció, a szerkezetváltás, illetve a mezőgazdasági és élelmiszeripari privatizáció segítése.
Főbb területei:
• az elosztási hálózat, a raktározási rendszerek, valamint a forgalmazás fejlesztése
• a vidéki infrastruktúra modernizálása (szállítás, telekommunikáció, vízzel történő ellátás)
• A termelékenység és a minőségjavítás segítése a megfelelő termékek és módszerek alkalmazásával.
• Az együttműködés javítása az állat- és növényegészségügyben szakképzés és az ellenőrzések révén.
• kooperáció a minőségbiztosítási rendszerek területén
• az integrált vidékfejlesztés előmozdítása Magyarországon
A célok megvalósítása végett Magyarország pénzügyi segítséget kap segély illetve hitel formájában. Agrárkereskedelmi hatások Elvileg jelentős mértékben javultak a magyar mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacra jutási esélyei az Unióban.
Az agrárkereskedelmet érintő főbb tényezők:
• Viszonylag széleskörű kedvezmények. A szerződés kedvezményei az EK-ba irányuló magyar agrárexport csaknem 70%-át érintik • GSP-konszolidáció
• Korlátozott preferenciák az agrártermékekre vonatkozólag
• Az exporttermékek eredetét igazoló származási bizonyítvány; Ha ez nem áll rendelkezésre, az EU a nem-preferált országokra vonatkozó importterheket alkalmazza.
Európai Kritikák
A Megállapodásban foglalt agrárkereskedelmi kedvezmények mértéke és hatásai a Közösségen belül is kritikákat váltottak ki. A három közép-kelet-európai reformország részesülése a széles körű agrárkoncessziókban korántsem egyértelmű.
A négy fő kritikai irányzat legfontosabb aspektusai a következők:
• A koncessziók nagyságrendje
• A versenysemlegesség sérelme, allokációs veszteségek
• A privilegizált piacra jutás magas költségei
Globális, jóléti kritika
A kritikák gondos megfontolást igényelnek. Egyrészt intellektuális feladatot jelentenek a magyar agrárexporttal foglalkozó magyarországi szakértőknek, másrészt az Európához való csatlakozás során fel kell készülni az érdekütközésekre, és ehhez szükséges egy alaposan kidolgozott magyar agrárkereskedelem-politikai koncepció.
AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ KIHÍVÁSAI. TEENDŐK - PERSPEKTÍVÁK
Magyarország európai országokhoz való felzárkózásának feltétele, a kellő felkészülés utáni, fokozatos átmenettel történő integráció az Európai Unióba. Az EU-hoz történő csatlakozási szándék hivatalos kinyilvánításával nagy mértékben meghatározottá vált a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar további fejlődésének útja. Az európai integráció esélye történelmileg is kivételes horderejű folyamat. Az európai csatlakozás mind a társadalom, mind a gazdaság egészét átformálja. A tagság a nemzetközi gazdasági folyamatokba történő szervesebb illeszkedést, az abból fakadó ésszerűbb gazdálkodást, a hátrányos megkülönböztetés megszűnését, külföldi tudást, technikát, a tőke minden korábbinál nagyobb mértékű beáramlását, s a gazdaság modernizálását jelentené. Mindezek hatására javulna az ország mezőgazdasági egyensúlya, gyorsulna a gazdasági növekedés, enyhülhetnének a foglalkoztatási és területi problémák, megindulhatna az életszínvonal növekedése.
Rövidebb távú teendők Külön hangsúlyt kell fektetni az ország belső gazdasági és agrárgazdasági problémáira (egyensúlyi feszültségek, hanyatlás, az erőforrások leépülése) :
• Az agrárkereskedelmi preferenciák bővítése és maximális kihasználása technikai korrekciókat, állat-egészségügyi együttműködést, az új GATT rezsimhez és az EU kibővüléséhez való hozzáigazodást, a preferenciális rendszer második szakaszának előkészítését, a meglevő kedvezmények maximális kihasználását igényelik.
• Továbbá szükséges a magyar jogszabályok széleskörű közelítése a Közösség jogszabá-lyaihoz.
• Szükséges a kedvezmények és a pénzügyi támogatások lehetőség szerinti további bővítése, illetve ezeknek a magyar igényekhez igazítása.
• Az EU bonyolult agrárrendszerében való eligazodás különleges ismereteket kíván. Az agrártársadalomnak meg kell tanulnia az Európai Közösség "nyelvét". Meg kell ismerniük a közösségi jog előírásait, a CAP alapvető fogalmait, a termék besorolást stb.
• Különösen fontos az egységes belső piac és a közös agrárpolitika folyamatos nyomon követése.
• Alapvető szükségszerűség az agrártársadalom felkészítése, ugyanis az integráció folyamatai alapvető, drámai változásokkal járnak. A hosszabb távú teendők példátlan feladatokat jelentenek: • jelentős többlettermelés az EU számára fontosnak minősülő termékekből
• A magyar mezőgazdaságban az agrárstruktúra alapvető, előre nem felmérhető változásai zajlanak. Ezzel szemben az eddig csatlakozott országok struktúrája többé-kevésbé adott volt.
• Az intézményi problémák jelentősek: hiányoznak a nyugat-európai agrár rendszert képező intézmények.
A csatlakozás következményei az Agrárágazatban:
• a nemzeti agrárpolitika mozgástere beszűkül, ugyanakkor lehetővé válik az EU agrártámogatási rendszerébe és programjába való bekapcsolódás
• az országnak számolnia kell a közösségi verseny növekedésével az export és import liberalizálása miatt
• a mezőgazdasági termelés költségeit nagyrészt az EU költségvetése fizeti, így Magyarország remélhetőleg több támogatást kaphat, mint amit hozzájárulásként befizet
• a Közösség belső árszínvonala magasabb, számítani kell arra, hogy a fogyasztói árak és a termelés költségei jelentősen megemelkednek, viszont a termelés jövedelmezősége javulhat.
F: www. kkvka.georgikon.pate.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése