N. műtrágyák

Többször, kis adagban kell kiszórni.
Felhasználási módja:
Alaptrágya – csak akkor, ha pentozán hatást el akarjuk kerülni, starter- indító, vetés, v. palántázás idején, fejtrágya-növény gyors fejlődése, v. hiánytünet miatt.
Ammónium-nitrát (ammon-salét-rom) NH4NO3: hatóanyagtart. 34%, meszes talajon jó, savanyún rossz, mert salétromsav keletkezik, a legelterjedtebb N-műtrágya, a N-t 50-50%-ban ammónium-nitrát-ion formában tart., a növény mindkét iont hasznosítja.
Mészammon-salétrom (pétisó) NH4NO+CaCO3: hatóanyagtartalma 25-28%, ammónium-nitrát+mészkőpor keveréke, CaCO3 csökkenti a savanyító hatást, könnyíti a kiszórást, gátolja a szemek összetapadását
Karbamid CO(NH2)2 hatóanyagtartalom: 46%, a legkoncentráltabb szilárd műtrágya, ammónia+CO2, ha a biuret tart.>3%, a növényre mérgező lehet, (szabvány 1,5%), karbamid ammo-nifikációjakor a t.oldat lúgosodik, ha az NH4+ nitrifikálódik, a pH savanyú lesz, lúgos t.-on (szolon-csák)-lúgosít, savanyú t.-on gyorsan alakul ammóniává =>nagy NH4+ veszteség, csökken a haté-konyság, CaCO3 t.-ban salétromsavból kalcium-nitrát lesz, ami lúgosit az ammónium-nitráté, mert a N teljes mennyiség ammóniumion formában van, savanyú talajon rossz.
Ammónium-szulfát (kénsavas ammónia) (NH4)2SO4 : hatóanyagtart. 20-21%, savanyító hatása nagyobb, a nitrát nem kötődik, hanem kimosódik, meszes t.-on CaSO4 és MgSO4 keletkezik. Ammónium-szulfát-nitrát 2NH4NO3*(NH4)2SO4: hatóanyagtartalom 26%, kettős só, a NH4NO+ higroszkóposságának csökkentésére való.
Kálium-nitrát KNO3: hatóanyagtart. 13%
Nátrium-nitrát NaNO3: hatóanyagtart. 16%.
Kalcium-nitrát (mészsalétrom) Ca(NO3)2: hatóanyagtart. 15%, közömbös kémhatású, de talajban lúgosan hat, a Ca kolloidokhoz kötődik, és at.oldat Ca(HCO3)2 tartalam is megnő, ami csökkenti a talaj savanyúságát, savanyú talajon jó, mert a növények több nitrátot vesznek fel, mint Ca-t.
Lassan ható N-műtrágyák: karbamid-aldehid kondenzátumok, bevonatos műtrágya, inhibitoros műtr.
A N-műtr. kölcsönhatása a talajjal: a növények tápanyagai, ill. a fel nem vett N-mennyiség átalakul és elmozdul a szántott rétegből, az ammónium-ionok nitrát-ionokká alakulnak, vagy fixálódnak az agyag-ásványok rácsszerkezetében, lúgos pH esetén gáz alakban elillannak, továbbmosódnak a talajvízbe, és a talaj mélyebb rétegeiben felhalmozódhat a NO-N mennyiség.