A szakirodalom legnagyobbrészt az ABC ógörög változatból származtatja az ABC latin változatát. Ám alapvetõ hiba rejtõzködik ebben a származtatásban. Mégpedig az, hogy a szerzõk a latin ABC-nek nem a legkorábbi, hanem csak egy késõbbi, jócskán módosult változatával végzik el az összehasonlításokat. Vajon miért? A választ keresve még az is felmerülhet, hogy itt egy hallgatólagos, közmegegyezéses csúsztatásról van szó. (Ha így van, akkor aligha lehet másról szó, mint arról, hogy az ABC latin változatát védelmezik, nehogy "rossz" társaságból származzék.)
Példát a jó emlékû mester, Szántó Tibor "A betû" címû könyvébõl hozok itt. E könyv 28. oldalán található az alábbi szokásos levezetés, melynek felsõ sorában az ABC ógörög változata, legalsó sorában pedig az ABC latin változata van. A két középsõ sor pedig a kettõ közötti átmenet - a "hagyományos" elképzelés szerint:
Pár jelforma azonosítása téves, de ez itt most nem változtat a lényegen.
Figyelmesen szemlélõdve rá kell döbbennünk: a fenti ábra nem azt igazolja, hogy a felsõ sorból származik a legalsó sor, hanem azt, hogy mindkettõnek egyaránt a felülrõl számított harmadik sor a szülõje, az elõdje. Itt és csakis itt sorakoznak ugyanis a legrégebbi - az ógörög és a latin idõket jóval megelõzõ - betûformák. A fenti ábra tehát azt igazolja, hogy az ógörög és a latin ABC-változatok egyaránt egy harmadik, náluk régebbi ABC (3. sor) leszármazottai. Csak példaként emlitem az ide szükségszerûen alkalmazandó, az idõ dimenzióját is magába foglaló logikai menetet: nõvérem és közöttem genetikai kapcsolat, mégpedig igen mély genetikai kapcsolat mutatható ki. (Mint a fenti, legfelsõ és legalsó sor között). Ám szarvashiba arra következtetni ebbõl, hogy nõvéremtõl származom. Szembeötlõ, közeli rokonságunk oka abban van, hogy azonos szülõtõl származunk. Ez a fenti ábrán is egyértelmûen kiderül abból, hogy a harmadik sorban lévõ betûformák lényegesen régebbiek, mégpedig egységesen, mint a többi sorban lévõ betûformák.
Mivel a fenti ábra nem ad igazán pontos útbaigazítást, mert a betûformák magukon viselik a többszörös átírás torzító hatását, nézzünk meg egy eredeti feliratot.
Az alábbi dísztû i. e. 700 körül készült, s egész biztosan latin nyelvû a rajta lévõ felirat. A dísztû alatta a felirat tiszta másolatát, legalul pedig ugyanezen szöveget a betûk mai formáival látjuk:
A felirat jobbról-balra olvasandó: "Marios med fhe fhaked Rumasioi", azaz "Mariosz készített engem Rumasziosznak".
A feliraton bizonyára nem szerepel az összes betû. Más írásmaradványok is rövidek, töredékesek, emiatt nem mondhatjuk, hogy teljes egészében rekonstruálható a legkorábbi latin ABC-változat, hiszen lehettek olyan betûk is használatban, melyek nem maradtak fenn. Azok a betûk azonban, amelyek elõkerültek: vannak. S nekünk most ennyi is elég. Több, legkorábbi írásmaradvány alapján pedig a következõ kezdeti latin jelsor adódik (a betûk alatt a mai abc szerinti megfelelõ hangok láthatók):
A jobb oldalán farkincával ellátott "W" (=m) pontosan követhetõen az õsi szögletes "B" betûforma egyik változata.
S itt már meg is állhatunk. Ez a betûsor, ezek a betûk egyedül csak az õsi Kárpát medencei ABC-ben szerepelnek így együtt, következésképp lehetetlen, hogy az ógörög ABC-változatból kerültek az ABC latin változatába. Már csak azért sem, mert a latin kor a kései ógörög korban kezdõdött, s ekkorra az ógörög betûk már olyanná formálódtak, amelyekbõl aztán már végképp nem származhatott latin ABC, különösképp nem a kezdeti formavilága.Tehát a latin és az ógörög ABC-változat rokonsága - mint már említettem - idõben mindkettõt jóval megelõzõ betûkészletben található meg. S ezt a következõ, az idõt is érzékeltetõ ábra pontosan érzékelteti:
A fenti ábra egésze pontosan szemlélteti az ógörög és a latin ABC-változatok eredetét, azt, hogy testvérei egymásnak, egy közös õsbõl külön-külön kiválva közelednek a mához.
És végül, íme a régi Kárpát medencei ABC és a legkorábbi latin ABC-változat összevetése:
Lehet, hogy az M és a Z betûformák a legrégebbi idõkben is szerepeltek az ABC latin változatában is, de ez nem derül ki a legrégebbi latin nyelvû írásbeli leletekbõl. E fenti összehasonlításból látszik, hogy az ABC latin változata nem más, mint az õsi Kárpát medencei ABC kivonatolása. Azért kellett a latin nyelvûeknek fele husszúságú ABC, mert beszédükben csak ennyi hang szerepelt. Az ABC átvételekor a számukra felesleges jeleket egyszerûen elhagyták.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése