 Minden idők legidősebb ismert embere 122 évet élt, 100 éves koráig biciklizett, és 119 éves koráig dohányzott. Ma már csak 89 ember él, aki a 19. században született. Az 1800-as évek végén született emberek, akik még ma is élnek, túlélték a viharos 20. századot, és minimum 110 évesek. Magyarországi 110 évest nem találtunk ugyan, de egy nemrég elhunyt soproni hölgy nagyon közel jutott a misztikus számhoz. Ha nem lennének betegségek, akkor a tudósok szerint nagyjából 120 évre lennénk „kalibrálva”. De a betegségekkel együtt is egyre tovább élünk, nyilván az életfeltételek javulásának és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően. A Guinness-korrekordokat is megállapító Gerontology Research Group (GRG, Gerontológiai Kutatócsoport) listája szerint hivatalos papírokkal igazoltan 89 ember töltötte be a 110. életévét. A nők túlélhetetlenek Ha a hivatalos korrekordereknél maradunk, a Föld jelenleg legidősebb embere – nem meglepő módon – egy nő: a 114 éves és 326 napos Gertrude Baines, aki 1894. április 6-án született az Egyesült Államokban, vagyis nemsokára betölti a 115. életévét. A Kaliforniában élő afroamerikai hölgy 2008 végén „örökölte meg” a világ legidősebb embere címet a portugál Maria de Jesus 115 éves és csaknem négy hónapos korában bekövetkezett halálával. Ő alig másfél hónappal korábban vette át a címet a szintén 115 éves amerikai Edna Parkertől. A nők szívósságát jól mutatja, hogy a Föld legidősebb férfija, a japán Tanabe Tomodzsi a maga 113 évével csak a hetedik az idős hölgyek uralta toplistán, amúgy is mindössze hét 110 év felett járó öregúr van a világon.
Mi a helyzet nálunk? Magyar név nincs a nemzetközi rangsorban, és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEK KH) népesség-nyilvántartási adatai szerint sem él már egyetlen olyan honfitársunk sem, aki még a 19. században született volna. Az elmúlt hetekben halt meg a legidősebbnek tartott magyar ember, a soproni Szentirmay Jánosné, Relly néni, aki novemberben ünnepelte a 109. születésnapját, decemberben pedig elsőként vehetett át gránitdiplomát, amelyet 75 évvel a diplomázás után adományoznak. Relly néni ugyanis 88 éve végzett a Soproni Legszentebb Megváltóról Nevezett Irgalmas Nővérek tanítóképzőjében. Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy a soproni hölgy halála után ki a legöregebb ember Magyarországon. A népesség-nyilvántartás szerint jelenleg egy Győr-Moson-Sopron megyei nő a legidősebb, aki az idén tölti be 110. életévét. Ám erős a gyanúnk, hogy Relly néni halála egyszerűen még nem került be a rendszerbe A legidősebb magyar férfit sem tudjuk megnevezni, miután a korábbi ismert korrekorder – a mindkét világháborút megjárt – Molnár Gergely András 2006 márciusában, 108 éves korában meghalt. A KEK KH ugyanis nem adhat ki személyes adatokat. Így csak akkor tudnánk az illetőről, ha ő maga jelentkezne, megtudná a sajtó, vagy az idős polgáraikkal szívesen dicsekedő önkormányzat. Ennek híján annyit tudhatunk, hogy a legidősebb férfi Borsod-Abaúj-Zemplén megyei lakos, és az idén tölti be a 106. életévét. Amerikában a magyarok is tovább élnek Úgy tűnik, a 110. életév eléréséhez nem kedveznek a magyarországi viszonyok. Emigrációban azonban találunk korrekorder magyart: tavaly 112 éves és 332 napos életét fejezte be Elizabeth Stefan (leánykori nevén Molnár Erzsébet) a New Yorkhoz közeli Norwalkban. A hölgy 1895-ben született Szabolcsveresmartonban, és 1912-ben emigrált testvéreivel az Egyesült Államokba. A család szerint ő volt minden idők legidősebb magyarja, de eddig ezt még nem sikerült a felkutatható régi dokumentumokkal bizonyítani. Szintén az Egyesült Államokban él a világ egyik leghíresebb, magyar származású keramikus művésze, Zeisel Éva is, aki ráadásul 103 évével a korrekorderségre is számot tarthat. A művésznő 1906-ban született Budapesten. Az 1920-as években elhagyta Magyarországot, mert művészetéből itthon nem tudott megélni. Balszerencsejére a Szovjetunióban is próbálkozott, ahol azonban 18 hónapra politikai fogolyként börtönbe zárták a Sztálin elleni összeesküvésben való részvétel miatt. Barátai – köztük Albert Einstein – próbálták győzködni Sztálint az érdekében, aki végül szabadon engedte. A lelki megpróbáltatások hatására öngyilkosságot kísérelt meg. Drámájáról gyermekkori barátja, Arhur Koestler Sötétség délben című világhírű könyvében is olvashatunk. Művészi pályája az Egyesült Államokban bontakozott ki igazán, s 1946-ban ő volt a első nő, akinek a munkáit kiállították a Modern Művészetek Múzeumában, New Yorkban. Kerámiái ma csaknem a világ minden nagyobb múzeumában megtalálhatók. | ||||||
National Geographic Online |
2010. július 7., szerda
A hosszú élet titka...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése