3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-11-09
Tartalom
Internetes kereskedelem bizonylatolása
Folyamatos teljesítési idejű számlák javítása
Az adószám felfüggesztés hatása a vevőre
FEOR változások 2011-től
Magán-nyugdíjpénztári befizetések november 1-től
Internetes kereskedelem bizonylatolása
Az interneten folytatott kereskedelem költségelszámolás alapjául szolgáló bizonylatai
Az elektronikus vásárlások kapcsán az alábbi esetek különíthetők el:
1. Az eladó szolgáltatását, termékét elektronikus úton lehet megrendelni, megvásárolni (akár igénybe venni), az eladó belföldi és alanya az Szt.-nek.
Ebben az esetben az eladó (függetlenül az értékesítés módjától) az Szt.-nek megfelelő bizonylatot köteles kibocsátani. Ezt a jelenleg érvényes szabályozás szerint megteheti papír alapon, illetve megteheti elektronikus formában is abban az esetben, ha az elektronikus bizonylatot legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással és időbélyegzővel hitelesíti. Az elektronikus formában kiállított számlákra vonatkozóan az elektronikus számláról szóló 20/2004. (IV. 21.) PM rendelet megengedi (az ott rögzített keretek között) az EDI rendszer használatát is.
2. Az eladó szolgáltatását, termékét elektronikus úton lehet megrendelni, megvásárolni (akár igénybe venni) és az eladó külföldi illetőségű
A külföldről történő beszerzés, illetve a külföldi partner által nyújtott szolgáltatás számviteli elszámolásakor gyakran jelentkező probléma, hogy az Szt. külső bizonylatok tartalmára vonatkozó előírásait az Szt. hatálya alá nem tartozó - jelen esetben külföldi illetőségű - bizonylatkibocsátókra nem lehet alkalmazni. Ezért előfordulhat, hogy az Szt. hatálya alá tartozó hazai vállalkozás az import beszerzéséről, importszolgáltatás igénybevételéről közvetlenül egyáltalán nem kap bizonylatot, vagy nem a hazai előírásoknak megfelelő bizonylatot kap. Ebben az esetben meg kell vizsgálni, hogy a kibocsátóra vonatkozó, az adott országban a kibocsátott bizonylatokkal kapcsolatban fennálló jogszabálynak megfelel-e az adott bizonylat. Amennyiben nem felel meg, úgy a külföldi partner a hiányos vagy helytelen tartalommal kibocsátott bizonylattal nem csak a magyar, hanem a saját országának a vonatkozó jogszabályait is megsértette, így ebben az esetben az ilyen bizonylatot nem indokolt befogadni.
Ha a külföldi eladó, szolgáltató olyan bizonylatot bocsát ki, amely a vállalkozására vonatkozó összes hatályos jogszabálynak megfelel, de a magyar Szt. külső bizonylatokkal kapcsolatos előírásait nem elégíti ki, úgy a következőket lehet mérlegelni:
a) Létezik-e az értékesítésről, a szolgáltatás igénybevételéről szóló szerződés, megállapodás a két fél között
b) Bizonyítható-e a termékért, a szolgáltatás igénybevételéért fizetett ellenérték kifizetése
c) Bizonyítható-e hitelt érdemlően, mindkét fél által elismert formában az értékesítés, illetve a szolgáltatás teljesítésének és igénybevételének ténye.
Amennyiben ez a három feltétel egyszerre teljesül, (és a korábban említetteknek megfelelően a bizonylatkibocsátó nem vétett a rá vonatkozó bizonylatkibocsátással kapcsolatos jogszabályok ellen), úgy a három feltétel fennállását bizonyító dokumentumok alapján a felmerült költséget el lehet számolni a vállalkozás számviteli rendszerében, abban az esetben is, ha a külföldi partner által kiállított bizonylat nem felel meg teljeskörűen a magyar Szt. előírásainak.
3. Az Internetes felületen nem közvetlenül az eladó szerepelteti az ajánlatát, azaz az Internetes oldal és annak fenntartója csak közvetítőként szerepel az ügyletben
Ebben az esetben az adásvétel valójában az internetes felülettől függetlenül jön létre a felek között, csak a közvetítés történik elektronikus formában. Ha a két fél az internetes közvetítő segítségével már egymásra talált, akkor el kell dönteni, hogy az adásvétel, illetve a bizonylatolás milyen módját választják. (Vannak esetek, amikor már az Internetes közvetítővel kötött megállapodás determinálja ezt a választást.) Ezt követően a forma választásától, valamint a felekre vonatkozó bizonylatolási szabályoktól függően a fentebb tárgyalt esetek valamelyike lép életbe. Ez vonatkozik az Internetes közvetítő által esetlegesen felszámított közvetítői díj bizonylatolására is.
Ilyen az E-bay és más hasonló Internetes aukciós házak (a továbbiakban: E-bay) tevékenysége, amelyek jellemzően közvetítői tevékenységet végeznek. Az E-bay a regisztrált tagjaival kötött megállapodásban vállalja az ingyenes közvetítői tevékenységet (reklámbevételekből tartja fent a szolgáltatást) és kötelezi a tagokat az általa felállított szabályrendszer betartására. Eszerint a rendszer tagja az E-bay felületen árverésre bocsáthatja áruját, de kötelezi magát, hogy az árverésen győztes tagnak az adott terméket eladja, azaz adásvételi szerződést köt. Az árverésen licitálók szintén csak tagok lehetnek, akik az E-bay-jel kötött megállapodásban kötelezték magukat arra, hogy amennyiben az oldal szabályai alapján folyó árverést a licitjükkel megnyerik, úgy az eladótól a kérdéses terméket megveszik, azaz vele adásvételi szerződést kötnek. Az árverés lezárultakor az E-bay értesíti az eladót a győztes személyéről, valamint értesíti a győztest az eladó elérhetőségéről, akik ezután az E-bay-jel kötött megállapodásukban szereplő kötelezettségüknek eleget téve adásvételi szerződést kötnek egymással. Az adásvételi szerződés, valamint annak bizonylatolására vonatkozó szabályok ebben az esetben már megegyeznek az 1. és a 2. pontban ismertetett szabályokkal.
Forrás: www.apeh.hu
Folyamatos teljesítési idejű számlák javítása
Az ügyfél 9 hónapja állít ki számlát a megrendelője részére, de eddig a számlák nem a folyamatos teljesítés szabályai szerint kerültek kiállításra. (A teljesítés dátuma és a fizetési határidő nem egyezett meg.) A megrendelő most utólag kéri a kiállított számlák javítását számlával egy tekintet alá eső okirat kiállításával. Az ügyfél gépi számlával számláz, de a megrendelő egy kézi számlatömbből kiállított számlával kéri a javító számlák kiállítását, amin az eredeti gépi számlára való hivatkozással a dátumokat kéri javítani. Mivel az ügyfél havi áfa bevalló így minden érintett hónapot önellenőrizni kell. Kérdés, hogy a megrendelő által kért számla javítás (kézi számla használatával) elfogadható -e? Illetve valóban le kell-e javítani egy egész évet a teljesítés időpontjának nem megfelelő használata miatt? Az eredetileg kiállított számlák kifizetése megtörtént már.
Válasz:
A Megrendelő által kért helyesbítési mód törvénysértő. A következtetés az Sztv. 165.§ (2) bekezdése és a 24/1995.PM rendelet együttes olvasatából vonható le. Gépi számlázás esetén is van lehetőség számlával egy tekintet alá eső okirattal történő helyesbítésre, de a hibás teljesítési dátum ezzel nem módosítható, csak az eredeti számla sztornírozásával, tehát gépi számlával, új számla kiállítása mellett. Az új számlákon fel kell tüntetni a korábban kiállított számlára való hivatkozást, valamint hogy pénzügyi teljesítést nem igényel.
Az adószám felfüggesztés hatása a vevőre
Az adószám-felfüggesztés lényegi tartalmát, jogkövetkezményét az Az Art. 24/A.§(6) bekezdése tartalmazza. Ennek lényege, hogy az adószám alkalmazásának felfüggesztését elrendelő határozat jogerőre emelkedése és a felfüggesztés megszüntetéséről szóló határozat jogerőre emelkedése közötti időszakra az adózó adó-visszaigénylést, adó-visszatérítést, költségvetési támogatás igénylést a felfüggesztés megszüntetését követően sem érvényesíthet, illetve ezen időszakban túlfizetés visszatérítését sem kérheti. Az adóhatóság az adózó felfüggesztést elrendelő határozat jogerőre emelkedését megelőző időszakra vonatkozó adó-visszaigénylési, adó-visszatérítési kérelmét, illetve költségvetési támogatás iránti kérelmét kizárólag a felfüggesztés megszüntetését elrendelő határozat jogerőre emelkedését követően teljesítheti.
Ez kizárólag azt az adózót érinti, akinek az adószámát az adóhatóság felfüggesztette. De kérdés, hogy ennek az adózónak a vevőjére van-e kihatása az adószám felfüggesztésnek? Azaz ilyenkor az adózó végezhet-e értékesítést, szolgáltatás-nyújtást, számlát állíthat-e ki, a fizetendő adót meg kell-e állapítania, - és nem utolsó sorban a vevője a számlát befogadhatja-e, a rajta szereplő előzetesen felszámított áfát levonásba helyezheti-e?
A kérdést különösen az Áfa tv. alábbi rendelkezései indokolják:
127. § (1) Az adólevonási jog gyakorlásának tárgyi feltétele, hogy az adóalany személyes rendelkezésére álljon
a) a 120. § a) pontjában említett esetben a nevére szóló, az ügylet teljesítését tanúsító számla;
168. § (1) Számla: minden olyan okirat, amely megfelel az e fejezetben meghatározott feltételeknek.
169. § A számla kötelező adattartalma a következő:
…c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
Ezek után a kérdés az, hogy adószám-felfügesztés hatálya alatt álló adózó által kiállított számla – az adószám felfüggesztés miatt – megfelel-e a számla-fogalomnak, illetve ez a számla az adólevonási jog tárgyi feltételének?
Álláspontom szerint az adószám-felfüggesztés nem jelenti az érintett adózó gazdasági tevékenységének felfüggesztését, ez alapján tehát értékesítési és szolgáltatás-nyújtási tevékenységet az adószám-felfüggesztés hatálya alatt végezhet, és ennek fizetendő adóját is köteles elszámolni. Nem lehetséges ebben a kérdésben szigorúbb álláspontot elfoglalni, mint amelyet a törvény tartalmaz. Az Art. Art. 24/A.§/6/ bekezdése csak az adózó adó-visszaigénylési, visszatérítési jogosultságát korlátozza – további adókötelezettségeit nem. Ebből következően az adószám felfüggesztés hatálya alatt kiállított számla az adószámot érintő részében is hiteles. Nem is tehetne másként az adózó – az értékesítési tevékenységéről akkor is köteles számlát kiállítani annak minden következményével, ha az adószáma felfüggesztést nyert. Ha pedig így van – akkor a vevő jogosult a számlát befogadni, előzetesen felszámított adóját levonásba helyezni.
Tehát az adószám felfüggesztés az érintett adózó vevőjére nem hat ki.
Tájékoztató a FEOR-08 foglalkozási nómenklatúra nyilvánosságra hozataláról és a 2011. január 1-jei bevezetéséről
2011. január 1-jén hatályba lép a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere (FEOR-08). Ezzel egyidejűleg a jelenleg használatos foglalkozási nómenklatúra (FEOR-93) hatályát veszti. A Központi Statisztikai Hivatal honlapján megtalálható a bevezetést elrendelő közlemény, a FEOR-08-al kapcsolatos valamennyi módszertani segédlet, valamint a téma szakértőinek neve és elérhetőségük.
A teljes dokumentáció az alábbi linken érhető el:
http://portal.ksh.hu/portal/page?_pageid=37,872163&_dad=portal&_schema=PORTAL
Jelen tájékoztató melléklete tartalmazza az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló 2005. évi CXX. törvény 3. § (3) bekezdésében meghatározott foglalkozásoknak a 2010. december 31-éig használatos számait, valamint a 2011. január 1-jei FEOR-08 szerinti átsorolását. Letölthető innen: http://www.apeh.hu/data/cms165599/Ekho_FEOR_08.pdf
Forrás: www.apeh.hu
Magán-nyugdíjpénztári befizetések november 1-től
A magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 2010. évi CI. törvény rendelkezései alapján módosul a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.). A Tbj. 19. § új (7) bekezdése szerint a magánnyugdíjpénztári tag után fizetendő nyugdíjjárulék mértéke 9,5 százalék, ezzel egyidőben a tagdíj mértéke 0 százalékra módosul a Tbj. 33. § új (3) bekezdése szerint.
Az említett rendelkezéseket a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó, ennek következtében 2010. november 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékessé váló járulékokra, illetve tagdíjakra kell alkalmazni, ami azt jelenti, hogy a 2010. október havi járulékalap után teljesítendő bevallási, valamint fizetési kötelezettséget (melynek esedékessége 2010. november 12.) már a módosított mértékű járulékokkal kell teljesíteni. Tehát a 2010. október 1-jétől 2011. november 30-ig terjedő bevallási időszakokra vonatkozó kötelezettségek esetén a nyugdíjjárulék mértéke magánnyugdíjpénztár tagja esetében is 9,5 százalék, a tagdíj mértéke pedig 0 százalék lesz.
Az említett időszakban esedékes 9,5 százalék nyugdíjjárulékot magánnyugdíjpénztár tagjai esetében is az APEH Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető bevételek beszedési számlára (10032000-06056236) kell befizetni.
A tagdíj-kiegészítést a változás nem érinti, azt továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számlára kell megfizetni.
A magánnyugdíjpénztár tagjára vonatkozó önellenőrzés, pótlás esetén is a 2010. október hónapra vonatkozó bevallás jelenti a választóvonalat, mivel a 2010. szeptemberi és az azokat megelőző időszakokra vonatkozóan a „régi” (8 + 1,5 százalék) mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat önellenőrizni vagy pótolni, mert ezen kötelezettségek eredeti esedékessége megelőzi 2010. november 1. napját. A 2010. október havi, illetve ezt követő időszakra vonatkozó önellenőrzést, illetve pótlást az új (9,5 + 0 százalék) mértékekkel kell elvégezni.
A 2010. szeptember hónapra, illetve az azt megelőző időszakra vonatkozó önellenőrzés, illetve pótbevallás során kimutatott magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése továbbra is az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott tagdíj beszedési számla javára történik. A magánnyugdíjpénztárat megillető önellenőrzési pótlékot, illetve késedelmi pótlékot szintén az érintett magánnyugdíjpénztár számára megnyitott önellenőrzési, illetve késedelmi pótlék beszedési számlára kell megfizetni.
Az előzőekkel összhangban módosult a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás felosztása. 2010. november 1-jétől magánnyugdíjpénztár tag esetében a magánszemélyt terhelő ekhoból az ekhoalap 3,9 százaléka minősül nyugdíjjáruléknak az eddigi 0,1 + 3,8 százalékos (nyugdíjjárulék + tagdíj) mérték helyett.
Egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás választása esetén, ha a foglalkoztatott magánnyugdíjpénztár tagja, a közterhet az APEH Magánszemélyt terhelő ekho beszedési számlára (10032000-06056377) kell teljesíteni, illetve a bevallásban a 191-es adónem kódon kell feltüntetni.
A magánnyugdíjpénztár tagjára vonatkozó, 2010. október 1-jét megelőző időszakot érintő önellenőrzés, pótlás esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése továbbra is az APEH Magánnyugdíjpénztári tagtól levont 15 %-os ekho beszedési számla (10032000-06057660) javára történik, a bevallásban a régi (3,8 + 0,1 százalék) mértékkel kell a nyugdíjjárulékot, illetve tagdíjat önellenőrizni vagy pótolni a 195-ös adónem kódon.
Egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony esetén (pl. alkalmi munkavállaló) magánnyugdíjpénztári tag foglalkoztatott utáni közteher felosztása is (az előzőekkel összhangban) módosul, a közteher összegéből a Nyugdíjbiztosítási Alapot 91,8 százalék illeti meg, az eddigi 69,9 + 21,9 százalékos (nyugdíjjárulék + tagdíj) mérték helyett.
Ez azt jelenti, hogy az egyszerűsített foglalkoztatásnál a magánnyugdíjpénztári tag munkavállaló esetén a közterhet az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tagsággal nem rendelkező munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számlára (10032000-06057763) kell megfizetni, illetve a kötelezettséget a bevallásban a 239-es adónem kódon kell feltüntetni.
A magánnyugdíjpénztár tagjára vonatkozó, 2010. október 1-jét megelőző időszakot érintő önellenőrzés, pótlás esetén a magánnyugdíjpénztári tagdíj befizetése továbbra is az APEH Egyszerűsített foglalkoztatásból eredő magánnyugdíjpénztári tag munkavállalót érintő közteher befizetések beszedési számla (10032000-06057770) javára történik, a bevallásban a 249-es adónem kódon kell önellenőrizni vagy pótolni.
Forrás: www.apeh.hu
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése