Amikor szellemi szabadfoglalkozásúakról beszélünk, ez alatt csak azon magánszemélyeket értjük, akik nem egyéni vállalkozói státuszban végzik a tevékenységet. Ezek alapján a szellemi szabadfoglalkozás egyik szélső határa a munkaviszony, amelytől jogilag abban különbözik, hogy nem alárendelt viszonyban van a foglalkoztatóval, hanem szabad és független, tehát önálló. Adózásban az a különbségük, hogy a szellemi szabadfoglalkozás jövedelmével szemben van helye költségelszámolásnak, a munkaviszonyban a munkabérrel szemben nincs. A szellemi szabadfoglalkozás másik szélső határa az egyéni vállalkozás – amelytől az adózást tekintve abban különbözik, hogy az egyéni vállalkozásból származó jövedelem külön adózik, az osztalékrész forrásadóval, a szellemi szabadfoglalkozás jövedelme pedig összevontan a hatályos adótábla szerint. Azonosságuk pedig az, hogy a bevétellel szemben költségek elszámolásának van helye. Egyébként amely tevékenység végezhető szellemi szabad foglalkozásban – az választás szerint végezhető egyéni vállalkozásban is. (csak fordítva nem igaz a képlet, hiszen például termelő tevékenység egyértelműen nem végezhető szellemi szabadfoglalkozásban.)
A szellemi szabadfoglalkozás előnye az egyéni vállalkozással szemben, hogy nem igényel külön alapítási eljárást, és költséget, gyorsabban megszüntethető, a működés során kevesebb adminisztrációt igényel, helyi adófizetési kötelezettsége nincs. Lényeges még, hogy szemben az egyéni vállalkozóval, minimálbér utáni – jövedelemtől független - havi járulékfizetési kötelezettsége sincs. Azok az elszámolások – adóelőleg, járulékok - amelyek az egyéni vállalkozót terhelik – a szabadfoglalkozásban jellemzően a foglalkoztatóra hárulnak – így kevesebb adminisztrációval jár, arról nem is beszélve, hogy választható olyan adózási formája is, amelyben nem is kell könyvelni. A személyhez kötődő, nem rendszeresen jelentkező kisebb megbízások teljesítésére ilyen jellemzőinél fogva alkalmasabb, mint az egyéni vállalkozás.(f: Adónet.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése