Oldalak

2009. december 27., vasárnap

Banki tájékoztatás

A bank sem árulhat zsákbamacskát  

A válság még fontosabbá tette az alapos tájékoztatást A pénzügyi válság élesen rávilágított: ha a bankok nem adnak kellően alapos és érthető felvilágosítást, a hitelt felvevők jelentős része nem látja át világosan a lehetséges kockázatokat. Bár a felügyelet erőfeszítésének köszönhetően a tájékoztatás javul, a felmérések azt igazolják: van hová fejlődni. Fontos a tájékoztatás, csak két gond van: 1. a banki ügyintézők többségének fogalma nincs a bankszakmáról, maga se nagyon érti az egészet, 2. amíg a szerződésekben van egy olyan kitétel, hogy pl. a kezelési díj vagy az előtörlesztési díj összegét a bank "mindenkori hirdetménye" tartalmazza, addig a világ legtapasztaltabb bankárai is védtelenek: a bank azt csinál, ami neki jól esik. (adott esetben legalább plafonokat állapítanának meg!) Kevés idő jut az ügyfelek minden részletre kiterjedő tájékoztatására. Szakértők világszerte egyetértenek abban, hogy a bankok nem zúdíthatták volna a piacra csaknem korlátlan mértékben a hiteleket, ha az emberek jártasabbak a pénzügyekben, vagy legalább korrekt tájékoztatást, figyelmeztetést kaptak volna a kockázatok megítéléséhez. A kamatok emelkedése, illetve az ingatlanárak csökkenése az amerikai adósokat is felkészületlenül érte, s emiatt dőltek be a tengerentúlon tömegével a jelzáloghitelek. A tájékoztatás szabályozása ezért mind több országban kerül napirendre. Az Egyesült Államokban például a központi bank és a felügyelet szerepét egyaránt betöltő Fed júliusban olyan előírások bevezetésére tett javaslatot, amelyek a jelenleginél sokkal alaposabb és közérthetőbb tájékoztatás kötelezettségét írnák elő a hitelintézeteknek a kölcsönök költségeivel és a lehetséges rizikóival kapcsolatban. Olyan felvilágosító anyagok összeállítását szorgalmazzák, amelyek mindenki számára érthető módon magyaráznának el pénzügyi fogalmakat, mint például a hitelfedezet értékének csökkenése, illetve bemutatják, milyen kockázatai lehetnek egy változó kamatozású hitelnek. Nálunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a nyár elején adott ki vezetői körlevelet arról, milyen tájékoztatást vár el a hitelintézetektől a devizaalapú kölcsönök törlesztőrészletének változása esetén. A felügyelet honlapján közzétett dokumentum azt kéri a bankoktól: alaposan részletezzék - tegyék transzparenssé - a kamat, illetve a fizetendő havi részletek emelkedéséhez vezető közgazdasági és piaci indokokat, valamint ismertessék közérthetően a törlesztőrészletek alkotóelemeit, felbontását. A társaságoknak - kalkulátor vagy törlesztési tábla segítségével - be kell mutatniuk a kamat, illetve a törlesztőrészlet emelkedésének okait. További elvárás, hogy adjanak személyre szabott, egyéni tájékoztatást ügyfeleiknek a törlesztőrészlet könnyítésére szolgáló lehetőségekről, a futamidő meghosszabbítása esetén pedig hívják fel a figyelmet arra, hogy a havi részlet nem csökken azzal arányosan, mert a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is megnövekszik. Az utóbbi esetben, vagyis a nehéz helyzetbe került ügyfelek számára kidolgozott, a terhek csökkentését célzó lehetőségekről adott felvilágosítás terén - a felmérések tükrében - nem teljesítenek rosszul a bankok. A PSZÁF kérdőíves megkeresés formájában ezt kétszer is vizsgálta az idén, és arra jutott, hogy a hitelintézetek többsége aktívan tájékoztatja az ügyfeleket a rendelkezésükre álló lehetőségekről. A megalapozott döntést segítendő, a bankok általában kalkulátorokat alkalmaznak, és az általános példák mellett egyedi adatok alapján is bemutatják az ügyfeleknek a lehetőségeiket - olvasható a felügyelet jelentésében. Részletekbe menő felvilágosításra azonban nem csak akkor van szükség, amikor az ügyfél fizetési gondokkal küzd - a mindennapi ügyintézés során adott tájékoztatásokon is bőven lenne mit javítani. A Gazdasági Versenyhivatal megbízásából - próbavásárlásokkal - készített korábbi felmérés szerint az ügyintézők az első találkozó alkalmával általában az ügyfél igényeinek megismerésére, az igénylés folyamatának bemutatására, az ügyfelet érintő legfontosabb kondíciók megismertetésére helyezték a hangsúlyt, a szerződés pontos tartalmára csak részlegesen hívták fel az érdeklődők figyelmét. Azaz a bankok inkább az igénylés lebonyolítását elősegítő információk átadására koncentrálnak, mintsem a termékkel kapcsolatos (díjakat, költségeket, a folyósítás feltételeit illető) pontos és teljes körű tájékoztatásra. Az is kiderült: a devizaalapú hitelek esetében az ügyintézők a kamatelőny mellett általában felhívták a figyelmet az esetleges kockázatokra is, de ezen belül inkább az árfolyamkockázatot emelték ki, s a kamatkockázatról kevesebb szó esett. Az ügyintézők a hitel várható törlesztőrészletéhez képest kisebb arányban tájékoztattak a kamatról és ennél is valamivel kisebb arányban a teljes hiteldíjmutatóról (THM). Kétségtelen, hogy az ügyfelek számára a törlesztőrészlet nagysága a meghatározó, de a THM ismertetése nem maradhat el. A felmérés során a hitel folyósításával és törlesztésével kapcsolatban a bankfiókok ügyintézői általában alaposabb tájékoztatást adtak, mint a telefonos ügyfélszolgálatok dolgozói. Ennek ellenére a bankfiókokban adott felvilágosítás sem volt maradéktalan, például az előtörlesztés lehetőségéről csak ritkán tettek említést, részletesebb tájékoztatást csak ez irányú konkrét kérdések esetén adtak.

Nincsenek megjegyzések: