Oláh György magyar származású Nobel-díjas kémikus szerint a jövő nagy lehetősége a metanolra épülő gazdaság, az 1,3 milliárd lakosú Kína például egy 20 évre szóló, több mint 140 milliárd dollár összegű program révén indítja el metanol üzemei felépítését.
A világhírű tudós ezt a Magyar Tudományos Akadémián (MTA), Budapesten tartott előadásában fejtette ki, amelyben az energiapolitika új lehetőségeit, a gazdaságpolitika és a metanolgazdaság szimbiózisát állította reflektorfénybe.
Aláhúzta: Magyarország számára is nagy jelentőségűek lehetnének a metanolt előállító üzemek, hisz a metanol gyártása részben a szén-dioxid megkötésén alapul, a szén-dioxid pedig nagy mennyiségben tör fel a mélyből például az itteni termálvizek "kísérő termékeként".
Az emberiség az utóbbi 250 évben túlnyomó részben fosszilis energiahordozókat használ, így szenet, kőolajat, földgázt - ez is hozzájárult a klímaváltozáshoz, a Föld felmelegedéséhez. A Nobel-díjas tudós ismertette: "a metanol, mint szénalapú vegyület, a világűrben nagy mennyiségben fordul elő, különösen a fiatal csillagok kifejlődésénél van jelen." Amit a kémikusok csinálnak, azt a természet is elvégzi, csak jóval lassabban, vagyis a cél az, hogy fel kell fogni, meg kell kötni a szén-dioxidot - fogalmazott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése