Közjegyzői feladatok

A közjegyzői tevékenységről… 

Több is, kevesebb is a közjegyzők dolga. A közelmúltban született jogszabályok jó néhány feladattal bővítették a hatáskörüket. Másrészt a hitelezés és az ingatlanügyletek visszaszorulásával, különösen a kisebb települések körzetében már-már csőd fenyegeti némelyik irodát. Ezt Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke mondta a Világgazdaságnak. Szorgalmaznák a díjszabás módosítását, ennek nem egy tarifáját több mint tíz éve rögzítették. Január óta végzik az előzetes bizonyítást. Helyszíni szemlét tartanak, tanúkat hallgathatnak meg, és igazságügyi szakértőt is kirendelhetnek. Ennek nagy hasznát veheti az üzleti élet: egy a szerződésszegés körülményeit rögzítő közokirat elsimíthatja a konfliktust a felek között. S ha a per elkerülhetetlen, a már felvett bizonyítékok birtokában a szokottnál gyorsabban befejeződhet. Nem ismeretlen kötelezettség ez számukra, húsz éve közjegyzői feladat volt. Azért került ismét hozzájuk, mert a bíróságoknak– amelyek ugyan ma is végezhetik – nagy leterheltségük miatt nem futja e teendő ellátására, hosszadalmassága miatt a pereskedők nem élnek vele. Tavaly a bíróságokon 26 ilyen ügy folyt, a közjegyzők az eddig eltelt kilenc hónap alatt már a kétszázhoz közelítenek. A bírósági eljárás illetéke legalább 3000, legfeljebb 150 ezer forint. A közjegyzők által végzett előzetes bizonyítás 4500 forint óránként. Tóth szerint a procedúra – bár ügye válogatja, mennyi időt vesz igénybe – átlagosan 30 ezer forintba kerül. Új feladatuk az letéti tárra vonatkozó eljárás, amelynek során elektronikus okiratokat őriznek meg három évre, illetve hiteles másolatokat készítenek, oldalanként 900 forintért. Ez a közjegyzői üzletág még csak most alakul ki. A fizetési meghagyásos eljárást – amelyet ma gyakran emlegetnek – csak a jövő nyártól intézik a közjegyzők. Mintegy évi 300 ezer üggyel tehermentesítik a bíróságokat, és a közjegyzői kamara által kifejlesztendő e-rendszer segítségével a mai fél év-egy esztendő helyett egy-két hónap alatt pénzükhöz juthatnak az érintettek. Az eljárás bírósági illetéke legalább 3000, legfeljebb 450 ezer forint, a közjegyzőknél a minimális díj 5000, a maximálisan fizetendő 300 ezer forint lesz. A kamara elnöke úgy véli, a fizetési meghagyásos eljárás szükségessé teheti a kötött – 314 fős – közjegyzői létszám bővítését, de legalábbis valamiféle átcsoportosítást igényelne. Már dolgoznak egy sajátos lineáris szignálási rendszeren, amely talán megoldást nyújthat az anyagi gondokkal küszködő irodáknak is. A hitelezés megcsappanásával ugyanis 85 százalékkal zuhant vissza például a lakáshitelezéssel kapcsolatos közokirati munka. Tavaly októberhez képest ez év márciusára a közjegyzői tevékenység országosan a felére esett vissza, a legnagyobb – 61 százalékos – csökkenést Borsodban, Szabolcsban regisztrálták. Azóta némiképp emelkedett a forgalmuk, de 15-20 közjegyzőség anyagi helyzete igen súlyos. A közjegyzők ezért is kértek egyfajta csődszabályozást. Az új csődtörvény hatálya rájuk is kiterjed, ám nem tartják kielégítőnek, mert nincs tekintettel sajátos tevékenységükre. Szorgalmazzák a díjazásukat szabályozó, 1991-ben hozott és azóta sokszor módosított rendelet korszerűsítését is, mert például az 1500 forintos alapóradíjat igen kevésnek találják. A közjegyzőt munkadíj és költségtérítés illeti meg. A munkadíj ügyérték alapján jár, 20 ezer forintot meg nem haladó esetén 1000 forint. A díj nő az ügyértékkel, de az ahhoz viszonyított százalékos szorzó csökken; maximálisan 200 millió forint ügyérték alapján járó munkadíj számítható fel.