Bioüzemanyag stratégia

Hiányzik a hazai bioüzemanyag-stratégia
Egy a bioüzemanyag-termelést és -felhasználást komplexen kezelő kormányzati stratégia megalkotását szorgalmazza a Magyar Bioetanol Szövetség (MBSZ), hogy Magyarország ki tudja használni a növényi alapanyagú üzemanyagok gyártása terén lévő, európai összehasonlításban kiemelkedő adottságait. Zsemberi László, az MBSZ elnöke lapunknak elmondta: az Európai Unió 2008-as megújuló energiaforrásokról szóló irányelvében rögzített, a bioüzemanyagok részarányára vonatkozó 2020-as 10 százalékos cél biztos felvevőpiacot kínál a magyarországi előállítású bioetanolnak és biodízelnek, miközben a gyártás felfuttatása az évről évre jelentkező hazai terményfelesleg okozta feszültségeket is hatékonyan enyhítené. Csakhogy a bioetanollal kapcsolatban érintett három fő szakminisztérium – NFGM, FVM, KVM – a bioüzemanyag-termelésnek és -felhasználásnak csupán egy-egy oldalát kezeli, az egységes kormányzati álláspont hiánya pedig már évek óta gátolja a hatékony állami ösztönző rendszer kialakítását, miközben 2010 közepére minden EU-tagállamnak el kell készítenie saját nemzeti cselekvési tervét a témában.
Az alapanyag-ellátás oldaláról az egyik legnagyobb gond a gabonatermés szélsőséges menynyiségi ingadozása, amely csak technológiai fejlesztésekkel és az öntözéses rendszerek elterjesztésével képzelhető el. Az öntözés kiterjesztésére Magyarországnak szintén kedvezőek az adottságai, ezt ma csak igen kis mértékben használja ki, sőt, az öntözést a vízjogi szabályozás és a vízdíjak gyakorlatilag büntetik. Pedig kedvezőbb lenne az aszály miatt alkalmi jelleggel kifizetett kárelhárítási összegeket inkább az öntözésre fordítani, illetve egy olyan támogatási rendszert létrehozni, ami a kedvezőtlen években is jó termésátlagot tenne lehetővé – vélekedett Zsemberi László. Szerinte emellett olyan szabályozási rendszert kell megalkotni, amelyben a hosszú távú szerződések értéke megnő, azok betartása a feleknek kölcsönös érdeke.
A pályázati rendszer kapcsán az MBSZ legfontosabb észrevétele, hogy a kis üzemek mellett a nagy üzemek támogatására is szükség van, ellenkező esetben ezeknek a már évek óta csak tervezett beruházásoknak a pénzügyi finanszírozása nem lehetséges, különösen a bankok jelenlegi kockázatviselési szándékai mellett. Emellett a szövetség fokozott állami szerepvállalást tart szükségesnek az olyan – úgynevezett másodgenerációs – kísérleti technológiák meghonosításában is, amelyek később egyre nagyobb mértékben vehetik át a gabonaalapú technológiák szerepét.
Az EU-n belüli kereskedelem kapcsán a legfontosabb az egyes tagállamokban alkalmazott adminisztratív akadályok lebontása lenne, de nincsenek kihasználva a magyarországi belső piac menynyiségi lehetőségei sem. Éppen ezért érdemes lenne megemelni a bioüzemanyagok kapcsán jelenleg alkalmazott bekeverési előírásokat – tette hozzá Zsemberi László. Ehhez persze nagy szükség lenne – a 10 százalékos etanoltartalmú – E10-es benzin, valamint az úgynevezett E-dízel-szabvány hazai bevezetésére.