Ajándék lónak ne nézd a fogát?
Mindannyian hallottuk már azt a bölcs mondást, mely arra tanít bennünket, hogy amit ajándékba kaptunk, azt úgy kell elfogadni, ahogy van. De tényleg igaz, hogy ajándék lónak ne nézd a fogát? Egyáltalán szerződünk, mikor ajándékot kapunk, vagy adunk?
A válasz egyértelműen igen, az ajándékozással egy szerződés jön létre az ajándékot adó és azt elfogadó személy között. A szerződés lényege, hogy az ajándékozó fél ingyenesen, minden ellenszolgáltatás nélkül ad a másik félnek. Az ajándékozás egy szerződésfajta, tehát mindkét fél egybehangzó nyilatkozatára szükség van a létrejöttéhez, a szerződésből ki kell tűnnie az ajándékozó ajándékozási szándékának és a megajándékozott elfogadási szándékának is. Ezen felül egyéb, az alábbiakban szereplő speciális szabályai is vannak.
Az ajándékozási ígéret önmagában csak egy ajánlat, amelyhez az ajándékozó kötve van meghatározott szabályok szerint. Az elfogadó nyilatkozattal azonban létrejön az ajándékozási szerződés, vagyis az elfogadónak igénye keletkezik az ajándékra, melyet akár bíróság előtt is érvényesíthet. Az ajándékozó azonban megtagadhatja az ajándék átadását a szerződés létrejötte után is, ha bizonyítja, hogy körülményeiben vagy a megajándékozotthoz való viszonyában lényeges változás következett be. Az ilyen esetekben kibontakozó vitát körültekintően kell elbírálni, figyelemmel mind az ingyenesen juttató méltányos érdekeire, mind az ajándékra a szerződés alapján joggal számító fél igényére.
A másik lehetőség, a már átadott ajándék visszakövetelése. Erre törvényben meghatározott körülmények esetén van mód. Nem követelhető vissza a szokásos mértékű ajándék, valamint nem lehet visszakövetelni az ajándék helyébe lépő értéket sem, ha maga az ajándék már nincs a megajándékozott tulajdonában. Törvényben meghatározott ok lehet a visszakövetelésre, ha az ajándékozó létfenntartásához az szükséges, és visszaadása nem veszélyezteti a megajándékozott létfenntartását. Másik ok, ha a megajándékozott, vagy vele együtt élő hozzátartozója súlyos jogsértést követ el az ajándékozóval, vagy közeli hozzátartozójával szemben. A viszony megromlása, vagy a tiszteletlenség önmagában nem minősül súlyos jogsértésnek. A súlyosság megállapításakor az ajándékozó magatartását is figyelembe kell venni. Súlyos jogsértés lehet a bűncselekmény, mint pl rágalmazás, testi sértés stb., vagy valamilyen jogi kötelezettség nem teljesítése, mint pl. tartás elmulasztása. A sérelem megbocsátása esetén az ajándékozó visszakövetelési joga megszűnik. Harmadik ok, és ez a leggyakoribb, ha az a feltevés amelyre tekintettel az ajándékot adta, utóbb meghiúsult, és e nélkül nem ajándékozott volna. Ilyen pl. ha a szülők a házasságkötésre tekintettel ajándékoznak, azonban az esküvő mégis elmarad.
A szavatossági felelőssége is lényegesen enyhébb az ajándékozónak, az általános szabályokhoz képest, de nem teljesen mentesül a hibás teljesítésének következményei alól. Az ajándék lényeges fogyatékosságáért, az ajándékozás során beálló kárért csak akkor felel, ha a kárt vagy a nem megfelelő tájékoztatást szándékosan vagy súlyosan gondatlanul idézte elő, és ezt a másik fél bizonyítja.
(f:Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése