A július 14-i hírlevelünkben foglalkoztunk azzal a kérdéssel, hogy mikor lehet és kell egy számlát visszaküldeni. Ebben arra hívtuk fel a figyelmet, hogy a számla befogadása – átvétele, bár mindennapos tevékenység – lényeges jogi jelentőséggel bírhat. A témához több észrevétel is érkezett, amelyek önmagukban is érdeklődésre tarthatnak számot. Tehát:
1. Észrevétel
"Az írást egy új "szokás" elterjedése miatt hiányosnak tartom. Médiacég kiállít egy számlát az internetről /valószínűleg/ levett cégadatok alapján, - annyi fáradtságot sem vesz, hogy pl. a Cégtalálóból, így az adatok pontatlanok lehetnek: megküldi a címzettnek a sokszor több tízezer forintra rúgó számlát. Szerződés nincsen, jó esetben mellékel egy szerződést, melyet a médiacég valamilyen tagja aláír, a megrendelő aláírását üresen hagyja. Jó lenne taglalni, mi történhet. Lehet, veszni hagyják a számlát. Lehet, külön számlázóprogit használnak, direkt erre a célra. Mert ugye, ha kibocsájtotta, azt bizony könyvelni is illene... Lehet, bizonyos idő eltelte után követeléssel lépnek fel. Címzett a számlát ugyanis nem küldi vissza, mondjuk a papírkosárban landoltatja, ugyanis ha visszaküldi, a csaló médiacég felbátorodik. Címzettnek a visszaküldés költség, é s nem akarok gyanúsítgatni senkit, de ki tudja, médiacégnek milyen szerződése van a Magyar Postával... Jó volna taglalni, mit lehet ez esetben tenni, hogy médiacégnek elmenjen a kedve hasonló számlák postázásától. Jómagam már fontolgatok egy APEH vizsgálatot, és ha tudnám, hogy az APEH valóban lép, és megvizsgálja médiacég könyvelését, hamarjában meg is tenném a feljelentésünket. Nem vagyok jogász, de talán még egy ügyészségi vizsgálat is beleférne, vélelmezve a külön számlázóprogramot...30-50E Ft-ot megér időnként a valótlant törölni, aztán esetleg utólag mehet a valósba. Szóval jó lenne egy kiegészítés, különösen annak fényében, hogy senkit nem akar a számla visszaküldésére biztatni"
A felvetett kérdés inkább a büntetőjog felé visz - létező gazdasági kapcsolat, és abban megvalósult teljesítés nélkül számlázni, és a számla ellenértéket követelni - ez kriminális eset. De felvetés jogos, mert a szabályozás nem teljesen véd a csalárd eljárásoktól, illetve a tisztességes cégre terheli a bizonyítási kötelezettséget.
2. Észrevétel:
"A megrögzött nem fizetők az írásban leírtakat tökéletesen tudják, a számlát nem veszik át, mert annak jogi következményei vannak, fizetni nem akarnak, pályázati pénzeket, hiteleket kapnak, a beszállítókat meg nem fizetik ki. Ekkor mi a feladata a beszállítónak? Megvan a számla 1. 2. példánya, vevő nem fizet, áru beépítve, utolérhetetlen. Mindig csak a nem fizetők vannak védve, a beszállító ebben az esetben is ÁFÁ-zik?"
Ha a vevő utolérhetetlen - akkor utólag tényleg nincs mit tenni - ezt a lehetőséget előre ki kellene zárni. De ha a számlát átvette, elismerte, akkor meginbdítható ellene a felszámolási eljárás - abban a reményben, hogy azt nem engedheti, és fizet.
3. Észrevétel
"Olvastam tájékoztatásukat, mely szerint mikor lehet és kell a számlát visszaküldeni. Véleményem szerint szerencsés lenne kiegészíteni a cikket, hogy a Ptk. 236. § szerint a szerződést egy éven belül meg lehet támadni. Miután a Ptk írásbeliséget csak ingatlannal kapcsolatban ír elő, különösen olyan esetben, amikor a szerződés a Földhivatali nyilvántartás módosítását eredményezi, a fentiek alapján a Felek közös akarata szerint (egy számlával lefedett) gazdasági esemény megtörténte a Ptk. szerint szerződésnek minősül. Ha elfogadjuk a számát, mint az eseményt rögzítő írásbeli bizonylatot, akkor ezen szerződés akár írásbeli módon megkötöttnek tekintendő. Ekkor a szerződést, azaz magát az ügyletet és a hozzákapcsolódó számlát egy éven belül meg lehet támadni a másik félhez intézett írásbeli közléssel. A határidő a tévedés felismerésétől számítódik, azaz amikor rádöbbenek arra, hogy a számla hibás. A megadott 15 napos határidő és hivatkozása korrekt, de ennek az átlagos olvasóban rögzülése esetleg félrevezető."
Hát igen - sok vetülete van a témának...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése