2010. szeptember 02.,
Az utóbbi években a mezőgazdasági gépek értékesítése – a támogatásoknak köszönhetően – rekordszintet ért el Magyarországon. Egy, az Agrárgazdasági Kutató Intézetben készült tanulmány szerint „az elmúlt tíz évben mintegy 800 milliárd forint értékű mezőgazdasági gép került a termelőkhöz. A magyar mezőgazdaságban tavaly, amikor új mezőgazdasági gépekre 25 százalékos támogatás volt kapható, 135 milliárd forintot meghaladó gépberuházás valósult meg.
Abban az évben alkatrészekre is jelentős összeget, 27 milliárd forintot fordítottak a gazdálkodók. E számok ellenére kijelenthető, hogy az új mezőgazdasági gépberuházások szempontjából kedvező 2008-as év után 2009 elejére jelentősen visszaesett a magyar géppiac. Több külső, kedvezőtlen körülmény is csökkentette a támogatások kifutása miatt egyébként is alacsony beruházási kedvet. A tavaly júniusban, nagy hirtelenjében meghirdetett pályázati lehetőség aztán alaposan felrázta a hazai mezőgazdasági termelőket – és tegyük hozzá a kereskedőket is –, nagymértékben hozzájárulva a magyar mezőgazdaság műszaki fejlesztéséhez. Az új gépekre kiírt mezőgazdasági géptámogatásnak kö szönhetően 2009-ben végül is jó évet zárt a magyar mezőgéppiac, a gépberuházások értéke elérte a 136 milliárd forintot. Traktorokból 2008- ban 3261 talált gazdára, tavaly pedig 3045 darabot értékesítettek. Tavaly 22 százalékkal nőtt a gabonakombájnok értékesítése, 2008-ban 412, 2009-ben pedig 91-gyel többet, 503-at adtak el a hazai kereskedők.” Az elemzés – a támogatási lehetőségek szűkülésével 2010-re csökkenő keresletet prognosztizált, az értékesítést tekintve nem tartotta kizártnak az 50 százalékosnál nagyobb visszaesést, valamint növekvő használtgép, illetve javítási-karbantartási szolgáltatások iránti keresletet vetített előre. A tanulmány – szakemberek véleményére alapozva – a gépértékesítés mértékét a 2004-es szinten várta 2010-ben. Úgy tűnik azonban, még az akkor igen pesszimistának tűnő prognózis is túlértékelte a piacot. Milyen adatok jellemzik 2010 első hat hónapját? – kérdeztük Harsányi Zsolttól, az Axiál Kft. tulajdonos-ügyvezetőjétől.
– Tavaly 2000 nyugati traktor fogyott itthon, idén, az első félévben 213, s az 503 kombájnnal szemben 35 talált gazdára, hogy pontosak legyünk, ennyit számláztak ki. A legkevésbé a teleszkópos rakodók forgalma csökkent, bár abból is alig több mint 50 darab fogyott. 2010 első félévében a kombájnpiac tehát 10 százalék alá esett vissza a tavalyi évhez képest, a traktorértékesítés pedig 10 százaléka a 2009. évinek. Ez pedig azt mutatja, hogy a magyar mezőgéppiac mennyire támogatásfüggő. Ezzel együtt úgy gondolom, továbbra is szükség lesz új gépekre, az idén ugyanis fajlagosan sokkal többet használták a meglévőket, ráadásul a rossz időjárás miatt olyan helyekre is be kellett menni velük, ami komoly próbatételt jelentett. Ez egyértelműen látszik az alkatrész- forgalmon, időarányosan sokkal több fogyott, mint az elmúlt években, a gépeket többet kellett javítani.
– Ilyen körülmények között hogyan tudják tervezni a jövőt? A nemzetközi sajtótájékoztatóval egyidőben Önök éppen a következő évi igényekről tárgyaltak Harsewinkelben. Mit mondtak, mennyi gépre lesz várhatóan szükség?
– Azt jeleztük, hogy – hála Istennek -– még nem tudjuk, mekkora igény lesz Magyarországon. Azt is tudomásul kell azonban venni, hogy Nyugat- Európa úgy működik, mint a régi szocialista rendszer, 3–5 éves terveket dolgoznak ki, próbálnak hosszú távra, előre tervezni, ami aztán vagy bejön vagy nem. De bármennyi gép is fogyjon itthon, azt mindenképpen elvárják, hogy tartsuk a piaci részesedésünket. Azt elfogadják, ha kisebb a piac, de azt nem, hogy egyáltalán nincs.
– Többé kevésbe ismerjük a piacszűküléshez vezető okokat. Az ágazat jövedelmezősége, a támogatás hiánya, a hitelekhez való hozzáférés nehézségei...
– Mindez együtt vezetett ide. Azért azt is látni kell, hogy az elmúlt években tapasztalható nagy vásárlási láz telítette a piacot. Akik pedig most vásárolnának, elbizonytalanodtak, nem tudják, ahogy mi sem, lesz-e támogatás. Nem érzik a termelés biztonságát sem, ráadásul természeti csapások sújtják őket. Ha lenne támogatás, vennének új gépet, és abban a pillanatban is, ha biztonságban éreznék magukat. Mert igény van rá.
– Ilyenkor a már említett növekvő alkatrész- és szervizforgalom mellett nagyobb az igény használt gépekre is. Így van ez az idén is?
– Amikor nem fogynak az új gépek, törvényszerűen a használt gépek kerülnek előtérbe. Értékesítésünk ebben a tekintetben is jobb a tavalyinál. Óriási készlettel indultunk, de ma már elmondhatom, hogy ez is az egyik olyan terület, amivel elégedettek lehetünk. Érdekesség, hogy a gumihevederes, összkerékhajtású gépek nyár elején pillanatok alatt elfogytak. Tavasszal még nem tudtuk mi lesz ezekkel, majd hirtelen sorban álltak értük és elvitték az összeset.
– Ezzel együtt nem mondtak le az újgép-értékesítésről sem, immár szokásosnak tekinthető bemutató körutjaikon mintegy házhoz vitték azokat.
– Az idén a 100-300 hektáron gazdálkodókat céloztuk meg annak jegyében, hogy minden igényt ki kell szolgálnunk, és ki is szolgálunk. Ahogy például a CLAAS is ezt teszi, amikor a Tucano sorozat gépeit a kis- és közepes gazdálkodóknak, a most bemutatott Lexion 600 és 700 sorozat gépeit a nagyoknak kínálják. Más méretek, más technika, más tudás, ennek következtében különböző ár jellemzi ezeket a gépeket, a fontos, hogy minden igényt ki tudjanak, ki tudjunk elégíteni. Számomra kicsit elkeserítő, hogy Ukrajnába a legnagyobb teljesítményű gépeket adjuk el tízesével, ott láthatóan tudják, hogy megéri befektetni a mezőgazdaságba.
– Könnyű nekik, nem kell egyeztetniük az unióval, mit támogatnak és mit nem. Ráadásul abból a bizonyos 1300 milliárdból a technológiafejlesztésre fordítható pénz java elfogyott...
– Nem fogyott el, legfeljebb lekötötték, szerintem még mindig van erre fordítható pénz. Ráadásul számos állattartó telepi beruházásra elnyert támogatást soha nem fognak lehívni. Ezeket a pénzeket is fel kellene használni és félek tőle, megint egyik pillanatról a másikra kell elkölteni. Azt pedig, hogy mennyi az így fel nem használt pénz, csak az tudja megmondani, aki látja a számokat. Minél hamarabb tisztázni kellene ezt.
– Egy ilyen első félév után milyen évet zár majd az Axiál?
– Történelmünk egyik leggyászosabb évét, 35 milliárd forgalmat várunk (az Axiál két éve átlépte az 50 milliárdos forgalmat). Az alkatrész, szervizszolgáltatás ugyanúgy megy majd, mint eddig, sőt sokkal jobbak vagyunk, mint tavaly, az újgépeladás pedig attól függően változik, hogy lesz-e támogatás. Jó lenne, ha kimondanánk, mire számíthatnak a gazdák, mert akkor, akinek szüksége van új gépre, nem vár, hanem valamilyen más megoldást keres.
– Pesszimista?
– Az nem, de optimista se lehetek. Ahogy a gazdáknak, nekünk is nagyon fontos lenne tudnunk, hogy merre induljunk el, lesz-e és mire támogatás, vagy szabad piaci viszonyokra készüljünk, mert csak ennek ismeretében tervezhetünk mi is. A magyar ember mindig, minden helyzetből feláll, mi is ezt tesszük. Több mint 100 milliós árvízkárunk volt a miskolci telephelyünkön, mégis azt mondom: fejet magasra és előre! Dolgozni kell és dolgozni is fogunk!
Az igazság középen van
A CLAAS elemzői szerint egyértelműen a világválság az oka az Európai Unió mezőgép-piacán tapasztalható visszaesésnek, amiben nem kis szerepet játszott a 2008–2009-es gabona- túltermelés. Jelenleg azonban több helyen hiány tapasztalható, az árak emelkednek, javul a befektetői hangulat. Ez számukra azt jelenti, hogy Európa mezőgazdasága jó feltételekkel néz 2011 elé. Nem osztják azok véleményét, akik a válság kapcsán végstádiumról beszélnek, de azokkal sem értenek egyet, akik szerint, mint egy fürdőkádban, minden visszatérhet, „visszacsaphat” a válság előtti helyzetbe (fürdőkádeffektus). Ők középen állnak: nem remélnek gyors felállást, de a mezőgazdaságot mindenképpen a jövő ágazatának tekintik.
(f:mmg.hu, a cikket a Magyar Mezőgazdaság 2010/35. számában olvashatja.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése