Minden szabályszerűen történt az induló fiatal gazdák támogatási pályázatainak ügyében, amelyben 80 jogerős támogatási határozattal rendelkező pályázó támogatását vonták vissza – írja az agromonitor.hu kérdéseire küldött írásos válaszában a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH). Bár a jogszabály szerint a határozatok visszavonására a döntés jogszabálysértő rendelkezése esetén van lehetőség, az MVH szerint - ellentétben egyes állításokkal - nem történt jogsértés, a hivatal csupán az eredeti pontozási szisztéma és kritériumok szerint felülvizsgálta és újrapontozta a pályázatokat.
A fiatal mezőgazdasági termelők induló támogatására a 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet alapján a 2009-től nyújtandó támogatás keretében tavaly szeptember 15-e és október 31-e között benyújtott 6146 támogatási kérelemből 906-ot hagyott jóvá az MVH. A forráshiány miatt elutasított kérelmezők jelentős része a pontozással kapcsolatban tett észrevételt, hiszen a legtöbb esetben ezen múlt a támogatás megítélése. A hivatalhoz érkezett panaszokat az MVH minden esetben kivizsgálta, az esetleges adatrögzítési, vagy értékelési hibákat javítva újra mérlegelte a támogatási jogosultság odaítélését. E folyamat során, illetve állampolgári bejelentések nyomán került sor a jóváhagyó határozatok felülvizsgálatára is. A felülvizsgálat során orvosolhatóak azok a problémák is, amelyeket a vidéki közösségeken belül az egymást jól ismerő fiatal gazdálkodók jeleztek; például a jogszabály adta keretek között csökkenthető a támogatások koncentrációja például megyei szintű egyenlőtlenségek, egy családban több nyertes stb.).
A támogatási kérelmek bírálata, valamint a felülvizsgálat során egységes eljárásrendet kell követniük az ügyintézőknek, amibe beletartozik a pénzügyi és az üzleti terv kiértékelése is. A pénzügyi, valamint az üzleti terv kiértékelésének metodikáját az Irányító Hatóság határozta meg és ennek megfelelően történt az értékelés.
A felülvizsgálatot július 31-ével zárta le az MVH, mely alapján 42 „első körben kiesett” ügyfél bekerült a támogatotti körbe és 80 visszavonó határozatot küldtünk ki. A korábban kiadott elsőfokú támogatási határozatok saját hatáskörben történő visszavonására az érintett ügyfeleknek megküldött elsőfokú határozatot visszavonó és egyben a támogatási kérelmet forráshiány miatt elutasító határozatokban szereplő jogszabályi helyek – a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 114. § (1) bekezdése, és a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 57. § (1) bekezdése – biztosítanak lehetőséget az MVH számára. Az elsőfokú döntés saját hatáskörben történő módosításának és visszavonásának feltételeit a fent megnevezett jogszabályhelyek tartalmazzák; a döntés módosítására, illetve visszavonására az eljáró hatóságnak a döntés jogszabálysértő rendelkezése esetén, egyetlen alkalommal, a közléstől számított egy éven belül, és csak abban az esetben van lehetősége, ha a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a döntést még nem bírálta el. Fentiekből kifolyólag a hivatkozott jogszabályokban előírt feltételek fennállása esetén jogerős döntések tekintetében is lehetősége van – jelen esetben kötelessége – az eljáró hatóságnak a döntés módosítására, illetve visszavonására.
Nem állják meg a helyüket azok az állítások, amelyek szerint a hivatal visszaélt „hatalmi pozíciójával” a támogatási határozatok visszavonásakor, mivel amennyiben határozathozatalt követően – akár saját hatáskörben, akár felügyeleti intézkedés alapján – megállapítást nyer, hogy a kérelem alapján adható pontszám nem éri el az Irányító Hatóság által meghatározott támogatható alsó ponthatárt, a támogatási határozatot jogsértésre való hivatkozással vissza kell vonni. Akkor követünk el jogsértést, ha nem így járunk el. A hivatal nem öncélúan járt el, hanem az összes kérelmet benyújtó érdekében. A cél nem az elutasítás, hanem a felülvizsgálat volt. Ez látható abból is, hogy a vizsgálatot az „első körben” elutasított kérelmekkel kezdtük és a jelentős mennyiségű hiba miatt terjesztettük ki azt a jóváhagyott kérelmek körére is.
A „négy szem elvének” alkalmazásával az MVH-hoz beérkezett kérelmek teljes körű adminisztratív (formai és tartalmi) ellenőrzését két ügyintéző végzi el. Mindketten ugyanazon meghatározott folyamatlépéseket követve ellenőriznek, ugyanazon adatokat rögzítik az ellenőrzési listán vagy az informatikai rendszerben.
A döntéseket minden esetben a döntéshozatalra feljogosított ügyintéző hozza meg, a „második ellenőrzést” követően. Döntést hozni csak abban az esetben lehet, ha a két bírálat között eltérés nincs, illetve ha az eltérést a két ügyintéző egyeztette és – közösen – javította.
Amennyiben a két bírálat között eltérés van, valamint a két ügyintéző a kérdést nem tudja együtt eldönteni – azaz véleményük az egyeztetést követően is eltérő –, vezetőjük dönt. Abban az esetben, ha az osztályvezető nem tudja a kérdést önállóan eldönteni, úgy az igazgató határoz. Amennyiben az igazgató sem tud döntést hozni, úgy a Jogi Főosztály állásfoglalását kéri.
A négy szem elve az értékelés során is megvalósult, a döntés az ügyintézők teljes egyetértésével született meg. A felülvizsgálat során azonban olyan egyéb körülményekből adódó hibákra derült fény, melyek befolyásolták a pontozást és a támogatási döntést. Minden rendszer működésében lehetnek zavarok, amelynek kiküszöbölése és az ellenőrzés fokozása a mindenkori vezetés feladata.
A jogerős támogatási határozatok utólagos visszavonásával sem sérülhet a jogbiztonság elve. Ugyanis mind a különleges eljárási szabályokat rögzítő a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény, mind az általános eljárási szabályokat rögzítő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény lehetővé teszi jogerős támogatási döntések visszavonását. Álláspontunk szerint nagyobb problémát jelent, ha az egyes kérelmek támogathatóságát is befolyásoló pontozási hibák következtében meghozott (ezért jogszabálysértő) támogatási határozatok nem kerülnek visszavonásra, mivel azok olyan támogatási kérelmeket nyilvánítottak támogathatóvá, melyekkel kapcsolatosan nem teljesült a támogathatóság – jogszabályban is rögzített – egyik legfontosabb feltétele, a támogatási ponthatár elérése.
Jogsértés nem történt, a hivatal nem „lepontozta” a kérelmeket, hanem az eredeti pontozási szisztéma és kritériumok szerint felülvizsgálta, újrapontozta azokat. Az adatok is mutatják, hogy korábban vesztes kérelmezők közül 42 a ponthatár fölé került. Egy felülvizsgálat természetesen magában hordozza a kedvező és a kedvezőtlen döntések megszületését is.
Amennyiben megállapítják, hogy a kérelem alapján adható pontszám nem éri el az Irányító Hatóság által meghatározott támogatható alsó ponthatárt, a támogatási határozatot jogsértésre való hivatkozással vissza kell vonni. A kérelmezőknek lehetőségük van az MVH megyei kirendeltségén iratbetekintést kérni, mely során az ügyfelek megismerhetik a pontozás részleteit.
Ezzel együtt általánosságban nem mondható ki, hogy az MVH működése nem volt megfelelő. Természetesen lehettek és voltak is a működésben zavarok, hiányosságok. Elmondható ugyanakkor, hogy az utólagos ellenőrzések fokozzák a biztonságot. A jogerős támogatási határozatok rendszerszerű felülvizsgálata az MVH minőségpolitikájának megfelelően történt. Jelenleg a hivatal átadás-átvétele keretében folyamatban van az MVH belső átvilágítása, melynek tervezett lezárása november végére várható.(f:agromonitor.hu )
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése