Oldalak

2010. szeptember 18., szombat

Szolgáltatások teljesítési helye...

A tényleges munkavégzés helye szerint teljesített szolgáltatások:

a) Kulturális, művészeti, oktatási, tudományos, szórakoztatási, sportszolgáltatások, ezek szervezése, és ezekhez hasonlatos szolgáltatások, valamint a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások
b) Szakértői értékelés, amely termékre irányul, az előzőekben említett ingatlan kivételével
c) Terméken végzett munka

Az a) pontban végzett szolgáltatások esetén a teljesítési hely az a hely, ahol ténylegesen végzik a szolgáltatást. Látszólag egyértelműen sorolhatóak be a szolgáltatások az egyes elnevezések alá. Jelentős gondot okoz azonban a tudományos munka megítélése. Nincs éles határ a mérnöki, orvosi stb. szakmák végzése és a tudományos tevékenység között. A törvényalkotó tudatában volt ennek, hiszen évek óta problémát okozott az APEH ellenőrzési tevékenységében az elhatárolás. A probléma megoldására mondhatni látszatintézkedést hozott és kijelentette, hogy az ügyletet jellegadó tartalma alapján kell vizsgálni, mérlegelni (ezt nem tudtuk eddig sem eldönteni). A probléma sok kiváló szakembernek okozott már mondhatni több éves fejtörést, mivel korrekt szempontokat senkinek nem sikerült felállítani, így én sem próbálkozok meg vele. Itt ismételten felhívom a figyelmüket a szerződés szövegezésére, ha a tudományos tevékenységet preferálják, úgy javaslom majd’ minden mondatban megismételni a tudományos szót.

Az elmúlt időszak nagy port felvert állásfoglalása (állítólag német hatásra), hogy a rendezvényszervezést, kiállítás szervezést is e pont szerint kell elbírálni. Vagyis ha például magyar adóalany kiállítást szervez Németországban más magyar kiállítók számára, úgy a szolgáltatásának teljesítési helye Németország. A szervezőnek be kell jelentkezni adóalanyként és német forgalmi adót tartalmazó számlát kell kiállítani a magyar megrendelői felé. Ők az adót úgy igényelhetik vissza, ha szintén regisztráltatják magukat Németországban, vagy a külföldi adóalanyokra vonatkozó visszatérítési szabályok szerint.

Sajnos örök vita tárgyát képezik az úgymond hasonló szolgáltatások, valamint a járulékosan kapcsolódó szolgáltatások. A járulékosan kapcsolódó szolgáltatásoknál gondot jelent, hogy szinte bármik lehetnek, így a mérnöki szolgáltatások is sokszor járulékos tevékenységei lehetnek egy-egy kutatómunkának, ekkor viszont már a jellegadó tartalom nem vizsgálható, illetve nincs jelentősége. Továbbá a járulékos szolgáltatást nem a 71. § alapján kell vizsgálni, nem arról van szó, hogy a fő tevékenység mellé kapcsolódik egy kiegészítő járulékos tevékenység. A járulékosan kapcsolódó szolgáltatás lehet például a kutató munka adatait gépileg feldolgozó szolgáltatás is, és nem kell, hogy a gépi feldolgozást a kutatási tevékenységet végző hajtsa végre, a feldolgozást végző lehet eltérő személy is (hasonlóan a teherfuvarozáshoz járulékosan kapcsolódó szolgáltatásokhoz).

A b)-c) pontban említett szolgáltatások esetén szintén azt kell vizsgálni, hogy ténylegesen hol végezték a tevékenységet.
A szakértői értékelés fogalmi meghatározása közel sem egyértelmű, tekintettel arra, hogy a szakértői fogalmat nem mindegy, hogy hétköznapi értelemben vagy jogi értelemben használjuk. Ha jogi értelemben használjuk a fogalmat, akkor a szakértői tevékenységet csak szakértő minősítéssel rendelkező személy végezheti, ha nem ilyen személy végzi, hanem például egy gazdálkodó, akinek nincs szakértő munkavállalója, vagy megbízottja, akkor az ő tevékenységének teljesítési helyét nem e rendelkezés alapján, kell megítélni, hanem az egyéb mérnöki tevékenységre vonatkozó teljesítési hely szabályt kell alkalmazni. Az adóhatóság az ellenőrzések során a szakértői tevékenységet nem jogi értelemben veszi figyelembe, hanem a szó általános jelentése alapján. Ezért egy-egy termék bevizsgálására is e szabályt véli alkalmazhatónak, akkor is, ha azt nem szakértő vizsgálja. Egyelőre javasolom a Tisztelt Olvasónak, hogy minden olyan tevékenységet tekintsen szakértésnek a teljesítési hely szabályok alkalmazása során, mikor valamely termék minőségének, használhatóságának, tartósságának stb. megállapítására irányul a munkavégzés, függetlenül attól, hogy ténylegesen ki végzi.

A terméken végzett munka gyakorlatilag a bérmunka fogalmával egyezik meg a gyakorlatban. A teljesítési hely szintén a tényleges munkavégzés helye. Ha a szakértésnél, vagy a terméken végzett munkánál a megrendelő a munkavégzés helyétől eltérő tagállamban nyilvántartásba vett adóalany, akkor a teljesítési hely áttevődik a megrendelő tagállamába, de csak akkor, ha a munkavégzés következményeképpen a termék visszakerül a megrendelő tagállamába. A visszaszállításra gyakorlatilag nem ad határidőt a törvény, lényeges azonban, hogy Magyarországon ne használja semmihez a megrendelő. A törvény kizárólag azt a feltételt szabja, hogy a termék kikerüljön az országból a munkavégzést követően, de ha nem a megrendelő tagállamába kerül vissza, akkor a megrendelő határon keresztül történő termékmozgatás miatt Magyarországon közösségi termékértékesítést hajt végre, így szükséges bejelentkeznie adóalanyként Magyarországon. Ekkor viszont nem kerül át a teljesítési hely másik tagországba, mivel a munkavégzés helye szerinti tagországban regisztrálásra került a megrendelő.

Ha a megrendelő harmadik országban letelepedett adóalany, akkor a bérmunka belföldön teljesített, de ha kiszállítják az országból, akkor adómentes (levonási joggal).
Az előzőeket megvilágítva néhány példán keresztül:

1) Német adóalany beszállítja a termékét Magyarországra, ahol belföldi adóalany megmunkálja. Ha kiszállításra kerül a termék Németországba, akkor a belföldi adóalany adó nélkül állítja ki a számlát, a német fogja az adót megfizetni. Ha nem Németországba kerül kiszállításra, úgy a német adóalanynak regisztráltatnia kell magát Magyarországon, és felé áfa-s számla kerül kiállításra.

2) Orosz adóalany szállítja be a terméket Magyarországra megmunkálás céljából. Ha a termék kikerül a megmunkálást követően harmadik országba, úgy az ügylet belföldön teljesül, de adómentes. Ha az áru Magyarországon marad, vagy valamely tagországba kerül kiszállításra úgy adóval növelt számlát kell kiállítani.(f:adonet.hu)

Nincsenek megjegyzések: