A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosította a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényt is. A módosításokat ismertetjük. Nem kell kapkodni, az új elővásárlási jogok a szeptember 1-et követő KIFÜGGESZTÉSEKRE irányadók.
A módosítások a következők:
1. A helyben lakó fogalma szűkült, a következők szerint:
„m) helyben lakó: az a családi gazdálkodó vagy nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõ, vagy egyéni
mezõgazdasági vállalkozó magánszemély, akinek
1. lakóhelye legalább három éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén a termõföld vagy tanya fekszik;
2. lakóhelye legalább három éve olyan településen van, amelynek közigazgatási határa a termõföld vagy tanya
fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elõl el nem zárt magánúton legfeljebb 15 km távolságra van;” (3.§/1/ m)
Nem minősül már helyben lakónak az olyan jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet, amelynek bevétele több mint 50%-ban mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységből származik, és székhelye az adott településen van.
2. A helyben lakó szomszéd fogalma bővült: az a helyben lakó, akinek a tulajdonában vagy használatában lévõ termõföld vagy tanya közvetlenül, illetve önálló helyrajzi szám alatt nyilvántartott út, árok, csatorna közbeékelõdésével szomszédos az adásvétel, illetve a haszonbérlet tárgyát képezõ termõfölddel vagy tanyával;” (3.§/1/ n) Az eddigi szabályozáshoz képest újdonság az út, árok beiktatása.
3. Az elővásárlásra jogosultak sorrendje megváltozott azzal, hogy a Magyar Állam az utolsó helyről az első helyre került. Az új szabály a következő:
Tft. 10.§(1) Termõföld vagy tanya eladása esetén – ha törvény másként nem rendelkezik – az alábbi sorrendben elõvásárlási
jog illeti meg:
a) a Magyar Államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben foglaltak szerint;
b) a helyben lakó haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt;
c) a helyben lakó szomszédot;
d) a helyben lakót;
e) haszonbérlõt, felesbérlõt és részesmûvelõt.
További új szabálya szerint az előbbi c)–d) pontjában meghatározott jogosulti csoportokon belül az elõvásárlási jog gyakorlásának sorrendje a következõ:
a) a családi gazdálkodó;
b) nyilvántartási számmal rendelkezõ õstermelõ, illetõleg egyéni mezõgazdasági vállalkozó.”
A b) és e) pont alapján az elõvásárlási jogot akkor lehet gyakorolni, ha a haszonbérleti jogviszony
(felesbérlet, részesmûvelés) legalább három éve fennáll.
4. Külön kérdés a törvény hatályba lépése. A módosító törvény 2010 szeptember 1-én lép hatályba – azonban a Termőföldről szóló törvény fentiek szerinti módosítását csak azon termõföld vagy tanya esetében kell alkalmazni, amelyekre vonatkozólag a vételi vagy haszonbérleti ajánlatot a termõföldre vonatkozó elõvásárlási és elõhaszonbérleti jog gyakorlásának részletes szabályairól szóló rendelet szerint a törvénymódosítás hatálybalépését követően – tehát 2010 szeptember 1-e után tették közzé.
Az ezt megelőzően közzétett
a) vételi ajánlat esetében a szerzõdés ingatlanügyi hatósághoz történõ benyújtásakor a beadványt
– az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 44. §-ának (1) bekezdésétõl eltérõen – a vételi ajánlat
közzétételének idõpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni;
b) haszonbérleti ajánlat esetében a szerzõdés ingatlanügyi hatósághoz történõ benyújtásakor a beadványt
a haszonbérleti ajánlat közzétételének idõpontjában hatályos rendelkezések szerint kell elintézni.(f:adonet.hu)
***
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése