Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő
3530 Miskolc, Uitz B. u. 1. | 06/46-783-463 | msziki@gmail.com | www.farminfo.hu
Heti Online Hírlevél
2010-07-06
Tartalom
Jövőre jön csak a 16%-os Szja
Egyéni vállalkozó által használható cégnév
Szakképzési hozzájárulás aktualítások
Kapcsolt vállalkozás bejelentése, transzferár-nyilvántartás
Feltöltőkártya elszámolása
Jövőre jön csak a 16%-os Szja
Ha valaki egy családnál házi munkát végez, gyermekgondozásban vesz részt, vagy idősek ellátását segíti, az ilyen jellegű munkát adórendszeren kívüli keresetnek nyilvánítja a kormány. Ezeknél a munkáknál nem lesz szja, és tb-fizetési kötelezettség, a munkaadó családnak csupán az lesz a dolga, hogy 1.000 forintos egyszeri, havi/fő regisztrációs díjat fizessen be. Előkészítik a 16 százalékos egykulcsos szja-t, amelyet 2011. január elsején vezetnének be.
--------------------------------------------------------------------------------
"Ha valaki egy családnál házi munkát végez, gyermekgondozásban vesz részt, vagy idősek ellátását segíti, az ilyen jellegű munkát adórendszeren kívüli keresetnek nyilvánítja a kormány" - mondta Matolcsy György miniszter. Aláhúzta: ezeknél a munkáknál megszünteti a kormány a szjá-t, a tb-fizetési kötelezettséget, a munkaadó családnak csupán az lesz a dolga, hogy 1.000 forintos egyszeri, havi/fő regisztrációs díjat fizessen be.
A miniszter azt is bejelentette, hogy előkészítik a 16 százalékos egykulcsos szja bevezetését, amelyet 2011. január elsején vezetnének be.
A kormány a jövőben a jelentős összegű költségvetési pénzből gazdálkodó intézményekhez úgynevezett költségvetési felügyelőket is kiküldhet - közölte a nemzetgazdasági miniszter.
Ezeknek a felügyelőknek joguk lesz arra, hogy például a nagyobb kórházak, intézmények, vagy egyetemek számláit átnézzék, ellenőrizzék, és jogukban áll majd az is, hogy leállítsanak bizonyos beszerzéseket - emelte ki. Matolcsy György szerint a kormány így egyes esetekben akár 25 százalékos megtakarítást is elérhet.
A miniszter közölte: a kabinet döntött az egyenes ági, vér szerinti leszármazottak esetében az örökösödési, ajándékozási illeték eltörléséről is.
Ötven literig otthon mindenki készíthet gyümölcspárlatot, ez után jövedéki adót nem kell fizetni - mondta Matolcsy György. Hozzáfűzte: ha 50 liter fölött készítenek gyümölcspárlatot, azután már természetesen jövedéki adót kell befizetni.
Egyéni vállalkozó által használható cégnév
A jogszabályi változás miatt az egyéni cég törlésével egyéni vállalkozóként folytatjuk tevékenységünket. Az APEH fele az eddig használt fantázianevet bejelentettük, tehát azt a továbbiakban is használhatjuk, azonban kérdésünk annyi lenne, hogy a fantázia név helyettesítheti-e a vállalkozó nevét? A partnereink által megszokott fantázianevet szeretnénk továbbra is használni.
--------------------------------------------------------------------------------
Annál többet, mint hogy az APEH felé bejelentették - nem tehetnek a fantázianév hivatalossá tételében. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény nem egyéni vállalkozásról, hanem egyéni vállalkozóról rendelkezik, az egyéni vállalkozók nyilvántartása pedig nem ismer olyan rovatot, hogy cégnév, fantázianév, ott csak az egyéni vállalkozó természetes személyazonosító adatait engedi a törvény feltüntetni. Más lenne a helyzet, ha egyéni cégről lenne szó - ott választható illetve bejegyezhető a természetes személy nevétől eltérő cégnév. Az APEH bejelentés megteremti ugyan a jogalapját a fantázianév használatának - azonban indokolt együtt használni a fantázianevet az egyéni vállalkozó nyilvántartásba bejegyzett nevével és nyilvántartott adataival (székhely, nyilvántartási szám, adószám).
Szakképzési hozzájárulás aktualítások
A szakképzési hozzájárulás azon alanyai, akik/amelyek nem minősülnek naptári évtől eltérő üzleti évűnek, és e kötelezettségüket az APEH felé teljesítik, a szakképzési hozzájárulás 2010. év első félévére vonatkozó előleg-kötelezettségüket 2010. július 20-áig kell a 1001. számú „BEVALLÁS az egyes adókötelezettségekről az államháztartással szemben havi, évközi (negyedéves), éves bevallás benyújtására kötelezett adózók részére” című nyomtatványon bevallani.
--------------------------------------------------------------------------------
A szakképzési hozzájárulás alapja a társadalombiztosítási járulék alapja, mértéke 1,5 százalék.
Az első félévre előleget kell fizetni, ennek mértéke a tárgyfélévi bruttó kötelezettség, azonban a törvényben szereplő kötelezettségcsökkentő tételek az előleg megállapítása során időarányosan figyelembe vehetők.
A kötelezettségcsökkentő tételek figyelembe vételének fontos feltétele, hogy kifizetésük a tárgyfélév utolsó naptári napjáig megtörténjen! Ez azt jelenti, hogy a naptári évtől eltérő üzleti évűnek nem számító hozzájárulásra kötelezettnek a kötelezettségcsökkentő tételek kifizetéséről (átutalásáról) 2010. június 30-áig kell gondoskodnia, ez egyaránt vonatkozik a számviteli törvény hatálya alá tartozókra és a személyi jövedelem adóról szól törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozókra is.
Kötelezettségcsökkentésként két lehetőség merül fel. Az egyik, hogy a kötelezett tárgyévben ún. fejlesztési támogatást utal át a szakképzési hozzájárulásról szóló törvényben meghatározott fejlesztési támogatásra jogosult részére, a másik a saját dolgozó képzésére fordított összeg figyelembe vétele az előleg megállapítása során. Fejlesztési támogatás nyújtása esetén, amennyiben azt a kötelezett térségi integrált szakképző központ fenntartójának, speciális készségfejlesztő speciális szakiskolának, központi képzőhelynek utalja, a bruttó kötelezettség maximum 60 %-a, felsőoktatási intézmény részére történő utalás esetén 30 %-a számolható el e címen. Saját munkavállaló számára felnőttképzési szerződés, tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapján megszervezett képzés költségeivel, a mikro- és kisvállalkozások esetében a bruttó kötelezettség 60 %-a, egyéb hozzájárulásra kötelezettek esetében 33 százaléka vehető figyelembe kötelezettségcsökkentő tételként. A saját munkavállaló részére történő képzés során figyelembe vehető költségeket és további más, a költségek szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolását lehetővé tevő feltételeket a 15/2009. (VII. 24.) SZMM rendelet tartalmazza.
A kötelezettségcsökkentő tételek kapcsán fontos arra figyelni, hogy a bruttó kötelezettség annak legfeljebb 60 százalékáig csökkenthető, így ha a fejlesztési támogatásra és a saját dolgozó képzésre tekintettel egyaránt keletkezik kötelezettségcsökkentő tétel, ha azok együttes összege meghaladja a bruttó kötelezettség 60 százalékát, abban az esetben is csak a bruttó kötelezettség 60 százaléka vehető csökkentő tételként figyelembe, 40 százaléka bevallandó és befizetendő az adóhatóság részére.
A befizetési kötelezettségnek 2010. július 20-áig az APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számlára történő befizetéssel tudnak elget tenni.
Az APEH Szakképzési hozzájárulás beszedési számla száma: 10032000-06056061, az adónem kódja: 182.
Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalanyok nem a szakképzési hozzájárulásról szóló törvény, hanem az Eva törvény 16/A §-a alapján teljesítik kötelezettségüket. Eszerint évközben negyedévente fizetik meg a szakképzési hozzájárulási kötelezettségüket, bevallani azonban csak egyszer, az eva bevallásukban fogják negyedéves bontásban. Így ezen adóalanyoknak 1001-es bevallást szakképzési hozzájárulás miatt nem kell benyújtaniuk, de más, a bevalláson szereplő kötelezettségüket az evás adóalanyok is ezen a nyomtatványon teljesítik.
Forrás: www.apeh.hu
APEH Észak-alföldi Regionális Igazgatósága
Kapcsolt vállalkozás bejelentése, transzferár-nyilvántartás
Kérdés:
Egy társaságnak két tulajdonosa van 50-50%-ban tulajdonosok. Mindkét tulajdonosnak van egy-egy társasága, az egyik tulajdonos 100%-os tulajdonos az egyik cégben, a másik 50%-ban tulajdonos. A közös cégük bérbe adja az ingatlant a két társaságnak. Ez esetben milyen kötelezettség áll fenn? Mit kell bejelenteni az Apeh felé? Ha bejelentési kötelezettséget 15 napon belül kellett volna tenni, ha utólag teszi meg,akkor milyen szankciók merülhetnek fel? Évek óta bérbe adja a két társaságnak az ingatlanát, Mikor kellett volna bejelenteni, ha kapcsolt? A Tao. tv. szerint kapcsoltak-e a cégek? Milyen dokumentációt kell készíteni a bérleti díjra vonatkozóan? A cégek mikro vállalkozások.
Válasz:
Ha a szavazati arányok megegyeznek a tulajdoni arányokkal, akkor a többségi befolyás hiányában nem áll fenn kapcsolt vállalkozási viszony az említett három cég között (Art. 178.§). A kapcsolt vállalkozás adatait a szerződéskötést követő 15 napon belül kell bejelenteni (Art. 23.§ (4)b)). A késedelmes bejelentés mulasztási bírságot vonhat maga után (Art. 172.§ (1)c)). A transzferár dokumentáció elkészítése alól a kisvállalkozások mentesülnek (Tao. 18.§ (5))
Feltöltőkártya elszámolása
Kérdés:
Szeretnék egyértelmű választ kapni arra, hogy elszámolható-e a telefon feltöltőkártya, vagy pedig nem célszerű mivel természetbeni juttatásnak minősül és adót + járulékokat kell utána fizetni.
Válasz:
Röviden: nem célszerű. A részletes indoklást a 2004/45. Adózási kérdésre adott válasz tartalmazza.
2004/45. Adózási kérdés
telefonköltségek elszámolása
[Szja tv. 63. § (1) bekezdés d)-e) pontja]
Amennyiben a kifizetők az Szja törvény 69. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglaltak alapján adnak a munkavállalóknak személyes használatra feltöltőkártyát, akkor az ennek révén adott juttatás (a magáncélú használat) adóköteles természetbeni juttatásnak minősül.
Az Szja törvény 69. § (1) bekezdés d) pontja alapján természetbeni juttatás a munkáltató által valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, feltéve, hogy a termék megszerzése, illetve a szolgáltatás igénybevétele minden munkavállaló számára ténylegesen is elérhető. E rendelkezést kell értelemszerűen alkalmazni akkor is, ha a munkáltató elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanulók, kötelező szakmai gyakorlatuk ideje alatt a hallgatók, továbbá - volt munkáltatóként (annak jogutódjaként) - nyugdíjban részesülő magánszemélyek részére juttat az említettek szerint adóköteles bevételt.
A 69. § (1) bekezdés e) pontja a szerint természetbeni juttatás a munkáltató által több munkavállaló részére a kollektív szerződésben rögzített, vagy kedvezményesen biztosított termék vagy szolgáltatás révén juttatott adóköteles bevétel, ha a juttatásra jogosultak körét a kollektív szerződés nem egyénileg, hanem kizárólag a munkakör, a beosztás, a munkaviszonyban eltöltött idő, az életkor vagy más közös ismérv alapján határozza meg. E rendelkezés alkalmazásában a munkavállalóval esik egy tekintet alá az elhunyt munkavállaló közeli hozzátartozója, valamint a szakképző iskolai tanuló, kötelező szakmai gyakorlatának ideje alatt a hallgató, továbbá - ha volt munkáltatója (annak jogutódja) nyújtja a részére e szolgáltatást - a nyugdíjban részesülő magánszemély is.
Egyéb esetekben a feltöltőkártya-juttatás a magánszemély adóköteles jövedelme. Az Szja törvény 2. § (6) bekezdése szerint az adóztatható bevétel adókötelezettségének jogcímét a felek (a magánszemély és a bevételt juttató személy, valamint az említett személyek és más személy) között egyébként fennálló jogviszony és a szerzés körülményei határozzák meg.
Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyban álló magánszemélyek esetében bérjövedelemnek, a társas vállalkozás tagjai esetében nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül a feltöltőkártya juttatása címén keletkezett jövedelem. Egyéb esetben (amikor a magánszemély nem tekinthető alkalmazottnak és tagnak sem a juttató szempontjából) a feltöltőkártya juttatása címén szerzett jövedelem egyéb összevonandó jövedelemnek minősül, mivel a juttatás a kifizető (munkáltató) tevékenységhez nem kötődik.
Az általános forgalmi adóról szóló törvényben meghatározott készpénz-helyettesítő eszköz csak az Szja törvény külön rendelkezése alapján minősül természetbeni juttatásnak akkor is, ha a juttatás körülményei egyebekben megfelelnek az előző rendelkezésekben foglaltaknak.
A feltöltőkártya vásárlása az egyéni vállalkozóknál vállalkozói kivétnek minősül, ha az adózó nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy kizárólag a vállalkozással kapcsolatos hívásokat kezdeményeztek a feltöltőkártyás mobiltelefonokról. Az Szja törvény alapján vállalkozói kivét az egyéni vállalkozói tevékenység során személyes munkavégzés címén vállalkozói költségként elszámolt összeg, valamint a magánszemély személyes vagy családi szükségleteinek kielégítését szolgáló kiadás alapján elszámolt minden olyan vállalkozói költség, amelyet az Szja törvénynek a vállalkozói költségek elszámolására vonatkozó rendelkezései nem nevesítenek jellemzően előforduló költségként. Abban az esetben, ha az egyéni vállalkozó az alkalmazottai részére juttat feltöltőkártyát, akkor annak juttatáskori értékét az alkalmazott szempontjából csak akkor tekintheti természetbeni juttatásnak, ha az Szja tv. 69. § (1) bek. d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel a juttatás módja.
A társasági és osztalékadó
A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 3. számú mellékletének B/3. pontja szerint a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül az adózó által a vele munkaviszonyban álló magánszemély, illetve vezető tisztségviselője, tevékenységében személyesen közreműködő tagja, valamint az adózóval korábban munkaviszonyban álló, saját jogú nyugdíjas [Tbj. 4. § f) pont], valamint az említett magánszemélyek közeli hozzátartozója részére személyi jellegű egyéb kifizetésként elszámolt összeg, és az ahhoz kapcsolódó törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetés.
Számviteli törvény idevágó rendelkezése
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint személyi jellegű egyéb kifizetések azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Személyi jellegű ráfordítások az alkalmazottaknak munkabérként, a szövetkezet tagjainak munkadíjként elszámolt összeg, a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeg, továbbá a személyi jellegű egyéb kifizetések, valamint a bérjárulékok. Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó, - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak. Ennek megfelelően a felsorolt személyi körnek adott feltöltőkártya juttatása a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek minősül.
A Tao törvény 8. § (1) bekezdés d) pont szerint az adózás előtti eredményt növeli a költségként, ráfordításként elszámolt, az adózás előtti eredménycsökkenéseként számításba vett összeg - ideértve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírását is -, amely nincs összefüggésben a vállalkozási, a bevételszerző tevékenységgel, - különös tekintettel a 3. számú mellékletben foglaltakra.
Ennek alapján, ha a feltöltőkártya juttatása a Tao törvény 3. számú mellékletének 3. pontjában felsorolt személyi körön kívüli magánszemély részére történik, akkor az ilyen jogcímen költségként elszámolt összeg a Tao törvény 8. § (1) bekezdés d) pont szerint (vagyis, ha nem minősül a vállalkozási tevékenység, a bevételszerző tevékenység érdekében felsorolt költségnek a körülmények vizsgálata alapján) az adózás előtti eredményt növeli.
(PM Jövedelemadók főosztálya 3583/2004. - APEH Adójogi főosztálya 1227214205/2004.; AEÉ 2004/6.)
Impresszum: Dr. Kiss István mezőgazdasági szakértő online hírlevele. Készült az ADÓNET.HU Zrt. közreműködésével.
Jogi nyilatkozat: A hírlevélben közölt információk kizárólag a tájékoztatást szolgálják, nem minősülnek tanácsadásnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése